Zalaújlakon véget ér a műút, de a turistaútvonalak felfedezésre kínálják a gyönyörű tájat

"Nem volt rádió, Tv, internet. Nem befolyásolta őket semmi, azt tették, amit a természet diktált nekik. Erősebbek és bölcsebbek voltak, mint a ma élő emberek. Voltak hagyományaik, apáról fiúra, illetve anyáról leányra szállt az értékeket megbecsülő, bölcs, és józan gondolkodásmód" – foglalta össze gondolatait Zalaújlak 750. évfordulóján elmondott megemlékezésében Antal Zsolt újlaki fiatalember, aki most papnak készül, s távol él szülőfalujától. A falu azonban itt van most is, megbújik a Zalai-dombság délkeleti halmai közt, nem messze Zalakarostól. Ahogy elhagyjuk az egyetlen szomszéd települést, Csapit, szinte érintetlen tájon át vezet az utunk, rétek, s erdők váltogatják egymást, s Zalaújlak felső faluvégén megszűnik az út, autóval nem lehet tovább haladni. Zalaújlak zsáktelepülés.

Vajon mi maradt, s mi érhető tetten a fenti gondolatokból? A ma embere vágyik az ilyen hangulatokra, tájakra, s az itt élőkkel való találkozásra. Böröndi Ferenc polgármester turisztikai sorozatunk aktuális részében ezt próbálja érzékeltetni.

- Több turisztikai útvonal is érint bennünket. Átmegy a falun a kék túra útvonal, amelyik a szomszédos Orosztony határában érinti az ott elesett Thury György kopjafáját, s a kanizsai postások kulcsos házát is. A környező négy falu határában  már évek óta összekötő kerékpárút is létezik. Ezeken, Zalaújlaktól a Zalakarosi kilátó 2,5 kilométerre található,  Orosztony 3 kilométerre, Nagybakónak, ahol az egyre látogatottabb  sziklaszurdok is felkereshető, szintén 3 kilométer távolságra van, s végül kijuthatunk a két kilométerre lévő Zalamerenyére is. A Termál-völgy – Kis-Balaton kerékpárútvonalon érkezhetnek hozzánk Hévízről, s a zöldhatáron át  akár a Balatonról is. Létezik egy táblákkal jól kijelölt nording walking bakancsos útvonal is, ami Zalakarost, Kis- és Nagyrécsét, illetve Nagybakónakot is érinti – sorolja Böröndi Ferenc, s mindehhez hozzáteszi, hogy péntektől kezd élénkülni a forgalom, s hétvégeken egyre többen érkeznek, illetve haladnak át a falun.

Miért érdemes megállni Zalaújlakon, milyen életet éltek itt az emberek az elmúlt, most már közel 760 éve írásban is jegyzett időszak alatt? Az első írásos említés ugyanis 1259-ben volt, amikor IV. Béla kivette az itt lakókat a zalai ispán joghatósága alól. A török megszállás idején, a jó földjeik mellett, a rajtaütések miatt koldusbotra jutottak, olyannyira, hogy a káptalan még a kilenced megfizetését is elengedte. Mondáikban ma is él a „törökfutás”, melynek idején a templom harangját a Malomvölgyi kútban rejtették el, s onnét akár ma is kiáshatnák Hogy így volt-e? Nem tudni, az viszont igaz, hogy 1687-ben a török kiűzése időszakában, a Kanizsa környéki falvakhoz hasonlóan Újlakot is felégették, pusztává vált. 1757-ben 250 lakosa volt a falunak, 1771-ben pedig már 351-en lakták Újlakot, amely a legnépesebb 1900-ban volt, ekkor már 550-en éltek itt. Azóta viszont folyamatosan fogy a falu. Jelenleg 120 lelket számolnak, a hatvan százalékuk nyugdíjas,  négyen elmúltak kilencven évesek, az óvodások és iskolások száma 14.

A falu híres szülötte Egry József Európa hírű, Kossuth-díjas festőművész, a Balaton festője, akinek emlékházat is berendeztek a faluban. Alapítványt is létrehoztak, s emlékére, nyaranta festőtáborokat is szerveznek. Az idén, a múlt hónapban, július 2 és 9 között jöttek össze Csuha Piroska pihenőházában, az alapítvány elnökénél a művészet kedvelői.

