Hírek

2016.10.22. 17:09

1956 – itthon és külföldön / Nemzetközi találkozó Zalaegerszeg testvárvárosainak részvételével

Zalaegerszeg – Szűk két hét szabadságot több év véres megtorlás, hányattatás követett és nemcsak Magyarországon. Ez derült ki azokból a beszámolókból, amelyek szombaton a megyeszékhelyi önkormányzat dísztermében hangzottak el.

Arany Gábor

Az 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó élményekről, eseményekről Zalaegerszeg testvérvárosaiból érkezett vendégek számoltak be a szemtanúk mellett. Az egerszegi Ady utcai pártház előtti tüntetés részese volt Benkőné Geiner Gabriella, aki a halálos lövés eldördülésekor hazafutott Csácsba. A soproni egyetemen tanuló szerelmével együtt a forradalom leverése után az emigrációt választották. A salzburgi menekülttáborból útjuk Kanadába vezetett, onnan tért most haza, hogy beszéljen a 60 évvel ezelőtt eseményekről.
A képen a nemzetközi találkozó résztvevői:
balról.jobbra:Kolosa Tanja,
Benkőné Geiner Gabriella, Balaicz Zoltán polgármester, Cseh Gábor,Margret Ehrke,Edit Loch,Csabai Hugó

Erdélyben szimpátiával és reménykedéssel figyelték a magyarországi eseményeket, ahogy erről a Marosvásárhelyről érkezett Cseh Gábor beszámolt. Az elnyomás csökkenését várták, ám a román vezetés félve, hogy követői lesznek a budapesti eseményeknek, a még keményebb elnyomás eszközeihez nyúlt. Ürügy volt a magyarsággal való leszámolásra, felszították a nacionalizmust. Perek tucatjai indultak, százakat vádoltak meg, sokakat kivégeztek. Évekre szóló börtön járt azért is, ha valaki nem nevezte ellenforradalomnak az ’56-os eseményeket.
Magyarországról a szovjet támadás, a szabadságharc bukása után kétszázezren menekültek el. Többségük az osztrák határt választotta, közel húszezren Jugoszlávia felé indultak el. E népvándorlás szlovéniai vetületét Kolos Tanja lendvai történész ismertette. A Jugoszláviába érkezettek háromnegyed érintette a Muravidéket. A nyilvántartásokba 1957 márciusában 16214 személy került. A menekültek negyed volt fiatalkorú, közülük a 14 éven aluliakat visszaküldték, az idősebbekről  szüleiket a Vöröskereszt útján kérdezték meg: visszatérjenek-e.
Szlovéniába közvetlenül 1617 menekült érkezett, az ott egy évig működő 10 táborban 14 gyermek született. A menekültek kétharmada Nyugat-Európát választotta új hazájának, de huszonheten Szlovéniában maradtak Őket rokoni szálak fűzték a Muravidékhez. Van adat arra is, hogy a visszatérést választók közül volt, akit halálra ítéltek, kivégeztek. A történész arról számolt be, hogy az érkezőket szimpátia kísérte, szállást, élelmet kaptak, pedig a titkosszolgálat lecsapott a segítőkre, akikre büntetés várt, mert több hónap börtönt róttak ki rájuk.

Két magyar szálat is felvettek a német Marl városából érkezett vendégek. Margret Ehrke szavaiból kiderült, hogy nagyszülei 1922-ben vándoroltak ki hazánkból. A család a hazatérés reményében látogatott vissza egy hónapra 1956 augusztusában, ám az őszi események után letettek szándékukról. A Szegeden született, a forradalmat gyermekként ott megélt, családjával 1957-ben Németországba került Edit Loch a Philharmonia Hungarica történetét osztotta meg a hallgatósággal.
Fotó: Katona Tibor

A megtorlás elől elmenekült muzsikusok a Bécs melletti menekülttáborban alapították meg 1957. júniusban zenekarukat Rozsnyai Zoltán karnagy vezetésével, majd székhelyül 1960-ban Marl várost választották. A világszerte ismertté vált magyar filharmonikusokat a német szövetségi kormány 2001-ig támogatta. Az évben kapták meg az Európai Kultúráért díjat, de már nem tudták átvenni, mert anyagi okokból feloszlottak. Csabai Hugó, A Pofosz országos elnökségi tagja 16 évesen vált részessé, szemtanúvá az októberi eseményekben, majd Svédországig menekült. Az amnesztiával egy évre rá visszatért, de a rendszer nem bocsátott meg neki, 1974-ig figyelte meg a rendőrség.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!