A cél szentesítette?

Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében 1834-1847 „Zala megye a reformkorban - elsősorban Deák Ferenc politikai hátországaként - a magyar liberális reformellenzék egyik fellegvára volt.”, áll a dokumentumtár létére szokatlanul izgalmas könyv szerkesztői előszavában.

Korábban Deák Ferenc és Csány László életművéhez kapcsolódva látott napvilágot jópár kötet a Zala Megyei Levéltár igazgatója, Molnár András gondozásában, ezek a kötetek rajzolják ki azt a politikai ívet, amely meghatározta az 1848-hoz vezető zalai állásfoglalást.

- Forrásaink között az országgyűlési követválasztások és a megyei tisztújítások jegyzőkönyvei, periratok, tanúvallomások, ügyészi jelentések, bírósági ítéletek képezték a legjelentősebb politikai összecsapásokra fókuszáló kötet alapját, de például magánlevelezések is rendelkezésünkre állnak - mondta Molnár András, hozzátéve, a korabeli sajtó feldolgozása külön könyvet igényel majd.

A forráskiadvány címlapja és  Molnár András történész, igazgató a Zala Megyei Levéltár raktárában egy 1843-as vármegyei jegyzőkönyvet mutat 
Fotó: Katona Tibor

A legelső már jól dokumentálható követválasztás az 1834-es, ezzel kezdődik a szóban forgó forrásgyűjtemény. Azután számos botrányos, tettlegességig fajuló, nemtelen, a cél szentesíti típusú eszközöket használó, egymást lejárató, eszem-iszomba torkolló, voksokat vásároló, karaktergyilkos választási esemény zajlik le, minden oldalnak érdekében állt rögzíteni azokat.

- A laikus számára a legérdekesebbnek a bécsi titkosszolgálati jelentések tűnnek...

- A bécsi titkosrendőrség aktái közt maradt fenn például Orosz Ferenc levele Orosz Józsefhez, a címzett pozsonyi lapszerkesztő volt. A besúgó hálózat kezébe került a levél, ők lemásolták, a központi nyilvántartás őrizte. Ritka nagy fogásnak tartom, ebben sokat olvashatunk mindkét oldal mesterkedéseiről. Az akták sorsa is regénybe illő. A XX. század első évtizedeiben Takács Sándor történész folytatott kutatásokat Bécsben, s vagy 50-60 doboznyi iratot lemásolt. S milyen jól tette, mivel az eredetiek elégtek, megsemmisültek. Viszont a másolatok az Országos Levéltárban hozzáférhetők.

A titkosrendőrségi iratállomány másik részét képezik a kamarilla számára a központi információs bizottság által készített jegyzőkönyvek, amelyek szintén megvannak Budapesten, mikrofilmen Zalaegerszegen is, igaz, német nyelvű, gót betűs kézírással. (A fordítást dr. Hermann Róbert történész végezte.) Kormányzati, döntéselőkészítő háttéranyagként értelmezhetők a hetente többször is összesített besúgó jelentések, amelyek Magyarországról Bécsbe érkeztek.

A kötet négy országgyűlési választást és öt megyei tisztújítást ölel fel 1847-ig.

- A történész számára milyen tanulságokat hordoz a kötetben források segítségével feltárt 15 év? A folyamatok biztos ívet húzva mutattak az 1848-as forradalom felé?

- Több tanulságot is megfogalmazhatunk. Egyrészt az akkori zalai politikai irányultságra, állásfoglalásokra vonatkozóan juthatunk megállapításokhoz, másfelől általában a kor vármegyei pártpolitikai mechanizmusaira is rámutatnak a dokumentumok. Zalában szinte rejtélyes módon, a vármegyei adminisztrációban működő, viszonylag kis létszámú elit értelmiségi csoport jó hatásfokkal fogadtatja el a kapcsolatrendszerén, befolyásán, hivatali pozícióin keresztül a maga liberális politikai eszméit, érveit az anyagilag ellenérdekelt kisnemességgel szemben. Tudjuk, az akkori Európa leghaladóbb eszméit magáévá tevő magyarországi megyék közt az első Zala. Komoly szellemi erőt is képviselnek: Deák és Csány mellett ott áll Csertán Sándor, Oszterhuber József és a többiek.

- A személyiségeknek köszönhető a haladó Zala?

- A munkájuk, tanultságuk, tapasztalataik révén belátták, a gazdaság és a társadalom nem fejlődik, ha nem változtatnak a régi beidegződéseken. A fiatal Deák generációja számára kitágul a világ az újságok, a könyvek, eszmetörténeti inspirációk révén, szabad gondolkodást, néha persze naív lelkesültséget kölcsönözve nekik. A vármegyei adminisztráció pedig meghallja ezeket a gondolatokat, ráadásul a korabeli jogi környezet folytán rendelkeznek a kormányzati önkénnyel szemben gyakorolható ellenállási joggal. A követutasítások gyakorlata mozgásteret ad számukra.

- Pártéleti tanulságok?

- Ekkor jelennek meg a modern pártélet csírái, a választási pártok, amelyek minden eszközzel győzelemre, hatalomra törnek. Az ősi törvények védelmét szolgáló rendi ellenállás korábban is megpróbált szembemenni a Habsburg abszolutizmussal, de a reformkor mutatta meg, hogy jogi eszközökkel, reformok által csatlakoztathatják az országot az európai progresszióhoz.

Így eshet, hogy az adófizetést, a becsületes, arányos közteherviselést el tudják fogadtatni az ódzkodó nemességgel.