Valentin-nap - nem csupa romantika

A Valentin-naphoz általában háromféleképpen viszonyulnak az emberek. Van, aki ünnepli. Van, aki nem érti, minek kell ilyen amerikai szokásokat nekünk is számontartani. És vannak, akiknek ez teljes lelki trauma, mert szinglik. (Ez utóbbit sosem értettem, hiszen feltehetően más napon is egyedülállók, nem csak ezen az egyen.)

Én, azt hiszem valahol ezek között helyezkedem el: nem zavar, de sosem tartottam fontosnak, a rózsaszín szívekkel borított falak és egyéb ilyen dekorációk pedig nekem túl csöpögősek. Egyébként meg erről a dátumról inkább a bátyám névnapja jut eszembe.

De lássuk mit is takar ez a nap. Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban február 14-én tartják Bálint ünnepét, amely Magyarországon az angol nyelvű elnevezés átvétele miatt mint Valentin-nap vált ismertté az 1990-es évektől. Ezen az ünnepen (melynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

Szent Bálint, Terni püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Mielőtt keresztény hite miatt február 14-én, II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását és búcsúüzenetet küldött neki, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépniük.

A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A Valentin-nap emellett két ókori római ünneppel is összefügg: Faunus ünnepével és a Lupercaliaval, vagy más néven Februaval. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15. között tartották. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon. A termékenység ünnepének voltak kellemesebb részei is. Ez a nap Júnó istennő, a házasság pártfogójának ünnepe is volt, ezért a fiatal leányok Júnó templomába mentek, hogy ott szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához. A férjek virágot ajándékoztak a feleségeknek.

Az egyszerű nép ifjú férfijai pedig tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Néhány így létrejövő pár a szóbeszéd szerint valóban egymásba szeretett. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt. Az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint-nap közötti közvetlen kapcsolatra nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.A Valentin-naphoz világszerte különböző szokások kapcsolhatók. Sokak számára azonban meglepő lehet, hogy nem az angolszász ünnep átvétele miatt jegyeztük meg ezt a napot, már korábban is fűződtek hozzá szokások, még ha nem is a szerelmeseknek volt fontos. A magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt, több helyen még ma is megtalálható az ábrázolása.

A „nyavalyatörésre” (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, más néven frászkeresztet. A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt madarakat etetni. 1997. február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa megalapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat ezen a napon adják át Budán. 2006 óta Bálint-napi Balassi-fesztivál elnevezéssel szerte Európában irodalmi estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan.Összességében tehát Valentin-nap története nem csupa romantika, viszont nagyon érdekes. Ez is megerősített abban, hogy érdemes néha a dolgok mögé nézni.