Hírek

2016.07.18. 09:51

10 éves a cseretáboroztatás

Szinte mindenkinek szerepel a legszebb gyermekkori emlékei között egy tábor. Örök élmény először hosszabb időre távol lenni az otthontól, önállóan visszacsomagolni a tábor után már szűknek bizonyuló bőröndbe a szennyes ruhát, ismerkedni, játszani, nyaralni.

Kósa Tamás

Tizedik alkalommal érkeztek Vonyarcvashegyre a vajdasági Erzsébetlakról magyar nyelvű diákok, illetve kilencedszer jártak a vonyarcvashegyi iskolások Szerbiában. A cseretábor hagyományairól, kialakulásáról Illésné Major Julianna igazgatónőt, az ötletgazdát kérdeztem:

-Úgy lefoglalt a napi munka, hogy szinte észre sem vettem, amint elrepültek az évek. A határokon átívelő kulturális híd projekt kezdetben a képzőművészetre korlátozódott, egy erzsébetlaki festőtelepen találkoztam Pozsár-Halász Évával, az ottani iskola pedagógusával, a magyar közösség motorjával. Sokat beszélgettünk a szórványban élő magyarság megőrzésének lehetőségeiről, aminek első lépéseként magyar nyelvű könyvadományt, mesekönyveket, Zsinkó Lajos felajánlásával még DVD lejátszót is vittünk az iskolás gyerekeknek. Így jutottunk el a táborozás gondolatáig, mely során autentikus környezetben gyakorolhatják a magyarul tanulók az anyanyelvüket, de Éva ragaszkodott ahhoz, hogy cseretáborként működjön a kapcsolat. Mivel a művelődési házunknak nincs gyerekcsoportja, a helyi általános iskolában kerestem olyan pedagógusokat, akik segítenek a projekt megvalósításában.

Hangulatos utca Zrenjaninban (Nagybecskerek) vidám vonyarcvashegyi gyermekcsoporttal

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért is, mert településünk mindenkori vezetősége lehetősége szerint minden támogatást megadott ahhoz, hogy ilyen hosszú ideig életben tartsuk a kapcsolatot. A két testvértelepülés agilis polgármesterei támogatják, hogy további új formákban is tervezzük a jövőbeni feladatokat. A tíz év távlatában szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy sikeresen végezhetjük a munkánkat, amihez elengedhetetlenül fontos, hogy az iskola vezetősége, alapítványa és szülői közössége is mellettünk áll, s a gyereküket ránk bízó szülők támogatása is töretlen.

Vonyarcvashegyen a 40 halász emlékpark kedvelt helyszíne a fényképezésnek; így gondolták az erzsébetlaki vendégek is

-Az elmúlt tíz év meghatározó volt az erzsébetlaki magyarság megmaradása szempontjából –kezdte mondanivalóját Pozsár Halász Éva szervező, kísérő tanárnő. Mondhatom, hogy e cseretáborozásnak köszönhető, hogy még van magyar tannyelvű oktatás az iskolánkban. 2000-től ugyanis a magyar diákok hiánya miatt összevonták a négy alsó osztályt, és akkor azt hittem, itt a vég. Magyar diák nélkül nem lesz, aki őrizze a kultúránkat, a templomban nem szavalnak, énekelnek, betlehemeznek magyarul. Amikor már a reményünk is majdhogynem elveszett, megismerkedtünk Illésné Major Juliannával, aki hallva gondjainkat, félelmünket, megbeszéltük az immár tíz éve futó cseretáborozást. Ennek eredményeként 2009-től újra két kombinált tagozatra tagolódott az egy összevont tagozat, a művelődési élet is virágozni kezdett, kis- és nagy néptánccsoport, asszonykórus alakult. Feléledt a magyarság iránti tisztelet. Látva, hogy önmagunkat megbecsüljük, mások is viszonozták. A Vonyarcvasheggyel aláírt testvértelepülési egyezmény ünnepségén hangzott el a II. világháború óta először nyilvánosan nálunk a magyar himnusz. Erre mindig meghatódva gondolok jómagam is.

A Vonyarcvashegyen töltött napok feledhetetlen szép emlékként maradnak meg felnőttben és gyerekben egyaránt. Életre szóló élmény volt látni a tapolcai tavasbarlangot, az Afrika Múzeumot, a Festetics-kastélyt, hajókázni a Balatonon, nem utolsósorban lubickolni, csúszdázni a strandon. Szívesen emlékezünk a habpartira, gyertyakészítésre, a közös gitározó-éneklő estékre, a dramatizált könyvfeldolgozásra.

Hálásak vagyunk ezekért az évekért!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!