-A volt tsz magtárát alakítottuk át emlékházzá. Sajnos a teljes felújításhoz nem volt elég a pénzünk, a tetőt még meg kellene renoválni. Öröm, hogy látogatják a turisták a házat, ahol egy eredeti önarckép is látható, s a festő képeinek másolataiból, a festőtábor munkáiból van  állandó kiállítás, illetve berendeztünk  egy emlékszobát is. Itt olyan dokumentumok másolatai láthatók, mint Egry József keresztlevele, házassági anyakönyvi kivonata, háborús képeslapja. Sikerrel pályáztunk egy játszótérre, amit szintén az emlékház előtt építettünk fel, ide került a közösségi rendezvények esőbeállója tűzrakó hellyel, s egy kis sportpálya is. Ezt a teret neveztük el turisztikai központnak. Örömmel látjuk, a turisták is megállnak pihenni itt, tüzet raknak, szalonnát sütnek – mondja Böröndi Ferenc.

Egy kicsit följebb, domb oldalon magasodik a Szent Őrzőangyalok Temploma, amely barokk stílusban, 1740 körül épült. A közelmúltban felújított templom belső terét rács védi, ezen  át a turisták szemrevételezhetik az épület belsejét is. A templom előtt állt hajdanán az iskola,  a kert sarkában ott maradt egy méretes fenyőfa, ami szintén fontos értéke a falunak.

- Már csak a régi öregek emlékeznek a fa történetére. Az áramszolgáltatótól felhívtak, hogy meg kell csonkítani a fát, mert akadozik a villanyvezetékeknek. Ha útban van, ki kell vágni, gondokoltam, s akkor hívták fel a figyelmemet, hogy ezt nem szabad. Az 1898-ban elhunyt Erzsébet királyné, Sissi emlékére ültették az erdei fenyőt 1899-ben. Az „Erzsébet királyné emlékfái” című könyv tanúsága szerint „2 millió 787 ezer 413 db Erzsébet emlékfa, cserje és bokor vert gyökeret a magyar földben” 1899 júliusáig. Ezek egyike még mindig itt áll a falunkban, törzsének átmérője 65 centi, a kerülete 204 centi, a magassága pedig 15 méter – avat be a fenyő titkába a polgármester, akivel elindulunk a szőlőhegyre, mert Zalaújlak másik igen becsült természeti értéke a szelídgesztenye. Pontosabban az ősgesztenyés erdő. A hegyen mindenfelé gyönyörű, vagy éppen már a pusztulás nyomait is magukon viselő, mégis méltóságot árasztó gesztenyefákat látni. Böröndi Ferenc azt mondja, hogy a falu portáinak végétől kezdődnek a gesztenyefák, s ezek töltik ki a domboldalt egészen a szőlőkig, majd a gerincen végig  látni őket, az erdő viszont elöregedett,  jókora tarvágásoktól sebzett a táj. A domb tetején vezetnek a bakancsos és a kerékpáros útvonalak. A látvány gyönyörű, az árnyas gesztenyefák alatt élmény megpihenni, s élvezni a falura nyíló, megkapó kilátást.

- Az elmúlt két hónapban három üresen álló házat is eladtak a faluban. Zalakaroson üdült egy velencei házaspár, ellátogattak hozzánk, s annyira megtetszett nekik Zalaújlak, hogy megvettek egy házat. Egy másik ház, s még hozzá egy telek egy budapesti emberé lett, állatokkal kíván foglalkozni. A harmadik házat pedig egy svéd vásárolta meg. A Közösségi Házunk melletti épületet nemrégiben szintén egy pesti pár vette meg, azt mondták, hogy a nagy kertben faházakat építenek, és gyermekeket szeretnének üdültetni Zalaújlakon – meséli az eladások történetét Ferenc, majd megállunk a falu elején lévő panziónál, amit egy német ember épített. A panzió mögötti területen hatalmas fóliasátrak sorakoznak, Vastag Zoltán kertészkedik itt, aki a vajdasági Tordáról települt át már 23 éve.

- Megvettem a panziót – mondja az új hírt a polgármesternek, majd így folytatja: - Eddig is én üzemeltettem a volt tulajdonos megbízásából, s  mindig voltak vendégek. Hogy mihez kezdek vele? Több lehetőség is van, még nem döntöttem. Akinek akad egy kis gógyija, s bír is dolgozni, Magyarországon tud érvényesülni – mondja.

-A falu felső végén indulna egy belső feltáró erdészeti út Orosztonyig - avat be a jövő terveibe Böröndi Ferenc. Erről a Zalaerdővel már korábban meg is állapodtak, most pályázat kiírására várnak. Ha ezt sikerül megépíteni, még jobb lesz Zalaújlak turisztikai elérhetősége.