Múltidéző - Rangos kitüntetés a megyétől

... Benkő Loránd akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke megnyitó szavai következtek ezután. Méltatta a konferencia előkészítőinek, rendezőinek érdemeit, s külön kitért Pais Dezsőnek a Magyar Nyelvtudományi Társaságban betöltött szerepére. Mint mondotta, a kiemelkedő jelentőségű tudós munkásságának e vonatkozásai még feldolgozatlanok. Két újabb akadémikus szólt ezután: elsőként Hajdú Péter, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke ismertette 1958-tól a névtudományi konferenciák történetét, Pais Dezsőnek ebbéli szerepét. A tudós mellett a kalapos, kesztyűs, kopott aktatáskáját jellegzetes mozdulatokkal a hóna alatt szorongató ember alakját is megidézte.

Többen ismertük őt, sokunkat ő vezetett be a filológiai munkába, a nyelvi tényekből kihámozható következtetések rejtelmeibe mondta. Órái nem diktátumok, felolvasások voltak, bátorította, s el is várta a hallgatók megjegyzéseit, közbevetéseit, s szemüvegének csillanása jelezte, ha helyes volt az észrevétel.

Ujvári Sándor átadja az első Pais-díjat Szabó T. Attilának

A konferenciáról szólva kiemelte, hogy a három nap alatt elhangzó mintegy száz előadás a névtudomány sokszínűségét, összetettségét, aktualitását bizonyítja, s kifejezte reményét, hogy a tanácskozás erkölcsi haszna visszaszáll Zalára is.

Ezután Hadrovics László akadémikus, az egyik legidősebb Pais-tanítvány emlékezett mesterére. Személyes emlékek felvillanásával hozta emberközelbe Pais Dezső alakját. Méltatta sokszínűségét, hiszen egyebek mellett a hangtan, a helyesírástörténet, a mondattan is érdekelte, de legnagyobb szeretettel mégis a tulajdonnevekkel foglalkozott. Munkamódszere híressé vált legendás pontosságáról, lelkiismeretességéről. Külön szólt két ismert művéről, az Ómagyar olvasókönyvről, amely nemcsak legismertebb nyelvemlékeinkkel foglalkozik, de felöleli a ránk maradt oklevelekben elszórtan előforduló magyar szavak és tulajdonnevek tárgyalását is, és a Anonymus latin nyelvű Gestájának magyar fordításáról, melyből fogalmat alkothatunk a sajátságosan paisi nyelvről.

Felelevenítette Pais híressé vált asztalatársasága, a Kruzsok emlékét is. Ezek az összejövetelek tudományos funkciót töltöttek be, hiszen itt jártak kézről kézre a Magyar Nyelv című folyóirat kéziratai, korrektúrái, itt folytak a szakmai viták, beszélgetések.

A konferencia elnöksége mögött egyébként éppen a paisi Kruzsokról készült karikatúra felnagyított rajza látható (az eredeti Kubinyi László nyelvész munkája), s külön érdekesség, hogy a rajz több szereplője ma egyben vendége, résztvevője a konferenciának.

(Zalai Hírlap, 1986. október 9.)