Hírek

2012.05.02. 06:59

Az egzisztenciális félelem nem válogat

Zalaegerszeg – Ha két régen látott ismerős összefutott, szóba került a család, az időjárás, nők között az éppen viselt ruha is. Úgy húsz-harminc évvel ezelőtt. Ma köszönés után arra terelődik a szó, hogy a másik létezik-e még egzisztenciálisan, van-e még állása? Mert ma ez az alapvető kérdés.

Hajdu Péter

- Veled mi van, megvan még a helyed?

- Egyelőre. És te?

- Tavaly nyugdíjba mentem, de újra munkát kell keresnem az adósság miatt. Kitaníttattuk a gyereket. Elvégezte az egyetemet, de nem tudott elhelyezkedni, és ránk maradt a több millió forintos diákhitel törlesztése. Nyugdíjasként fűhöz-fához futok munkáért, de nem sikerül. Legalábbis legálisan, bejelentve. A szakmámmal hatvanon túl sehol sem kapok munkát, de az elektronikában sem. Most már bármit elvállalnék. Elmentem egy mezőgazdasági céghez, segédmunkást kerestek. A munkavezető rám nézett, és azonnal alkalmatlannak nyilvánított. Ide erősebb ember kell. Ne kínlódjon, inkább keressen valami megfelelőbbet. De hol? Néhány napja akadt valami, de csak feketén. Egy vállalkozónak dolgozom. Ma egész nap füvet nyírtam, csinálom, amit mond. A nap végén hatezer forintot fizet. A fiam közben kiment Angliába, ott kapott munkát. Remélem, gondol majd rám - mondta ismerősöm, akinek a helyzete lehet, hogy sajátos, de egyben általános is. Egy a sok ezer közül, aki kevés reménnyel kénytelen munkahelyet keresni.


- A munkahelyteremtés lenne a legfontosabb az országban. Csak utána volna szabad bármi másról beszélni, mert addig emberek tömegei számára nem biztosított az élet. Nem ritkán egy családban egy ember dolgozik, mert nincs munkahely, és sokan vannak, akiknek ennél is rosszabb a helyzetük. Nagyon sok a munkanélküli ismerősöm, itt a városban is, de vidéken még rosszabb a helyzet. Nincs esély arra, hogy valaki munkát találjon, Zalaegerszegen is szinte lehetetlen. A mi cégünkön kívül nem is tudok másról, ahová még vennének fel dolgozót - mondja Kovácsné Varga Marianna, néhány percre abbahagyva a varrást.

Szakmája szerint, női szabóként, megvarrna egy kosztümöt vagy esküvői ruhát is. Bőrgarnitúrák kartámaszaira varrja a bevonatot az egerszegi Sitform Bt.-ben működő szakszervezet titkára, akit a munkáról, a dolgozók mai helyzetéről kérdeztünk. Tágabb környezetén túl a munkahelyét illetően is.

- Milyen a kereset? A munkások sosem elégedettek a bérükkel. Nem is lenne jó, ha az ember elégedett lenne, mert akkor nem lenne, ami előre visz. Ennek ellenére elégedettek lehetünk, mert megkaptuk az étkezési jegyet, a bérkompenzációt, és reményeink szerint egy inflációkövető béremelést eredményező tárgyalást zárhatunk le a közeljövőben - említi, majd arról esik szó, hogy körülbelül 200 a szakszervezeti tag a cégnél, a dolgozók mintegy fele. Ez az arány ma ritkaság, mégis elégedetlen vele. - Az emberek nem érzik, hogy mindenkinek szüksége lenne szakszervezetre. Pedig itt lehet. Német tulajdonban vagyunk, ami szerencsés a szakszervezetre nézve, ott ez természetes, és a mi cégünk vezetősége is így gondolkodik. Sajnos magyar tulajdonú vállalkozásnál ezt valószínűleg nem engednék, de hogy nem jó szemmel néznék, az biztos.

Senki nem védett. Akinek van munkája azért, akinek nincs, az pedig azért stresszes: az egzisztenciális félelem nem válogat. Sokféle módszer van azonban, amivel a negatív hatásokat ki tudjuk küszöbölni.

