„Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” – Vállus

2017.07.28. 15:43

A pálos kolostor valósága

Vállus – Bármennyire is hihetetlen, ezt a nehéz kőszobrot, a faluban élő legenda szerint a víz hozta le a hegyről – mutatja a templomban Herczeg Béla polgármester, a bejárat közelében elhelyezett, Szűzanya gyermekével alkotást. – A hegyen a 14. században pálos kolostor volt, onnét görgethette a víz le a völgybe. A nagy esőkkel óriási mennyiségű víz zúdul le a hegyről. A legenda igaz lehet, tavaly sikeres régészeti kutatás is feltárta, volt pálos kolostor a Láz-hegy szentmiklósi völgyében, ahova hamarosan ellátogatunk – mondja Herczeg Béla, soroztunk vendéglátója.

Győrffy István

Vállus a megye szélén bújik meg, Várvölgy után kell lekanyarodni a Tapolcára vezető útról a hegyek felé. A kis zsákfalu évszázadok óta bújik meg az erdőkkel borított magas hegyek lábánál. Az útelágazásban álló kereszt feliratán a Streifer név jelzi, az ősök nem biztos, hogy erről vidékről származtak.

-A családunk elődei állították a keresztet 1908-ban, az ő őseiket, német családokat 1738-ban telepítette Festetics Kristóf  Vállusra. Ma már, a magyarosításokat követően, a falu neveiben nincs a német származásra utalás, csak a temető régi, míves sírkövei jelzik ennek nyomait – említi Herczeg Béla. A település történelméből azt tudni, hogy 1121-ben említik először a falut, amikor a király az almádi monostornak adományozta. Volt ura a falunak Újlaki Miklós herceg, majd az ezerötszázas években a Sárkány család, s a török viszonylag korán, már 1540-ben elérte Vállust. Azt is feljegyezték, hogy ekkor a vállusiak két törököt el is fogtak, akikért  jelentős váltságdíjat kaptak. Hiába adóztak később, 1546-tól a töröknek, 1626-ra Vállus teljesen elnéptelenedett, hogy aztán több mint száz év elteltével egy kicsit távolabb a régi falutól - újraéledjen.

- Száznegyvenen élünk Válluson. A századfordulón 449 lakosa volt a községnek, 1935-ben is még 380 lakost írtak össze, majd az elnéptelenedés felgyorsult. Régi álmom, hogy legalább háromszázan legyünk. Ahhoz, hogy egy falu életképes legyen legalább ennyi lakos kell. Ekkor már megél egy bolt, s életképesek lehetnek a különböző szolgáltatások, boldogulhat egy fodrász, nyitva tud tartani egy presszó. Vállus páratlan természeti környezete azok számára vonzó, akik gyönyörű környezetben a nyugalmat keresik, csendes, békés életre vágynak. Nem könnyű manapság egy ilyen kisfalunak boldogulni abból a költségvetésből amivel rendelkezünk. Gondolja csak végig, lévén a mi utunk önkormányzati fenntartású, még a közúti közlekedési táblákról is nekünk kell gondoskodnunk. Muszáj  minden lehetőséget megragadunk, ezek egyike a turizmus – avat be gondjaikba a polgármester.

A falu elején virágos autóbusz állomással és buszfordulóval találkozik a Vállusra látogató. A megállót itt kellett kialakítaniuk, mert feljebb a faluban sehol sincs olyan hely, ahol egy busz meg tudna fordulni. Az új faluközpontot mégis feljebb, a templom környékén alakították ki . Itt található a régi kultúrház, s az új rendezvénypajta, amit támogatásból és önerőből építettek meg . Most ide építenek egy raktárt garázst, amihez vizes blokk is kapcsolódik, a rendezvényekkor öltözőül is szolgál az épület. Szerették volna felújítani, bővíteni az elavult kultúrházat. Az új létesítménybe bevitték volna a hivatalt, az orvosi rendelőt is, de a pályázatuk nem nyert az elbíráskor, pedig az elmúlt tíz évben összespórolták hozzá a húsz millió forintos saját hozzájárulást.

