Már a római korban is éltek itt

A jelenleg mintegy hétszáz fős község történetének megírására a település önkormányzata kérte fel Tantalics Bélát. Az előzetes kutató- és gyűjtőmunka mintegy két esztendőt vett igénybe. A helytörténész szerint azért ilyen sokat, mert a falu igen gazdag múltra tekint vissza, így aztán a levéltári adatok összegyűjtése, valamint a különböző visszaemlékezések lejegyzése hosszadalmasabb volt a szokottnál.

– A település egyik jellemzője, hogy egy régi római kori út mellett alakult ki – mondta Tantalics Béla. – Itt húzódott a borostyánkő út, ami fontos hadi- és kereskedelmi útvonal volt az ókorban, Európa északi és déli részét kötötte össze. A jelenlegi Zalabaksa határában négy településről tudunk. Szentandrás már 1278-ban létezett, még temploma is volt, ám a törökök 1505-ben teljesen elpusztították.

Tantalics Béla a Bölcs Sándor 48-as honvédőrnagy elítéléséről szóló dokumentumot mutatja. Az iraton Haynau kézjegye szerepel

A három másik település Czup, Baksa, valamint Györfa jelenleg is léteznek, belőlük jött létre a mai Zalabaksa 1908-ban, mely röviddel később – története során már második alkalommal – járási székhellyé vált. Ezt a rangot ugyanis először 1872-ben nyerte el, majd a trianoni békediktátum után, 1919-ben a megcsonkított alsólendvai járás székhelye lett.

– A gyűjtőmunka alatt sok érdekes, részben már feledésbe merült adat került felszínre – folytatta a helytörténész. – A volt nemesi falu egyik szülöttét, az 1848-as honvédőrnagy Bölcs Sándort Haynau-ék először golyó általi halálra ítélték, majd ezt várbörtönre változtatták, 12 évig raboskodott. Utóda, Bölcs Gyula viszont már a belügyminisztériumban helyettes államtitkári rangban szolgált, s Ferenc József Lipót Lovagrenddel tüntette ki.

Tantalics Béla a mai Zalabaksáról is szólt. Mint mondotta: a település a mai falvak problémáit hordozza magán. A lakosság létszáma az 1920-as állapotokhoz képest felére csökkent, az utolsó tíz évben háromszor annyi lakosa hunyt el, mint amennyi született. Az elnéptelenedésre utal, hogy az önálló iskola megszűnt, az alsó tagozat Lenti tagintézményeként működik.

– Mindez azért sajnálatos, mert Zalabaksa egy élhető település lehetne, ám a szokásos problémák mellett ennek a községnek még a kamionforgalommal is meg kell küzdenie – mutatott rá a jelen kor nehézségeire is a helytörténész, aki szerint a jövő kutatói számára ez is fontos téma lesz majd.