A tehetséges ifjú versmondók a Radnóti-díjával gazdagodtak

Első pillantásra a két tinédzser egyáltalán nem mondható csodabogárnak, csak egy kicsit komolyabbak és határozottabbak, mint néhány kortársuk. A cserfes és mosolygós 18 éves Bianka fellépésével már az óvodában felhívta magára a figyelmet.

- Középső csoportos lehettem, amikor Horváth Erzsébet óvónő biztatására egy mesemondó versenyen először léptem közönség elé - mesélte a Batthyány-gimnázium végzőse. - Akkor második lettem, és a zsűriben helyet foglaló Schmidt Istvántól egy plüss kiskutyát kaptam, azzal alszom azóta is.

A Zrínyi-iskolába kerülve tanítónője, Sónicz Istvánné Zsuzsa néni számára hamar kiderült, hogy érdemes a tehetséges lánnyal foglalkozni. Ezt a bizonyos szikrát Horváth István, a Hevesi Sándor Versmondó Kör korábbi vezetője is meglátta Biankában.

- A versmondás az önkifejezés egyik módja, a legjobb benne, hogy közben olyan érzéseket tudok kiváltani emberekből, amit egyébként nem - tette hozzá a fiatal. - Szeretem azt látni, amikor a hallgatóság meghatódik vagy épp a combját csapkodva nevet. Az egészséges izgalom, a lámpaláz doppingol, mielőtt kilépek a színpadra. Ott viszont már valósággal szárnyalok, s tényleg olyan érzés, mintha felkapna a költemény.

Bianka szerint a versmondók legnagyobb álma, hogy a győri Radnóti Miklós nemzeti vers- és prózamondó viadalon bizonyíthassanak. A megmérettetésen a névadó költő művén kívül egy szabadon választott verset kellett előadni.

Mesterek és tanítványaik. Horváth István (balról) és Schmidt István örül Micsinai Dominik és Baj Bianka sikereinek
Fotó: Szakony Attila

- Radnótitól a Második eclogát mondtam, ami három éve érett bennem - mosolygott Bianka. - A másik Móra Ferenctől A legszebb nyelv című mű volt, ezzel itt debütáltam. A siker nem maradt el, így boldog vagyok. Remélem, ez kellő lendületet ad a színészművész mesterséghez. De akkor sem csüggedek, ha nem sikerül, hisz a gyógypedagógia és a pszichológia is érdekel, bár egy időben tengerbiológusnak készültem.

A 17 éves, szintén batthyányis Micsinai Dominik tudását először szintén az óvodában csillogtatta meg, ám egy hosszabb szünetet követően a Bolyai-iskola ötödik osztályában Sztankovics Andrea magyartanár igyekezett a fiút versmondó versenyekre kapacitálni. Hetedik osztályos lehetett Dominik, amikor egy Arany János-József Attila szavalóversenyen Horváth István felfigyelt a fiú érdekes orgánumára.

- A versmondó körben rengeteg új impulzussal gazdagodtam, rengeteg élmény és siker ért, ami színesebbé tette az életemet - mondta a fiú. - Szerencsés vagyok, hogy a versmondás művészetét Horváth István és Schmidt István tanította meg, mindketten kiváló tanácsokkal látnak el a mai napig.

- Két éve különdíjas lettem a Radnóti-versenyen, az a cím nagyon jólesett - tette hozzá. - Most részleteket szavaltam a névadótól Az áhítat zsoltáraiból, a szabadon választott Örkény Rossz álom című novellája pedig vastapsot kapott.

Dominik már másfél éve a Honvéd Kaszinó Városi Diákszínpadán is bizonyít, és Biankával együtt a helyi televízió időjárás-jelentői.

Az ifjú versmondók mentorai, Horváth István és Schmidt István úgy érzik, mindkét gyermeknek megvan az intellektusa ahhoz, hogy azonosuljon a költeményekkel.

- Különböző egyéniségek, akik a versekben találtak önmagukra - mondták. - Dominik mindenkit levett a lábáról igazán különleges hangjával. A felnőtt mezőnyből magasan kiemelkedtek.