Aktív és eltartott - A magyar átlagnál jobb a helyzet

A Központi Statisztikai Hivatal által a két évvel ezelőtti népszámlálás adataival publikált kiadványból kiderül: a gazdaságilag aktívak utóbbi évtizedre vonatkozó bővülése mögött két változás áll. Ez idő alatt mintegy 300 fővel többen lettek az állásban lévő emberek, miközben a munkanélküliek táborának szélesedése a négyezret közelíti. (Az 1990-es szinthez képest 17,7 ezerrel csökkent Zalában a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliek köre 5,5-szeresére nőtt.) Húsz év alatt megyénkben az aktív keresők aránya 1,7, az inaktívaké pedig 6,3 százalékkal nőtt. 2011-ben a megye teljes népességének 47 százaléka tartozott a gazdaságilag aktív csoportba, ami 1,4 százalékkal felülmúlta az országos átlagot, a főváros és a megyék rangsorában pedig a hatodik legmagasabb értéket képviselte.

A nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytatók száma több mint kétszeresére (3850 fő) nőtt tíz év alatt.

A 2011-es összeírás pillanatában Zalában 14 ezren kerestek aktívan munkát, ez a munkaképes korú (15-74 éves) lakossághoz viszonyítva az országos átlag alatti, 6,3 százalék. Ennél jobbat csak Vas, Győr-Moson-Sopron, és Csongrád megye „tud".

A 88 ezer zalai inaktív kereső több mint héttizede (a tíz év előtti 66 százalék helyett) saját jogú öregségi nyugdíjas. A vagyonukból, vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők köre 7 ezerről 5 ezerre apadt. A 62,2 ezer zalai eltartott több mint hattizede nappali tagozaton tanul, körükben a felső-, illetve középfokú tanulmányokat folytatók aránya nőtt, a 15 évesek és fiatalabbak részesedése viszont 6,4 százalékkal csökkent 2001 óta.

A gazdasági aktivitás a 40-59 éves korcsoportban a legnagyobb, itt minden 10 emberből 8 folytat kereső tevékenységet, míg a 15-39 éveseknél ez az arány kétharmados. Az idősebbek aktivitásának növekedése összefügg a nyugdíjkorhatár emelkedésével. A továbbtanulási szándék és lehetőség növekedésével a 15-19 évesek között 94, a 20-24 évesek táborában pedig 33 százalékra emelkedett az eltartottak aránya.

A nők és a férfiak gazdasági aktivitása közti különbség kismértékben mérséklődött az utolsó két népszámlálás közt: az aktívak teljes népességre vetített hányada előbbieknél 41, utóbbiak esetében pedig 53 százalék, miközben száz munkaképes korúra a hölgyeknél 54, az uraknál pedig 65 gazdaságilag aktív jut. Ezek a számok is jobbak az országos átlagnál. A nők foglalkoztatottsági aránya 3,8 százalékkal javult tíz év alatt, a férfiaké féllel romlott.

A munkanélküliek 7,9 százaléka sohasem dolgozott még, 85 százalékuk 30 évesnél fiatalabb. További 17 százalékuk már legalább négy éve nem talál munkát, de 100-ból 43-an legalább egy éve voltak állás nélkül. A huzamos állástalanság réme a magasabb iskolai végzettségűeket kevésbé fenyegeti.

A népszámláláskor Zalaegerszegen a lakosság felének volt állása, ugyanez az arány Nagykanizsán 49 százalék, miközben a falvak átlaga 5,1 százalékkal elmarad a megyeszékhelyitől.

Néhány fontos fogalom

A statisztikusok a gazdaságilag aktív népességbe a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket, míg a gazdaságilag nem aktív szeletbe az inaktív keresőket és az eltartottakat sorolják. Inaktív keresőnek tekintik a keresőtevékenységet nem folytató, de jövedelemmel bíró embereket: például nyugdíjasok, gyermekgondozási vagy szociális ellátásban részesülők, vagyonukból illetve más nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők. Eltartottnak tekintik a jövedelemmel nem rendelkezőket, akiknek megélhetéséről más gondoskodik.