Sok helyen idén tudták meg: fizetni kell

Az előzményekhez tartozik, 2002 óta egészségügyi miniszteri rendelet írja elő: városias lakókörnyezetben hetente két, egyéb lakóterületen hetente egy ízben vagy szükség szerint gyakrabban kell a hulladékot elszállítani. Ennek a jogszabálynak sok községben csak idén szereztek érvényt, ami sokszor drasztikus áremelésként jelentkezett. Ez ellen indult aláírásgyűjtés Zalabéren.

Az akció egyik szervezője, Gyulai László a levelüket eljuttatta több helyre, és a megyei kormányhivatal közbenjárását is kérte a mérséklés érdekében.

Búcsúszentlászlóról a Zaladepó szállít. Képünkön a cég munkatársai, Török József (balról) és Mrakovics József ürítik az edényeket. Fotó: Pezzetta Umberto

A válaszról érdeklődésünkre dr. Sipos János, a hivatal törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztályának vezetője adott tájékoztatást.

– A megyei kormányhivatal tavaly nyáron kezdeményezte az EüM rendelet módosítását – kezdte. – Az javasoltuk, hogy a kisebb településeken ne legyen kötelező a hetenkénti ürítés. Korábban több önkormányzat nem is tartotta be ezt az előírást, annak ellenére, hogy körlevélben felhívtuk rá a figyelmüket – tette hozzá.

Szavaiból kiderült, az egészségügyért felelős államtitkár a megyei kormányhivatal javaslatát nem támogatta. Dr. Szócska Miklós válaszában közölte, az egészséges lakókörnyezet, a levegőtisztaság fenntartása kiemelt közegészségügyi feladat. „A bűzös hulladék felhalmozódása igen sok lakossági panasz, jogvita tárgyát képezheti. A kéthetenként egy alkalommal történő hulladékszállítás a lakók többségénél a jelenleg elégséges űrtartalmú gyűjtőedények helyett kétszeres űrtartalmú gyűjtőedény kapacitást igényelne. Tekintettel arra, hogy a hulladékszállítás díját az edényzet űrtartalma is befolyásolja, a ritkább szállítás egyes lakóknál többletköltséget eredményezne, ráadásul a nyári hónapokban a többlet hulladéktartály-kapacitás kihasználatlan lenne.”

Ez a helyzet újabb lakossági panaszokat vonhat maga után. A költségek csökkentésére megoldás lehet a lakossági igényeknek megfelelő, többféle űrtartalmú gyűjtőedény alkalmazása. Erről az önkormányzatoknak és a közszolgáltatóknak kell megállapodniuk. Példaként említette a főosztályvezető, hogy Molnáriban már 60 literes hulladékgyűjtő edényt is lehet kérni.

– Támogatjuk a rezsicsökkentést szolgáló lépéseket – fogalmazott dr. Sipos János és elmondta: – Várhatóan júliustól változhatnak az előírások, és már érkeztek hírek ez irányú országgyűlési képviselői kezdeményezésekről, de a hatályos jogszabályokat be kell tartani, erre felhívtuk az önkormányzatok figyelmét – hangsúlyozta. – Munkatervünk szerint vizsgáljuk a vonatkozó önkormányzati rendeleteket. Átfogó témavizsgálatra júliustól kerül sor, mert időt akarunk adni, hogy felkészüljenek az új hulladékgazdálkodási törvényből fakadó teendőikre – magyarázta.

Az új hulladéktörvény szerint a rendelkezések betartását, a díjakat a Magyar Energiahivatal (új nevén Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) is ellenőrzi. Átmeneti évet írunk, a központi díj kihirdetéséig a tavalyi tarifához képest idén 4,2 százalékot lehetett emelni – ürítésenként.

A zalabéri levélben arról is szó esik, hogy más településeken lényegesen kedvezőbb díjat kell a lakosságnak fizetnie. Türjén a Zalaispa például 13 ezer forintért egész éven át begyűjti a hulladékot. Úgy tudják, hogy a szomszédos Pakodon pedig megmaradt a kéthetenkénti szállítás. Ott a Zala-Depo a szolgáltató és a negyedéves díj 2995 forint.

– A településeket nem lehet összehasonlítani, mert a szerződések tartalma eltér – reagált a felvetésre Bali József, a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Türjén például az önkormányzat fizeti a hulladékszállítást, de nagyon kevés az ilyen település – mondta.

