Romos kúria, mediterrán prés- és pincemúzeum

- Ezeket a hódok döntötték a mederbe. Néhány éve jelentek meg az állatok, ami azt jelenti, hogy tiszta a víz és a környéken háborítatlan a vízi világ - mondja Tislér István, Tótszerdahely polgármestere, akivel a Murára igyekszünk, de útközben megnézzük az egykori bányatavakból horgászparadicsommá átalakult vizeket is. Turisztikai sorozatunk házigazdájának jó oka van láttatni ezt a környéket, hiszen a falu idegforgalmi fejlesztését a Murára is alapozzák. Ez a gyors vizű folyó a falutól mindössze egy kilométerre képezi Tótszerdahely, s egyben az ország határát is. A folyó túloldala már Horvátország, Tótszerdahelyen is zömében horvát ajkú nemzetiség él, bár a faluban már egyre több magyar is megtelepült. Tislér István azt mondja, hogy a további turisztikai fejlesztési lehetőségeiket is a horvátokkal együtt képzelik el, a jelenlegi pályázataikkal is az Interreg Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 közötti lehetőségeit célozták meg.

A horvátok a 18. században települtek a térségbe, miután a török uralta vidék elnéptelenedett a folytonos rablások, majd a törököt kiűző csapatok pusztítása miatt.  A Rákóczi szabadságharc után nem csak a megtorlás, hanem az 1710-es pestisjárvány is rettenetes pusztítást végzett az itt élők körében. Az ezerhétszázas évek elején több horvát nemes kapott erre birtokot, s a népesebb Muraközből 1770-re  benépesedtek az itteni falvak, köztük Szerdahely is, amelyet 1790-től hívnak a jelenlegi nevén. A kis kápolnán kívül az egyetlen említésre érdemes történelmi épületként a Fedák Sári-kúria maradt meg a faluban, viszont ez utóbbi nagyon leromlott állapotban leledzett.

- A Fedák-kúriában található most a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás munkaszervezetének központja, amihez Letenye és még 13 magyar település, a horvát oldalról pedig húsz falu tartozik. Érdemes szót ejteni erről a házról, s egykori gazdájáról is, hiszen Fedák Sári regényes élete is vonzó a hozzánk látogatók számára. Amikor a Fedák-emlékszoba anyagát gyűjtöttük, magam is láttam a keszthelyi színházban eredeti plakátot róla. Az ő előadásaira kétszer annyiba került a jegy, mint a többi darabra. Fedák Sári nem gázsiért lépett fel, hanem részesedést kért a bevételből – meséli Tislér István.

A tablókon sok érdekesség olvasható az egykor rajongásig ünnepelt primadonnáról. Például, hogy 1904-ben birtokot vásárolt és kastélyt építtetett Tótszerdahelyen,   ahol a színházi évadok után pihent és gazdálkodni is próbált, sőt innen ered az „agrárius primadonna” elnevezése is. Más forrás meg azt tartalmazza, hogy Karabélyos Elek alsólendvai táblabíró vásárolt részére  kúriát és földet Tótszerdahelyen.  Bárhogy is volt, szívesen tartózkodott a faluban, s olyan is előfordult, hogy a rajongó legények húzták be a hintóját Tótszerdahelyről a kanizsai előadására. A szépen felújított kastély tehát Fedák Sárinak is őrzi az emlékét, akinek az egykori mesés gazdagsága után, a színháztól eltiltva kellett meghalnia Budapesten 1955-ben. A politikai kiállásai miatt futott élete többször is zátonyra. Az első világháború alatt a monarchia ellen agitált, majd a Tanácsköztársaság melletti kiállásra buzdított, ami miatt az országból is el kellett menekülnie. 1944-ben pedig a háború folytatására, Szálasi támogatására hívott fel a rádióban. 1955-ben visszatérhetett volna a színpadra, de sajnos a fellépést nem érhette meg. Érdekesség, hogy nevét még a kártya is megőrizte, a rablóultiban a legmagasabb kontra neve: fedáksári.

