Nagyurak hagyatékán golfoznak - Zalacsány átépített táji környezetben, a turizmushoz kapcsolódva éli hétköznapjait

De nem ismernének egykori kastélyaikra sem, ezek is alaposan átváltoztak, kibővültek, tán még szebbé is váltak. Legfeljebb a kastélyok körüli ősparkok megmentett óriás fái közül derengene fel néhány az emlékezetükben. Ezeken meditáltam a golfpálya füvét csodálva, miközben gyönyörködtem a szórakoztatás számára átépített  Zala menti völgy szépségében, s abban, miként simul ez az óriási pálya a környező dombokhoz, a faluhoz. A főút mentén meg ott a nagy tó, ami a rendszerváltást követően létesült.  Megemlítem ezeket Nagy Lászlóné Erzsikének, Zalacsány polgármesterének, akivel a turisztikai sorozatunk aktuális riportjának felvételekor a golfpályára érkezünk.

- Viszontagságos, csalódásokkal teli éveken vagyunk túl, voltak teljesen reménytelennek tűnő időszakaink is. A golfpályánál maradva, a rendszerváltás után sok birtokosa lett ennek a területnek. Mint emlékezetes, hiszen sokat írt erről a Zalai Hírlap is, ír befektetők érkeztek ide, s golfparadicsomot akartak létrehozni a folyó menti völgyben. Nehezen ment a szervezése, mert sok tulajdonos gondolkodott az eladáson, nem egy birtokost én beszéltem rá, hogy adja el ehhez a földjét. Sajnos, jött a válság, megrekedt a pálya építése, elvadult tájjá változott a völgy. Aztán most, hogy Széles Gábor nagyvállalkozó befektetett a zalacsányi turisztikai létesítményekbe, jóra fordult minden. Először nem bíztak benne a csalódott helybéliek, azt hittem, senki sem jön el 2014-ben arra találkozóra, amin ismertették  a golffal kapcsolatos elképzeléseiket. Meglepetésünkre termeket kellett egybenyitni, annyian voltak – mondja Erzsike, de ne szaladjunk ennyire előre, mert az is érdekes, ami az előző évszázadokban történt a faluban. Például, miként lett ez a kis település országos nagyurak birtoka?

Az első emlék még Szent Istvánhoz kapcsolódik,  a  király 1019-ben „Chan” mezőváros piacának vámját a zalavári apátságnak ítélte, tehát jelentős település volt Zalacsány őse. A Csányi család, amely a Halolt-Buzád nemzetségből származik, a 14. században lett a környék birtokosa. Még várat is építettek a mai tó  76-os főút felőli dombjának, a Meleg-hegynek a déli oldalán, amit Giulio Turco le is rajzolt 1569-ben. A várnak nem volt hadászati jelentősége, s Kanizsa visszafoglalását követően el is pusztult, mint ahogy a falu maga is elnéptelenedett.  Csány Bernát kezdte el itteni majorságának kiépítését, az első telepesek 1720-ban érkeztek, s a falut, Belsőcsányt a Zalához közel építették fel. A mai kastélyok előtt haladó út mentén csak a kastélyok, a majorsági épületeik és a cselédházak  álltak, továbbá az úgynevezett anyatemplom, amely 1749-ben épült meg, s a jelenlegi körforgalom mellet látható. Itt volt a temető is a templom mellett, amely most már kegyeleti park. Néhány évvel később, 1766-ban építettek maguknak kápolnát  a belsőcsányiak, amit Nepomuki Szent Jánosról neveztek el, s ez ma is áll a belsőcsányi falurészben.

Most már az is csak történelem, hogy átvezetett a falun a Balatonszentgyörgy-Zalabér-Batyk vasútvonal, amit 1974-ben szüntettek meg. Már ekkor erre vezetett a ma is forgalmas Zalaapáti és Zalaszentgrót közötti kövesút is, viszont a mai 76-os főútvonal még nem létezett, errefelé 1945-ig az uradalmi birtokok voltak. A 76-os út viszonylag későn, csak 1970-ben készült el, s adott igazi lökést Zalacsány idegenforgalmi fejlődésének is. A főút mentén lévő festői tavat 1991-ben hozták létre, ami rendkívül rövid idő alatt megváltoztatta Zalacsány Zalaegerszeg felőli arculatát. A tóval szembeni domboldalon, a Tóvirág utcában gyorsan magasodtak a  nyaralók, s hamarosan a csányi tó lett a megye leglátogatottabb  mesterségesen létrehozott vize. A nagy forgalmú főúton haladók közül sokan megállnak megcsodálni ezt a gyöngyszemet.

