Évezredek hagyatéka az okosút nyomvonalán

Elkél az árnyék a hosszan kanyargó kutatóárkokban serénykedő szakembereknek és Somogysámsonból érkezett lapátos segítőiknek, akik nem győzik bizonygatni, mennyire tetszik nekik ez az izgalmas munka.

Mint ismeretes, a Modern Városok Program égisze alatt, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás keretében az elkövetkező években megépül a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő úgynevezett okosút. Mint minden útépítés, vagy más nagyberuházás esetében, itt is szükségessé vált a nyomvonal régészeti szempontú áttekintése. A próbafeltárások az R76-os vonalának megyehatárhoz közeli, záró szakaszán kezdődtek meg, június közepén.

– Az ásatás a Budavári Kft. által vezényelt előzetes régészeti dokumentáció keretében zajlik, a munkára a területileg illetékes Göcseji Múzeum kapott felkérést. Első lépésként azt vizsgáltuk meg, hogy a tervezett útépítés nyomvonala mekkora, valamint milyen intenzitású régészeti lelőhelyet érint – kezd az előzmények vázolásába Eke István, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum régésze.

A Göcseji Múzeum régésztechnikusai – Gönye András, Bokor Zoltán, Horváth Csaba – egy rézkori ház alapárkát dokumentálják

A munka terepbejárással és geofizikai felméréssel (a földbe „belelátó” műszerrel végzett vizsgálat) kezdődött, az így begyűjtött információ adott támpontot a szakembereknek, mely szakaszokon érdemes kutatóárkokat nyitni. Utóbbiak hollétét a területen körbepillantva friss földkupacok füzére jelzi. Egyelőre ezek mentén, az útépítés nyomvonalának keskeny sávjában dolgozhatnak.

Számítottak lelőhelyekre, hiszen a Kis-Balaton mocsarából kiemelkedő fenékpusztai hát – egyebek közt stratégiai előnyei okán – mindig is vonzotta a megtelepedő embert. A táj nyilván vadabb volt évezredekkel ezelőtt, s mindent körülölelt a víz, a nád, de a vidék karaktere hasonló lehetett.

– Fenék falu egykori temploma mindössze 500 méterre fekszik a helyszínünktől, s mintegy 800 méterre vagyunk a IV. századi fenékpusztai római erődtől – pozicionálja a terepet Eke István. – A térség az őskor legelejétől egészen a középkor végéig lakott volt, számos, már feltárt településnyom, temető, templom, s persze maga a római erőd is erről tanúskodik. Dacára az erőd közelségének, meglepően kevés római anyag került elő, viszont bővelkedünk őskori leletekben. A legkorábbi, mintegy 6 ezer éves leleteink a rézkorra datálhatók, házak, és hozzájuk tartozó élelemtároló vermek nyomai bukkantak elő. Kelta leleteink ugyancsak akadnak, illetve a középkori Fenék falu nyomait is megtaláltuk. Utóbbi első okleveles adata 1347-ből származik, de a templom körüli temetőben korábbi, népvándorlás kori sírokat is talált annak idején dr. Müller Róbert.

Az itteni leletek nagy része kerámiatöredék, többek közt egy méretes kelta hombár felső peremét is megtalálták.

– A töredék ívéből szépen kiszerkeszthető majd a teljes edény... – rajzolja a levegőbe a jövőbeli kiállítási darabot a régész.

Emellett kőeszközök (pengék, vakarók), egy-két középkori fémeszköz (eke alkatrészei), bronz szerszám és bronz tű is előbukkant.

– Egy kora vaskori gödörből, sok edénytöredék mellett előkerült egy szarvasagancs részlete – folytatja. – A rituális szarvasáldozat, illetve ezen állatok eltemetése a keltáknál volt elterjedt. Az esemény az új év beköszöntéhez kötődött, az ünnepet a mai korban halloweenként ismerjük. A környéken, így egy korábbi keszthelyi feltáráson is előbukkant már több hasonló lelet. A mi lelőhelyünk egy kicsit régebbi, nincs is eltemetve a teljes szarvas. De minden jel arra mutat, hogy áldozati gödröt találtunk, nem véletlenül került ide az agancs.

Előbukkant egy kora vaskori épületmaradvány is a Krisztus előtti 8-10. századból, az úgynevezett Hallstatt-kultúra idejéből. A földbe mélyített objektum 5x8 méteres lehetett, az agyagos talajban jól látható az egykor tán náddal fedett tetőszerkezetet tartó cölöpsor nyoma.

Kicsit távolabb egy jóval korábbi, rézkori ház alapárkát dokumentálják a Göcseji Múzeum régésztechnikusai. Ez a közel 6 ezer évvel ezelőtti épület földfelszíni ház volt, s jóval nagyobb is az imént látott kora vaskori építménynél.

A jövőre nézve megtudjuk még Eke Istvántól, hogy remélhetőleg nemcsak a jelenlegi keskeny sávban, hanem nagyobb, összenyitott felületeken is folytathatják ősszel a feltárást. Teendő még bőven vár rájuk, hiszen a nyomvonal Zalaegerszegig tartó folytatása vagy 30 kilométernyi. Ezeken a szakaszokon majd a kisajátítási eljárásokat követően, a pontosabb tervezés időszakában történhetnek meg a próbafeltárások.