A kastélyban pályázati támogatással sikerült tíz kétágyas szobát is kialakítani, ami – a néhány vendégházat nem számítva – az egyetlen szálláslehetőség Letenyétől Murakeresztúrig a térségben. Egyre többen igénybe is veszik a szobáit, konferenciákat, különböző találkozókat szerveznek a kastélyban, s főleg azok szállnak meg itt, akik az Adriára utazva egy kicsit pihenni szeretnének. Jönnek már Svédországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Csehországból is, de megállnak egy-egy éjszakára a budapestiek, vagy akár a nyíregyháziak is, no meg azok, akik a horgászati lehetőség miatt érkeznek a faluba.

- A Mura mellett hét horgásztavunk van, illetve lesz, mert két kavicsbányatavat még kitermelésre használ az önkormányzatunk. A horgászegyesületünknek több mint száz tagja van, s nálunk működik a kis szerszámos halász egyesület is, ami a Murán történő merítőhálós halászatot jelenti. Ebbe tömörülnek a környező zalai falvak ilyen szenvedéllyel megáldott halászai, akik kisebb-nagyobb sikerrel űzik még ezt az ősi mesterséget – mondja István, s tudatja, hogy a halastavak között egy magántó, pontosabban egy szabadidőközpont is található a falu határában.

A bányatavakból lett horgászparadicsom vizei rendkívül mélyek. Helyenként gyakori a tizenöt méteres  mélység is. A szikrázó napsütésben sötéten kéklenek a  víztükrök. Más a helyzet Rádi Csaba és Horváth István tavainál, ahol a tavak helyén előzőleg mezők voltak.

- Miért fogtak tóépítésbe, amikor van itt víz bőven? – kérdem Rádi Csabát.

- Azért, mert amit mi megálmodtunk, más, mint a bányatavak.  A horgászok is szeretnek szép környezetben lenni, ezzel nem azt mondom, hogy a Mura nem az. Szeretjük a vizet és a parkot gondozni. A túl nagy halakat kifogjuk, horogra akadt már húsz kiló feletti harcsa és tizenöt kilós csuka is. A halak pótlásáról saját magunk gondoskodunk. Sok szabadidős  rendezvényt tartunk, amikor ilyenek nincsenek, akkor meg horgászversenyeket szervezünk, ezekre is sokan jönnek – válaszolja Rádi Csaba.

- Három Interreg pályázatunk vár elbírálásra. Ezek a turizmus fejlesztését, a Mura nyújtotta lehetőségeket célozzák meg. Az egyik pályázatunkkal a raftingolást, vagyis a vadvízi evezést szeretnénk megteremteni  a folyó mindkét oldalán. Ezek a kikötési lehetőségek megépítését, csónakok beszerzését jelentik. A pályázat kiterjed a horgásztavainkhoz szükséges ellátó létesítmények megépítésére is. A másik pályázat a kerékpáros turizmus fejlesztésére irányul, ahol nemcsak az útra gondoltunk, hanem a pihenőhelyek létesítésére és a szervizelési, felújítási lehetőségek megteremtésére is. A harmadik pályázat pedig a hagyományaink megőrzését célozza, szeretnénk a térségnek fesztivál jelleget adni, hiszen 14 fesztivált próbálunk meghonosítani a környékünkön. Konkrétan, a mi rétesfesztiválunkhoz, vagy a szomszédos horvátországi, Kotoriban rendezett halak fesztiválhoz hasonlókról gondolkodunk – tájékoztat a polgármester.

Tótszerdahelyen 2001-ben rendezték meg az I. Tótszerdahelyi Rétesfesztivált, melynek célja az volt, hogy a még őrzött horvát népi szokást, kimondottan  a hagyományos  horvát rétessütést a nagyközönség elé tárják. Mára ez a helyi kezdeményezés térségi rendezvénnyé vált. A rétessütés mellett számos más, a Mura menti horvátságra jellemző kulturális, hitéleti és egyéb népi hagyományőrző kísérőprogramot is szerveznek az érdeklődők számára. Van horvát nyelvű szentmise a gyönyörű, 1993-ban épült templomban, amit egyébként a hét minden napján megtekinthetnek az érdeklődők. Bemutatják például a hálószövést, a kosárfonást, a korongozást, a kovácsolást, lehet lovagolni, egyszóval a rétesfesztiválból színes folklórfesztivál kerekedett.