- A kastélyokra meglehetősen viszontagságos évek vártak a rendszerváltás után. A mai Batthyány-kastélyszálló például állami nevelőotthonból magántulajdonba került, elkezdték átalakítgatni, de a munkálatok félbeszakadtak, ezért az épület több helyen beázott. Szerencsére a következő tulajdonos megpróbálta visszaépíteni és kastélyszállóvá átalakítani a patinás épületet, sikerrel. Igazi lökést  azonban az adott a fejlesztésének, hogy 2011-ben Széles Gábor nagyvállalkozó megvette a kastélyt, majd a kúriát is, amely ír tulajdonban volt. Mindkettőt sikerrel, mondhatom, telt házzal működtetik. A két kastélyban tavaly 26 ezer 313 vendégéjszakát töltöttek el az itt pihenők – mondja a polgármester, majd így folytatja:

- A falut igyekszünk a nagy vendégforgalomhoz méltóvá tenni. Nagyon sok helyről jönnek hozzánk,  s azt szeretnénk, hogy egy szép, rendezett településre érkezzenek a kastélyokban üdülők, vagy a golfpályát használók. Fontos volt például a falun átvezető utak kereszteződésének forgalmát segítő körforgalom megépítése és parkosítása. Amikor elkészültek a körforgalommal, úgy nézett ki, mint egy elhagyott, gazzal felvert földdarab. Mindent elkövettünk, hogy az igényünk szerint parkosíthassuk, ami nehezen ment, mert ez a terület nem az önkormányzaté. Végül sikerült, s most egy szép Hadnagy György-térplasztikával, a Tulipános madonnával a közepén, a körforgalom Zalacsány dísze lett.

Szó esett már a falu központjában lévő, műemlék templom melletti temető kegyeleti parkká alakításáról, ami szépen sikerült, viszont a kegyeleti emlékeknél még van adósságuk.

- Az új temető közelében található a Csányi-család mauzóleuma. Az épület viszonylag még jó állapotban van, viszont nem vezet hozzá szilárd út. Fel kellene tárni, s látogathatóvá tenni az épület alatt lévő kriptát is. Sajnos erre nincs pénzünk most, viszont figyeljük a pályázati kiírásokat, hogy azonnal léphessünk, ha ilyenekre lehetőség nyílik  – mondja Nagy Lászlóné, akivel felmegyünk a tó fölött magasodó Meleghegyre, ahonnét csodálatos panoráma nyílik a Zala völgyére, benne  a falura. Utunk célja azonban nem csak a tájban való gyönyörködés, hanem az is, hogy lássuk azt a 78, teljesen közművesített telket, melyeket egy vállalkozó alakított itt ki.

- Minden teleknek évek óta van már gazdája, viszont eddig senki sem építkezett rajtunk - mondja a polgármester, akitől megtudom, hogy a faluban 75 háznak és 70 teleknek külföldi a tulajdonosa,  közülük 34-en be is jelentkeztek Zalacsányba.

Visszatérve riportunk elejére, a golfpályára, túlzás nélkül állíthatom, ez a sport csodálatos környezetszépítést parancsol. Viszont ez egy másik, a hétköznapi ember számára egyelőre szokatlan világ. De itt van már, s ki kell használni a hozzá kapcsolódó lehetőségeket.

- Zalacsány a turizmus teremtette lehetőségekből is él. Nálunk csak az munkanélküli, aki nem képes dolgozni. Minden létesítményben alkalmaznak csányiakat. A lehetőségeknek még nincs vége. Egy újabb beruházásra készülnek Széles Gáborék, egy golffalu felépítését tervezik. Most, hogy elkészült a pálya, egy szép napon, minden zalacsányinak megmutatjuk az egész pályát. Villany golfautókkal járjuk be a területet, hogy lássák, milyen gyönyörű lehet az átalakított táj, amihez a földjüket adták  – mondja búcsúzóul Nagy Lászlóné.