- Nem adjuk fel, újra próbálkozunk. Lehetnének persze más olyan fejlesztéseink is, amelyek a turizmust szolgálnák, de nagyon nehéz az ötleteinket tovább vinni. A régi tervünkben is szereplő 18-méteres kilátót  2014-ben,  a Bakony Erdő pályázati pénzből építette meg a Keszthelyi-hegységben lévő többi kilátóval együtt, s alakította ki a tanösvényeket. Azóta óriásit fejlődött a térségben a gyalogos és a kerékpáros turizmus, Balatongyörökről, Gyenesdiásról, Keszthelyről sok látogató ér el hozzánk a kéktúra útvonalon – mondja a túraútvonalakat járva Herceg Béla, akivel egy düledező kerítésű, gaz felverte telepre érünk.  Ez volt a honvédség katonai átjátszó állomása. Az egykori legénységi szállás- és irodaépületeket lassan visszafoglalja az erdő. Az adótorony környékének épületei szinte megközelíthetetlenek.

- Tíz évvel ezelőtt, ígéretet kaptunk, hogy átadják ezeket, a katonailag elhagyott épületeket, amelyekben turista menedékházat, vagy akár erdei iskolát is szerettünk volna kialakítani. Próbáltuk folytatni a tervünk megvalósítását, de a legfrissebb információnk szerint erre nincs lehetőség,  mivel az objektumra továbbra is szüksége van a honvédségnek. Sajnálattal vettük ezt tudomásul, kértük viszont, hogy legalább a környékét gondozzák, s ne hagyják lepusztulni az épületeket. Azóta sem kaptunk választ. Még most sem volna késő az épületekkel a turizmus érdekében kezdeni valamit - véli a polgármester, aki továbbhaladva megmutatja a közeli Kutyatemetőt, ahova a katonák az átjátszót őrző szolgálati kutyáikat temették el, majd elérünk az erdőben az egykori pálos kolostorhoz.

Látjuk a tavalyi, betemetett régészeti kutatóárok nyomait. Simmer Lívia ásatásvezető régész és Havasi Bálint a Balaton Múzeum igazgatója irányításával folyó feltáró munkák eredményeként  előkerült a kolostor keleti fala, a templom sokszögű, támpillérekkel megerősített szentélye, egy szerzetes sírja, de még halász horgot is találtak, ami jelzi, hogy az önellátásra berendezkedett pálosok horgásztak is. A völgyben halastavuk is volt, amit források tápláltak, ma is látogatható a Szent Miklós forrás, melynek friss vizét mi is megkóstoljuk. A régészeti ásatások folytatódnak, céljuk, látogathatóvá tenni azokat a romokat, amelyek megerősítik, hogy egy oklevél szerint 1429-ben még itt éltek a pálos szerzetesek. A turistákat ez a feltárás, illetve a létrehozandó látvány vonzza majd a térségbe.

Megérkezünk a kilátóhoz, ahonnan a várak völgye és környéke belátható. Szemben, a völgy túl oldalán, Tapolca felé a Kő-orra magasodik, ahonnan tiszta időben a Somlóig, a Tanú-hegyekig, illetve Kab-hegyig  tekinthetünk, s dél felől megcsillan a Balaton víztükre is.

- Szorgalmaztam már az érintett települések polgármestereinek, hogy a Kő-orrára is építsünk egy olyan esőbeállót, aminek a teteje kilátó is, hogy még élvezhetőbb legyen a látvány. 1990-óta tervezzük a Keszthelyi-hegységen átvezető feltáró utak pályázati forrásból történő aszfaltozását. A  már említett balatoni települések és a Bakonyerdő Zrt. összefogásával ezen utak folytatásául a Vállust elkerülő szakaszt is megépítenénk, mert a fát szállító óriás teherautókat a lakosság biztonsága és nyugalma érdekében el kívánjuk terelni a faluból.  A turistautak, mint láthatta gyalogosan biztonsággal járhatóak, de kerékpárral már balesetveszélyesek. Vállusnak megőrizzük a mai hangulatát, ami vonzó, jelenleg is hat család beköltözése van folyamatban, s már csak két ház eladó. Van viszont mintegy nyolc hektár magántulajdonban lévő belterület, amelyen házhelyek alakíthatók ki, s itt részben már a teljes közmű is kiépült. Továbbra is fogadni tudjuk tehát az érdeklődőket. S végül egy fejlesztési örömhírről is beszámolhatok, a megyei TOP pályázaton nyertünk, s ki tudjuk építeni a csapadékvíz elvezetést. Ez azt jelenti, hogy az út mindkét oldalán épített szegély lesz, mellette virágokkal, a másik oldalon pedig a későbbiekben járda is épülhet.  Ígéretet kaptam arra is, hogy még ezen beruházás előtt az ivóvíz hálózatot is felújítják. Reményeim szerint hamarosan mindenki megelégedésére változik meg Vállus összképe – összegezi Herczeg Béla.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!