Párválasztásról, szépségről, ideálokról Bereczkei Tamás professzorral

Ennek alapvető parancsa, hogy a nők leginkább a hosszú távú biztonságra, a férfiak pedig a minél hatékonyabb utódnemzésre törekszenek. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb.

- A párválasztást rengeteg kulturális norma befolyásolja, léteznek macsó társadalmak, s olyan kultúrák is, ahol a nők viselik a kalapot - szögezi le elöljáróban Dr. Bereczkei Tamás, a Pécsi Tudományegyetemen működő Evolúciós Pszichológia Kutatócsoport vezetője, aki nemrégiben tartott előadást Zalaegerszegen. - Mindenütt hatnak azonban bizonyos közös komponensek, amelyek az ember igen hosszú ideig tartó biológiai evolúciójában gyökereznek. Az ember körülbelül 5 millió éve vált el az állatvilágtól, s ezen időszak több mint 99 százalékához kis közösségek, vadászó, gyűjtögető társadalmak adták a hátteret. A magas halandóság miatt a sikeres párválasztás záloga az egészség volt, aminek tükrözésére a szépség volt hivatott. Az evolúciós pszichológia számos kísérlettel igazolta, hogy a szépség jelei eredendően arra szolgáltak, hogy általuk a potenciális partner egészségét felbecsüljék.

A szimmetrikus arc és test ugyanis azt jelenti, hogy tulajdonosuk jó génekkel rendelkezik. Hiszen nincsenek külön gének a testünk jobb, illetve bal feléhez, ha minden optimálisan alakul, egyforma lenne a szemünk, a szánk két oldala, a lábfejünk. De mindig történik valami. Trauma, fertőzés, táplálékhiány sújtja a szervezetet, ami megzavarja a fejlődést, s aszimmetrikussá teszi az embert.

Dr. Bereczkei Tamás: A férfiak fizikai vonzerejének a nők inkább csak a rövid távú kapcsolatokban tulajdonítanak jelentőséget  (Fotó: Pezzetta)

- Kizárólag az a szervezet tudja kivédeni ezeket a genetikai zavarokat, amelyiknek kiemelkedően jó a genetikai állománya - folytatja. Tehát az embert azért vonzza a szépség, mert az egészség ígéretét hordozza magában.

De nem csak a szimmetria működik egészség szignálként, ilyen például a telt ajak is, ami a nőknél a magas ösztrogén szintre, tehát a jó fogamzókészségre utal (már persze ha nem szilikonból készült). Az ösztrogén felel az arc finom csontozatáért és a homokóra alakért is.

- Újabb csavar a történetben, hogy az ösztrogén anyagcsere termékei toxikusak - folytatja a professzor. - Tehát a nő akkor lehet igazán vonzó, ha olyannyira egészséges genetikával rendelkezik, amely még az ösztrogén káros hatásait is képes ellensúlyozni. A férfiaknál a nagy, határozott áll ennek a megfelelője, ami a tesztoszteron szinttel mutat összefüggést. A szépségjegyek a természet pazarló gesztusai, gondoljunk csak a szarvasok hatalmas agancsára vagy a páva díszes faroktollazatára. Ezek rendkívül költséges ékességek, sok energiába telik megnöveszteni őket, s a viselőjét szinte felkínálják a ragadozóknak. Mégis megéri, mert az ünők és a tyúkok őket választják, velük fognak párosodni.

- Mindennek ellentmondani látszik, hogy a főúri családok évszázadokig hatalmi és vagyoni érdekek mentén házasodtak, vagy hogy Indiában gyerekek házasságáról döntenek a szülők... - vetjük fel.

- Kétségtelen, hogy a kultúra nagyon sok mindent átszínez, manipulál, s az érdekek néha felülírják az általános érvényű játékszabályokat. De ettől még a mindennapi párválasztásban hangsúlyosan jelen vannak az evolúciós tényezők. És a biológia törvényeit sem lehet semmibe venni, gondoljunk csak a vérfertőző dinasztikus házasságkötések nyomán kialakuló degenerációkra, betegségekre.

- Első körben tehát elkelnek az Angelina Jolie-k és az alfahímek. De mi lesz az összes többivel?

- Miután a legszebbek összekerülnek, jönnek a következő legszebbek... Kísérletek tömkelege igazolja, hogy a vonzerő tekintetében kiegyensúlyozottságot mutat a párválasztás, tehát ritka kivétel, hogy a pár egyik tagja szép, a másik pedig nagyon csúnya. Amúgy a párválasztás hihetetlenül komplex folyamat. Az arc vonzereje csak egy dolog, számtalan más szempont merül fel. A férfi fizikai vonzerejének például nőknél inkább csak a rövid távú kapcsolatokban van jelentősége, ha hosszú távra terveznek, felülmúlja e szempontot az intelligencia, a humorérzék, vagy az elköteleződésre való hajlam. A mai, iparosodott társadalmakban a fiatalság és szépség kultusza uralkodik. Aki birtokában van ezen becseknek, mindent visz. Az ebben rejlő igazi veszély az, hogy ezen elvárást abszolút normaként állítják a fiatal lányok elé, akik akkor is kétségbeesetten törekszenek megfelelni e sémának, ha genetikai alkatuknál fogva erre nem képesek.

De mitől függ, hogy ki számít ideálnak? Kutatók vizsgálták, hogy a nők mely korszakokban hordanak mélyen dekoltált, a karcsú derekat kiemelő ruhákat, s mikor öltöznek lezserebben. A Vogue divatlap száz évének áttekintése nyomán arra jutottak, hogy azokban az időszakokban és társadalmakban, ahol a nők munkaerőpiaci helyzete kedvező, tehát kevésbé függnek a férfiak ízlésétől, a hölgyek megengedhetik maguknak , hogy kevésbé feltűnően és nőiesen öltözködjenek. Ennek ellenkezője érvényesül, ha például egy háború után megritkulnak a férfiak, vagy kevés közöttük a tehetős. Ilyenkor beindul a verseny, s megjelennek a nőiességet kiemelő modellek.

- Mit gondol az evolúciós pszichológia a szerelemről?

- Alapvető kötődési folyamat, egy hosszú távú kapcsolat megalapozója, túl a szexualitáson, közel a barátsághoz. A szerelemben és a barátságban nem várunk feltétlen viszonzást a másiktól, nem a patikamérlegen porciózott kölcsönössé az elsődleges, hanem a másik boldogsága. És ehhez jön még a szex.