Szavaiból kitűnt, ilyen esetben más a szolgáltatás kalkulációja, hiszen kisebb a költség is, mert egyetlen „ügyféllel” állnak kapcsolatban, és nem kell minden háztartással külön-külön levelezni, csekket küldeni. Bali József elmondta, ez évtől egységes díjpolitikát folytatnak. E szerint ürítésenként 402 forint a nettó alapdíjuk minden településen. Ettől eltérő összegről kaphatnak azonban csekket a polgárok, attól függően, hogy lakóhelyük önkormányzata mennyit vállal át a költségekből, szólt az eltérések magyarázata.

Nos, a zalabériek levélében írtakról érdeklődtünk a pakodi önkormányzatnál, ahol cáfolták a kéthetenkénti szállítást.

– A helyi rendeletünk alapján heti gyakorisággal viszi el a hulladékot a Zala-Depo és a korábbi díjhoz képest most olcsóbb a szolgáltatás – közölte érdeklődésünkre Bucsák Katalin aljegyző. Kitért ő is rá, a falusi háztartások többségében nem keletkezik annyi hulladék, ami indokolttá tenné hetenkénti szállítás. Ám, mivel a jogszabály ezt írja elő, a rendeletükbe is ezt foglalták, mondta. Az aljegyzőtől megtudtuk, korábban a Zala Huke Kft. szolgáltatott a településen, de miután több cégtől kértek ajánlatot, ez évtől – a jogszabály általi korlátok betartásával, átmeneti időszakra – a Zala- Depo Kft.-t választották. Így most ürítésenként bruttó 314 forintot kell fizetni a 80 literes és 393 forintot a 110–120 literes edény után. Ezenkívül az emblémás zsákokba helyezhető el a többletszemét, amit a szolgáltató díjtalanul viszi el, foglalta össze az aljegyző.

Szegedi Zsolt és Bogdán Ferenc, a Zalaispa két munkatársa kukákat ürít. Idéntôl egységes a díjpolitika. Fotó: Pezzetta Umberto

Tehát sok az olyan kistelepülés, ahol idén szembesült a lakosság először azzal, hogy szemétdíjat kell fizetni, mert eddig az önkormányzat vállalta a költségeket. Ez a helyzet Alsónemesapátiban is, ahonnét egy nyugdíjas férfi nemrég azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy igazságtalannak tartja az új rendszert. Egyrészt állítása szerint ő semmilyen hulladékot nem termel, mindent hasznosít. Másrészt megmaradt a kommunális adó, és emellett vezették be a lakosság által fizetendô szemétdíjat.

A Zala-Depo Kft.-nek is megírta, hogy nem akar fizetni, mert nem tesz ki hulladékot. A szolgáltató cég figyelmeztette: hogy a szemétszállítást törvény alapján kötelező igénybe vennie. A cég az Alkotmánybíróság döntésére is hivatkozott, amely kimondta: minden háztartásban szükségképpen keletkezik olyan hulladék, amely a környezetet veszélyeztetheti.

Balaton Józsefné, Alsónemesapáti polgármestere elmondta, valóban megmaradt a kommunális adó, de nem azért vetették ki, hogy a szemétszállítás költségeit fedezze. Náluk kvázi ingatlanadóként működik, és az önkormányzat feladatainak ellátásához nyújt segítséget. Ilyen például az utak fenntartása vagy a közvilágítás működtetése. A kommunális adó 6000 forint, nyugdíjasoknak 3000, s nem is lenne elég a szemétdíjra. A díjat az önkormányzat nehezedő anyagi helyzete miatt nem tudja átvállalni a lakosoktól, mutatott rá a polgármester, aki azt tapasztalta, a többség elfogadta, a szemét elszállításáért fizetni kell.

Szerintem

A hulladékszállítás körül kialakult vitára megoldás kell. No, nem az, ami eddig volt: tíz évig nem tartották be a jogszabályokat. Biztosak lehetünk benne, a központi ár is zsákutca lesz, mert ha nem költségarányos a tarifa, a szolgáltatás sínyli meg. Ezért inkább a mennyiséghez igazodó díj lenne üdvös. Ezt az alapdíjon túl kellene fizetni, mert költsége a szolgáltatónak akkor is van, ha negyedig, félig telt vagy éppen üres kukát emelgetnek munkásai. Félő, nem efelé tartunk. Vélhetőleg ingyenes nem lesz a szolgáltatás, csak agyonszabályozása várható, hatósági ármeghatározással. Ha így lesz, akkor legalább a felesleges részeket elhagyhatnák. Például a drága közbeszerzési eljárást. Mert ha az ár kötött, akkor a szolgáltatók közötti verseny is megszűnik. S lehet, épp ez a cél.