Shakespeare kissé vulgárisan, de érthető nyelven

2009. november 15., 10:35 szerző: Szabó Judit, Gyuricza Ferenc, Arany Horváth Zsuzsa
Könnyed figyelem, olykor derültség. A hatalmas kivetítőn veretes angol mondatok, alattuk háromféle magyar fordítás. Az egyik fordító, Nádasdy Ádám a színpadon ül a színészek társaságában. Kazinczy és Arany nem lehet jelen. Iskolaszínházban járunk...
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']:
G->reklam_mentes: 0
- Hasonló rendezvényen járt már?

- Nem, ez nekem is újdonság volt - mondja Nádasdy Ádám, amikor a másfél órás program után a Hevesi Sándor Színház társalgójában faggatom.

Beszélgetőtársam a nyelvtudomány kandidátusa, 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít. Szakterülete az angol nyelvészet,a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező. A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a több mint 100 részből álló sorozat könyvalakban is megjelent. Esterházy Péter így ír a sorozatról Van a Narancsban Nádasdy Ádámnak egy gyönyörű nyelvészeti cikksorozata, kötelező olvasmány! Kötelező hazafias olvasmány... (A napokban kapott felkérést az ÉS-től hasonló sorozatra.)

 Nádasdy Ádám költô-tanár-nyelvész, a Hevesi iskolaszínházában járt, Hamletet magyarázott - Fotó: Pezzetta Umberto

De térjünk vissza a zalaegerszegi színházba. Az iskolaszínház ötlete Tucsni Andrásé, a színház irodalmi vezetőjéé, aki joggal gondolta, a Hamlet-fordítások összevetése remek irodalmi-színházi kalandozás lesz a középiskolások számára. Pláne, ha az egyik fordítót is meg tudja nyerni az ügynek. Így került Nádasdy, a Shakespeare-drámák újrafordítója Egerszegre.

Aki bizony nagyon is aktuális nyelvre ülteti át az Aranytól megszokott, kanonizált versezeteket. A szóban forgó találkozón kiderült, nem riad vissza a barom, a fürdős kurva, vagy a hányok szavak használatától sem.

- Ezek erős hatást váltanak ki, elismerem. Valóban, de a színházak, akik új fordítást rendelnek tőlem - eddig nyolcat készítettem, most a Lear-en dolgozom-, úgy vélem, éppen ezt az erős hatást szeretnék elérni - magyarázza a tudós-tanár-költő. - De tudni kell, a Kazinczy és Arany-fordításokban előforduló szavak -úgymint a lotyó - a maguk idejében szintén nagyon meglepőek voltak.

- Sokan mégis nemtetszésüknek adnak hangot, ha úgymond nem illedelmes szavak kerülnek egy klasszikus darabba...

- Kérdés, nem akkor ápoljuk-e jobban a drámai és irodalmi hagyományt, ha a több száz éves szövegeket leporoljuk, hogy eljusson a mai emberhez. A Bibliát is újrafordították, mert úgy gondolták, a kultúra megszentelt kincseinek szépségénél fontosabb, hogy megértsék, átéljék az emberek a benne foglaltakat.

- Az angolok újrafordíthatják Shakespeare-t, hogy érthetőbb legyen?

- Nekik nem illik. De ott is léteznek az iskolák számára készített változatok modernebb nyelven. Nekik az eredeti olyan, mintha mi a vizsolyi biblilát olvasnánk. Megjegyzem, az angol nyelv nem változott olyan nagy sebességgel, mint a magyar.

- Úgy tudom, nyelvészként a nyelv változásáról megengedő a véleménye, míg mások a romlásáról beszélnek, meg arról, hogy túl sok idegen szót engedünk be a magyarba.

- Úgy vélem, éppen a nyelv ragyogóan rugalmas megújuló képességét mutatja az, ha befogad más nyelvekből érkező szavakat, melyek az élet változásaival érkeznek. Milyen furcsa lenne, ha nem használnánk a benzinkút, vagy autópálya szót, hiszen az az objektum régen nem létezett. Arany János például nem értené.

- Mi sem értjük őt: ösztövér kútágas hórihorgas gémmel - négy szó, szinte egyiket sem érti a mai tizenéves.

- Ebből csak kettő nyelvi, a gém és a kútágas azonban mint tárgy, ma már nem használt és ismert.

- Az Ön ismert példája is meggyőző volt ez ügyben: a pásztorok a kocsmában táncolnak , ebben is csupa idegen jövevényszavakat lelünk, csak már nem tudunk róla.

- Ez olyan mint a bevásárlás, rakunk a kosarunkba újabb és újabb dolgokat. Használhatunk persze régieket is. Ön is viselheti a nagyanyja régi ékszereit, amelyek gyönyörűek, vagy a legújabb divatot követi, mivel az sem kevésbé szép.

- A bezzeg az én időmben című aranykor-kergetésről lenne szó, ha berzenkedünk a változástól? Vagy nemzeti identitást fedjük le vele?

- Könnyen lehet. Az el- és bezárkózás mégsem jó. Persze nem alaptalan a félelem az egyediség elvesztésétől, de talán túlzott. Valamikor az öltözködésből meg tudtuk állapítani, ki melyik náció gyermeke, ma már lehetetlen. Dehát ez a világ rendje. Érdemes persze őrizni a régi szép ékszereket...

A beszélgetés végén nem megkerülhető a tény, hogy Nádasdy Ádám a legutóbbi budapesti melegfelvonuláson, mint érintett, maga is felszólalt.

- Érik-e bántások, támadások ebbéli identitása miatt?

- Én olyan polgári környezetben élek, ahol ez nem téma. Szerencsém van. Szerintem nem gyűlölik többen a kisebbségeket, mint korábban, csak most jobban hallatszik hangjuk. Remélem, nem általános, én nem félek, ha olvasok ilyesmit, nem is tudom, sírjak, vagy nevessek. Nyilván a válsággal is összefügg az indulatok erősödése, s a jobbratolódás. Talán most Németország a jó példa a józanságra. Annál okosabbat nem tudok mondani, minthogy Isten elrendezi a dolgokat.

A költészetre nem maradt időnk, de Nádasy Ádám több verseskötettel is rendelkezik: Komolyabb versek, A bőr és a napszakok, Elkezd a dolgok végére járni, A rend, amit csinálok, Soványnak kéne lenni, Az az íz.

Az irodalmár-tudóst 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztéséért , 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták.

Jelenleg Dante Isteni színjátékának fordításán dolgozik.

Szabó Judit, Gyuricza Ferenc, Arany Horváth Zsuzsa

2009. november 15., 10:35 szerző: Szabó Judit, Gyuricza Ferenc, Arany Horváth Zsuzsa

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...