- A legfontosabb, hogy az ember a családjával, barátaival működőképes kapcsolatot tartson fenn, a közös élmények ugyanis a mindennapi rutinból kiszakadva hatalmas energiát adnak - fogalmaz Gaál Tímea megyeszékhelyi pszichológus. - Nem véletlen, hogy a stresszel szemben is jóval kiszolgáltatottabbak, akik magányosak.

Hatásos a mozgás, akkor is, ha valaki fizikai munkát végez. A barátokkal közös foci, kosárlabda, esetleg kirándulás vagy piknik ugyanis másfajta fáradtságélményt ad, és felüdülést jelent. Arról nem is beszélve, hogy sport közben olyan anyagok szabadulnak fel szervezetünkben, amelyek képesek a stresszel együtt járó káros hatásokat kiküszöbölni. De minden olyan tevékenység, amiben az ember örömet talál, jó. Lehet az tánc, főzés, beszélgetés vagy tévé előtti összebújás, s kiválóan oldja a napi stresszt az érzelemgazdag szexuális kapcsolat is.

- A káros hatások kiküszöbölésére energiát kell fordítanunk - folytatja a szakember. - Ma már sok olyan könyv van, ami a relaxációval és más hasonló technikákkal ismertet meg. Ezeket egyszerűen, rövid idő alatt be lehet építeni a napirendbe, s hosszú távon az erre elvesztegetett idő megtérül.

A stressz persze képes kiölni a kikapcsolódásra való vágyat, ami csapda, hisz pont azzal tudjuk a feszültséget elűzni, ha ezekre a tevékenységekre, akkor is, ha nehezünkre esik, időt szakítunk. Mert ha elodázzuk a regenerálódást, egy idő után mindenféle rejtélyes eredetű betegség jön elő, olyan, aminek szervi oka nincsen. Hosszú távon persze a stressz testi elváltozásokat is generálhat.

Ha pedig azt látjuk, egyedül nem megy, célszerű szakemberhez fordulni. Ez nem gyengeség, és nem jelent pszichés betegséget, csak annyit, hogy az egyén szeretné a kezébe kapni a kontrollt saját élete felett. A segítség lehet életvezetési, pszichológiai tanácsadás, relaxációs technikák megtanítása. Sok esetben a problémák kimondása már a válaszokat is tartalmazza.

- A pszichiátriai gondozókban, életvezetési tanácsadókban gyakran fordulnak hozzánk egzisztenciálisan megrogyott emberek, akik úgy érzik, munkájuk elvesztésével kicsúszott alóluk a talaj. Ilyenkor érdemes az energiákat arra összpontosítani: mi mindenben vagyok még jó, mi az, ami jól működik az életemben. Ez lehet a családdal, barátokkal való kapcsolat s a hobbink is. Ebbe érdemes kapaszkodni, hogy a kudarc ne taszítson mély depresszióba. Az új helyzetet fogjuk fel lehetőségként, s ha tudunk a pozitívumokra koncentrálni, az álláskeresés is sikeresebb lesz. Ugyanilyen fontos, hogy a körülöttünk élők is támaszt nyújtsanak.


Szerintem
Ki tudja, mennyien ünnepeltek tegnap, s kinek-kinek volt-e miért? Vagy csak megszokásból is jó egyet kisétálni a szabadba. Mert május 1-jén most is sok ezren keresték fel a majálisokat, már akik nem a hétvégi telek rendbetételére, kerti munkára használták ki a nyárias időt. Az egykori, kötelező felvonulások után nem tűnt el az ünnepek süllyesztőjében, maradt vonzereje ennek a napnak. Lufi, sátrak, a szabadba kitelepült pecsenyés és sörsátrak, zenés műsorok. Csak a munka ünnepe elnevezés vált kissé bizonytalanná, mert ez az a pont, ami nem feltétlenül kérhető ma számon rajt. Legalább a sok ezer, állását vesztett ember számára nem.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!