Hétvége

2017.07.14. 08:02

Ezeréves kút pihen a várszigeti csalitos mélyén

Féltett kincsként mutat a tenyerén egy faragott kőtöredéket Szőke Béla Miklós. Rajta kívül más nem érintheti a néhány perce előkerült leletet.

Magyar Hajnalka

- Nagyon kell rá vigyázni, mert morzsolódik az anyaga - indokolja a kitüntetett figyelmet prof. dr. Szőke Béla Miklós, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársa, aki immár 25. éve kutatja Zalavár-Vársziget földben rejtőző múltját dr. Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze társaságában.

 

A régészek a több mint ezeréves, kővel kirakott peremű kutat mutatják

Most is ezért töltik az időt június vége óta a Várszigeten. Az NKA által támogatott idei szezonban főként a korábban megkezdett munkákat igyekeznek befejezni, tehát az Árpád-kori monostor erődítésrendszerét, illetve a késő középkori végvár külső védművét kutatják tovább, valamint Arnulf keleti frank király és császár 9. századi palotájának környékén vizsgálódnak.

 

A kút, közelről

Nagy elődök nyomában járnak, hiszen már az ötvenes, hatvanas években kutatta a területet Cs. Sós Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum vezető régésze. Egy ligetes, csalitos rész kitisztításának köszönhetően most közvetlenül is szemünk elé tárulnak a bő fél évszázaddal ezelőtti ásatások nyomai: csupa dimb-domb, hullám a terep

 

A dimbes-dombos "régészeti táj"

- Akkoriban ugyanis nem temették vissza a kutatóárkokat, így megmaradtak a mélyedések és mellettük a földhányások is - halljuk az okot Szőke Béla Miklóstól. - Az idő persze megkoptatta a szintkülönbséget, a természet pedig benőtte a terepet, de azért jól érzékelhető az egykori árkok-dombok sűrű rendszere. A hatást fokozza, hogy itt húzódott a török kori végvárat körülvevő vizesárok is, nyomát máig őrzi a domborzat.

- Azért van ilyen sok árok, mert elődeink a középkori monostor területét akarták behatárolni - utal az izgalmas terepre Ritoók Ágnes. De milyen monostorról is van szó?

Válaszért egy kicsit messzebbre kell visszanyúlni az időben. Egészen 850-ig, amikor Priwina, Karoling hűbéres templomot emeltetett itteni udvarházában Szűz Mária tiszteletére. Az időközben betelepült magyarok 1019-ben felújították a templomot, ami köré Szent István bencés apátságot alapított. A templomot újraszentelték, patrónusa Szent Adorján lett. A fallal övezett, s többszörösen erődített monostor a 13. századtól hiteleshelyként szolgált, majd a török időkben végvárként vigyázta a határt. A középkori épületegyüttes körvonalait Giulio Turco hadmérnök 1569-ben készített rajzáról ismerjük.

 

A szalagfonat díszes becses faragvány márvány keménységű kristályos mészkőből készült, valamikor a 9. században

- Az 52 évvel ezelőtti ásatásokon megtalálták a monostor falait, s felmerült a helyreállítás, bemutatás gondolata, ám ehelyett csak lefedték kátránypapírral a kerítőfal maradványait - idézi Ritoók Ágnes.

Hogy ez mennyire védte meg a falakat, egyelőre titok, mint ahogy a jövő feladata annak a több mint ezeréves kútnak a feltárása is, ami a most megtisztított „ásatási tájban” bukkant a régészek elé.

- A helyi öregektől már többször hallottuk, hogy van ám egy kút a csalitosban, de hinni sem mertük, hogy egy 9. századiról lehet szó - meséli Ritoók Ágnes. - Az időszak meghatározásában az segített, hogy felette húzódott az Árpád-kori monostor kerítésfalának sűrű cölöpös alapozása, tehát csak régebbi lehet.

- Felső részén kővel kirakott, fadeszkával bélelt kútról van szó, amit elődeink is megtaláltak 1964-ben, de a teljes feltárása valamiért elmaradt - kapcsolódik Szőke Béla Miklós. - A 9. századi Priwina-udvarház egyik kútja lehetett. A kővel keretelt felső rész viszonylag ritkaság, igényes építészeti környezetre utalhat.

 

A talaj döngő hangon felel a lapátnak Szőke Béla Miklós a második kút fölött áll

Nem ez az egyetlen kút, ami izgalomban tartja a régészeket. Arnulf - már feltárt - itteni palotájának környezetét kutatva ugyanis Szőke Béla Miklós arra lett figyelmes, hogy a talaj döngő hangon felel a lapátnak. Kút lesz itt! - született meg a verdikt.

Egyelőre még csak a legfelső réteget bontották ki, de abból olyan érett Karoling kori cserépanyag bukkant elő, ami igazolja, hogy a palotához tartozó kútról lehet szó. Hogy mit rejt még a mély, arra az elkövetkező napok munkálatai adnak majd választ.

A távolabbi jövő még nagyobb feladatokat tartogat a régészek számára a történelmi szálakkal igencsak sűrűn átszőtt Várszigeten. Mégpedig a monostor, s különösképp annak temploma okán.

- 2019-ben lesz 1000 éves évfordulója a templom 1019 beli újraszentelésének, s a bencés monostor Szent István általi alapításának - halljuk. - A jeles eseményt méltó módon tervezi ünnepelni Zalavár és Zalaapáti önkormányzata, a pannonhalmi főapát és az EMMI illetékes államtitkársága. Ennek jegyében jövő nyáron módunk lesz kutatni a templom területét, a nevezetes alapítás helyszínét.

 

A régészek két segítője, munka közben

A templom pontos helyét egyelőre csak vélelmezik, mégpedig a körülötte korábban feltárt Árpád-kori sírok sűrűségéből. Ahol a leginkább koncentrálódtak a sírok, ott kell majd keresni a szentélyt.

- A területet régen sajnos sokat bolygatták, így nem tudhatjuk, mennyi maradt meg a falakból. De ha a szentélynek csak egy kisebb ívét is sikerül „megfogni”, abból már kiszerkeszthető az egész épület, hiszen Turco jóvoltából ismerjük az alaprajzot - bizakodnak a szakemberek.

 

A 2-es számmal jelzett templom megtalálása lesz a következő nyár fő célja Fotó: Pezzetta Umberto

De ne feledkezzünk meg a kőleletről sem, amelynek legközelebbi párhuzamai dalmáciai templomokban lelhetők fel. A bonyolult, szalagfonat díszes faragvány plasztikájából látható, hogy nem domborműből való, hanem térben állt, valamely áttört díszítmény részeként - részletezi Szőke Béla Miklós. Hozzá igencsak hasonlatos faragványok korábban, a 9. századi Hadrianus zarándoktemplom feltárásakor kerültek elő. Azok a leletek már a Nemzeti Múzeum állandó kiállítását gazdagítják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!