A halászok legendájától a mandulás tündérkertig

Ezenkívül még sokaknak beugrik a Taverna, hiszen a múlt rendszerben ez volt a legszínvonalasabb vendéglátóhelye a Keszthelyi-öböl mentén található településeknek. Mára sok minden megváltozott a környéken, így Vonyarcvashegyen is. A látnivalókat Illés Major Julianna, a művelődési ház vezetője mutatja meg turisztikai sorozatunk vonyarci részében.

Először a nagyközség „Golgotáját", a fénykeresztet keressük fel, amit 2010-ben létesítettek keresztúttal.

- A vonyarci Nagy Zoltánné Marika álmodta ide a fénykeresztet, a stációk Simon András grafikusművész munkái. Ezzel újabb fejezet kezdődött Vonyarcvashegy turisztikai életében, hiszen most már a keresztúti zarándoklatoknak is  részese lett a településünk  – mondja Júlia, akivel a kereszttől, a hegytetőn sétálunk el a közeli Kitaibel kilátóhoz, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park az önkormányzat segítségével épített fel a 225 méter magas hegyoromra. (Kitaibel Pál az ezerhétszázas évek közepén született, kora polihisztora volt, összegyűjtötte és leírta  Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. ) A kilátás leírhatatlanul gyönyörű, teljességében belátható a Keszthelyi-öböl. Szinte kézzel fogató közelségbe kerül a szemközti part is, Balatonmária, Keszthely, Gyenesdiás nagyobb épületei jól kivehetőek távolban, míg Vonyarcvashegy portái olyan közel vannak a lábunk alatt, hogy szinte be lehet zörgetni a kertkapukon...

Nem véletlen, hogy évezredekkel ezelőtt is vonzódtak ide az emberek. A település környékén két római kori telep is volt. Probus császár idejében római veteránusok (kiszolgált katonák)  honosították meg a szőlőművelést és a gyümölcstermesztést. Vonyarcot 1335-ben említik először írásban. Vashegy, Meszes-Györök területén külön álló hegyi település, pontosabban szőlőhegy volt, s  csak 1850-ben egyesült Vonyarccal. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a középkori Vonyarc a mai falu nyugati részén állt, mely már a államalapítás utáni századokban is létezett.  Egykor a Balaton szigeteként kiemelkedő Szent Mihály-hegyen erődítmény is létezett, ami később teljesen elpusztult, de a helyére emelt kápolna 1622-ben már állt, erről tanúskodik a nemrégiben előkerült freskón látható évszám. A török időkben a falu pusztává vált, csak később, a tizenhetedik században kezdődött el a betelepülés, mégpedig a hegyközségek kialakulása.  A hegyközség ugyanis több jogot  biztosított a gazdák számára.

Maradjunk azonban a már említett  Szent Mihály dombnál, ami páratlan ékszere Vonyarcvashegynek. A negyven halász csodás megmenekülése 1729 telén történt, amikor 46 halász dolgozott a Balaton jegén, s levált az alattuk lévő jégtábla. Hatan odavesztek, a többieket a haláltól a hirtelen megforduló szél mentette meg, amely a partra sodorta a jégtáblát. A megmenekült halászok fogadalmat tettek, hogy hálából kápolnát emelnek a dombtetőn. Inkább átépítésről lehetett azonban szó, hiszen a Szent Mihály kápolna akkorra már régen állt. Ezt bizonyítja a kápolna oltára mellett található két kripta is, amelyen a múlt századi feljegyzések szerint az 1722 és az 1729-es évszámok voltak olvashatók.

A kápolna előtt,  a domb ormán egy látványos, fából faragott, a golgotai történéseket megörökítő szoborcsoport hívja magára a figyelmet. De a kilátás is páratlan innét a Keszthelyi-hegységre, a Balatonra, a szemközti déli partra, ahova az ezernyolcszázas évek végén a hegy lábától komp járt. A filoxéra járványt követően ezen jutottak át a szőlősgazdák a szemközti Mária-telepre, ahol kárpótlásul telket kaptak.

A közelmúltban a dombon a tragikus sorsú dr. Gárdos Sándor keszthelyi orvos emlékkövét is elhelyezték,  aki a Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció orvosaként vett részt a Csomolungma meghódításán és ott ragadta el a halál. Az emlékkövet  2002-ben állították, mellé a hegymászók hoznak a tiszteletére kis köveket a messzeségből.

- A Szent Mihály dombhoz fontos programjaink is kapcsolódnak. Júniustól szeptemberig rendezzük a komoly zenei estéket, augusztusban tartjuk a negyven halász emléknapját, ami a balatoni halászok napja is, szeptemberben meg a Szent Mihály búcsút rendezzük meg – mondja Júlia, akit a község minden részén fellelhető szobrokról is kérdezek.

- Már, vagy húsz éve alkotó táborokba hívjuk a faragókat, amelynek vezetője Major Lajos. A szobrok zömét ő készítette, illetve tervezte, amelyeket a művésztársaival faragtak ki. Figyelemre méltó a Vashegyi kápolna körüli szoborcsoport, a Balatoni Halászok emlékműve, a strandon lévő madár és egyéb állat faragványokról nem is beszélve, vagy a millenniumi emlékműről, amit szintén Lajos alkotott.  A programjainknál az vezérel, hogy ezek kapcsolódjanak a múlt hagyományaihoz, a halászathoz, a szőlőhöz, a borhoz és a mandulához. Legújabb attrakciónk a tündérkertünk – mondja.

A tündérkert ma már szépen viruló mandulaültetvény, amelynek csemetéit 2014-ben telepítette az önkormányzat a lakosság segítségével.  Kétszázhúsz facsemetét ültettek el, s egy impozáns fogadó kaput is építettek, melyet a fiatal Major Janka helyi szobrászművész  faragott fatáblái díszítenek.

- Szeretnénk, ha a mandulához kapcsolódó programjaink olyan hírnevet hoznának Vonyarcvashegynek, mint, amilyent Tihanynak a levendula. Tavasszal az első, rózsaszín  virágba boruló fa a mandula, amely őshonosnak tekinthető ezen a vidéken. A Festetics uradalomnak is volt mandulása Vonyarcvashegyen, emlékét utca is őrzi. Miután termőre fordulnak a fák, a gyümölcsét sokféleképpen feldolgozzuk, s értékesíteni fogjuk – mondja Péter Károly polgármester, akivel a nagyközség jövőjéről váltunk szót.

- Vonyarcon most 2495-en élnek. Hogy hányan lehetnek itt nyáron? Ez leginkább augusztus 20-a után tűnik fel. Az ünnepet követően ugyanis azonnal csendesebb lesz az élet. Addig perceket kell várni, hogy kihajthasson az ember a települést átszelő hetvenegyes útra, s araszolva lehet eljutni Keszthelyre. A strandunk befogadó képessége 5600 fürdőző. Tagadhatatlan, hogy sokszor vannak ennyien, éppen ezért a strand bővítését is tervezzük, reményeink szerint rehabilitálni tudunk egy partszakaszt.  Az utóbbi években nyolc-tizenkétezer között mozog a nyári  Vonyarcvashegy lélekszáma. Úgy gondolkozunk, hogy ez tizenötezer főre még felvihető – vélekedik Péter Károly.

A foglalkoztatásban a vendéglátáshoz, az idegenforgalomhoz és a turizmushoz kapcsolódó szakmák, az erre épülő vállalkozások  jöhetnek szóba. Az ipar számára ott vannak a közeli városok, a gyorsforgalmú út megépítésével Zalaegerszeg fél órás közelségbe kerül. A nagyvárosokban ennél többet kell utazni minden nap a munkahelyekre, itt viszont kárpótol a csodálatos lakókörnyezet, ha valaki helyben nem találna magának megfelelő munkát.

- Gondolkodásunkban fő helyet foglal el a tó vendégforgalmának négy évszakossá tétele. Az idei tél, a befagyott Balaton megmutatta, hogy mennyire vágynak az emberek a téli programokra. Erre új szolgáltatásokat kell kitalálnunk, de most a nyár jön, amit nagyon várunk – köszön el Péter Károly.