A harmincas években strandjuk is volt: Nován jól élhető települést szeretnének – az ilyenek a turistákat is hívogatják

Egy régi, még a nyolcvanas évekből való újságírói emlékem ez Nováról,  ahol több olyan falusi portát is felkerestünk, amelyek gazdái az ország minden részéből fogadtak családokat üdültetésre. Nován virágzott a falusi vendéglátás. Nosztalgiával vegyes romantikája volt a főleg városi emberek falun eltöltött napjainak. Azóta nagyot változott a világ, mára más lett a község turizmusa is, bár, mint a polgármestertől, Lendvai Jenőné  Kláritól megtudjuk, most is foglalkoznak családok vendégfogadással. Turisztikai sorozatunk  aktuális településén Horváth Nikolett, az integrált közösségi szolgáltató tér (IKSZT) munkatársa először a falu szemet gyönyörködtető, parkosított központját mutatja meg, ahol egy kis szökőkút is csobog, majd Nova történelmi ékességét, az 1770-es években épült barokk templomot keressük fel.

- A templom méretei szokatlanul nagyok. Ezerhatszázan férnek el benne, Nova lakóit kétszer is befogadná – mondja Kiss György lelkész, plébániai kormányzó, aki beavat a templom építésének körülményeibe. – 1777-ben alakult meg a szombathelyi egyházmegye, s bár még a veszprémi püspökség kezdte el az építkezést, már Szily János szombathelyi püspök fejezte be a templomot, ami egy időben épült a szombathelyi püspöki palotával. Szily a kor leghíresebb templomfestőjét, Dorfmeister Istvánt bízta meg a templom kifestésével. Mára a Dorfmeister-freskókat is sikerült felújítani, a diadalíven látható az építtető püspök címere, de a templom kincse, a Boldogságos Szűzanya mennybevitelét ábrázoló oltárkép  szintén Dorfmeister alkotása. A templom látogatható, jómagam is szívesen kalauzolom az érdeklődőket – mondja Kiss György, akitől megtudjuk még, hogy a szépen felújított szomszédos plébánia épületében táborozásra is lehetőség van, de zarándokokat is fogadnak. Megmutatja a plébánia területe mentén kialakított tündérkertet is, amit az Együtt Sikeres Nováért Egyesület hozott létre. A kertben összegyűjtötték a település több mint száz őshonos gyümölcsfajtáját, amit szeretnének megmenteni a jövő generációi számára. A fák gyönyörűen hajtanak, közülük több termést is hozott már.

A templom híres plébánosa, Plánder Ferenc (1796-1867) nevét viseli a község műemlék múzeuma, amit az egykori tiszttartó épületben alakítottak ki. Plánder Ferenc, aki tanár, s néprajztudós is volt, Göcsej hagyományait is lelkesen kutatta. Negyvenkét évig élt Nován, sokat tett a helyi gyökerek feltárásáért, két, Göcsejről szóló írása is megjelent a kor Tudományos Gyűjteményében. Nikolett újságolja, hogy iskolás csoportok is felkeresik a múzeumot, amiben az itt élők egykori használati tárgyai, munka közben készült fotói láthatók.

- Ez egy pálinkafőző berendezés, amit bizony már nem ismernek fel a mai gyermekek. Mint, ahogy a régi beszédet sem értik. Édesanyám is gyűjtött mondásokat, ezek értelmét nem ismerik már a mai fiatalok. Tudok egy ilyet, meg is kérdem a látogatóktól mit jelenthet, de alig akad jó válasz: „Iperedtél mán, vagy csak a tapot nyergelted?" – idézi Nikolett.

Nován nagy hagyománya van az egykori paraszti élet bemutatásának, 28 éve rendezik meg például a Göcseji Aratónapokat, a kézikaszás arató- és cséphadarós cséplőversenyt, ami jó idő esetén több száz látogatót vonz.

- Felmerült már bennem is, hogy vajon meddig tudjuk ezeket megrendezni? Meddig találunk hozzáértő, vállalkozó kedvű  embereket? A mai generáció már nem igen látott ilyet, s még kevesebben művelték ezt. Amíg jönnek a hagyományőrző csoportok, amíg képesek vagyunk megszervezni ezt a versenyt, addig kötelességünknek érezzük, hogy továbbra is  ápoljuk a hagyományokat -  mondja Klári.

A tágasan kialakított falu ma is fontos utak találkozási pontja, átszeli a nagy forgalmú Keszthely - Lenti - Rédics közötti 75-ös főútvonal. Nova hajdanán mezőváros is volt, 1950-ig pedig járási székhely. Már 1905-ben rendeletet hoztak a városias építkezésről, miszerint az út és utca szélességét 48 méterben állapították meg, előírták, hogy a házak előtt két méter széles kiskertet alakítson ki mindenki. Ez alapozta meg a falu tágasságát, de volt tüdőgondozó, szülőotthon, orvos, gyógyszertár is, jelentős számú iparos dolgozott a községben. 1936-ban  megnyílt egy igazi kuriózum, a strand a Kerta-patak partján, amely 1946-ig működött.

Ma is vonzó a település, s a környezete is vendégcsalogató. A község határában lévő erdős völgyben épült fel tíz éve a Csicsergő szabadidőközpont, Olgamajorban pedig  az 1933-ban épült, s mostanra szépen felújított, Batthyány Zsigmond egykori vadászkastélya sincs elzárva a  hazai turizmus elől. Az épület a Zalaerdőé, kedvelik a vadászok.

- Azok a régi vendéglátók, akik a nyolcvanas években fogadták az üdülőket sajnos már nem élnek. A jelenleg működők közül a legrégebbi Weiland Józsefné Piroska háza, az ő anyukája volt az egyik, aki régen is foglalkozott szobakiadással – mondja Lendvai Jenőné, aki nem titkolja, hogy az elmúlt évben közel 2 ezer vendégéjszaka után keletkezett bevétele az önkormányzatnak.  Pályázati támogatásból építettek kilátót az Alsó-hegyen, mellette saját forrásból alakítottak ki pihenőhelyet esőbeállóval, padokkal, szalonnasütővel. Idegenforgalmi elképzeléseik megvalósítása  érdekében adtak be egy pályázatot a múzeum épületének megújítására, s a kiállítás interaktívvá tételére.  A templom további megújítását a szombathelyi egyházmegyével közös pályázattal próbálják folytatni. Restaurálnák például a fa berendezéseket, felújítanák az orgonát, hogy a templom híres akusztikáját hangversenyeken hasznosíthassák, a régi iskolából pedig zarándokszállást rendeznének be.

Természetesen idegenforgalmi vonzása van a helyi vállalkozásoknak is, közülük az egyik leglátogatottabb a Szalay-kertészet. A falu Zágorhida felőli végén lévő kertészetben  Szalay Cecília így gondolkozik erről:

- Elsősorban termelő és nem kiskereskedelmi vállalkozás vagyunk, de nem küldünk el senkit sem, aki betér hozzánk. Előfordul, hogy egy turistabusz is befordul a kapun, s kérik, mutassuk meg a kertünket. Segítjük a község és a vállalkozások vendégfogadási rendezvényeit is. Az a célunk, hogy aki Nován jár, jó hírét vigye a falunknak.

Lendvai Jenőné fontosnak tartja elmondani, hogy szép múltjuk van, a gyökereik erősek, azonban: - A demográfiai hullámvölgy minket sem kímél, de van élet a faluban. Vannak kis- és nagyobb vállalkozások is, munkahelyek, s betelepülők is akadnak. A realitásoknál maradva, elsősorban jól élhető települést szeretnénk. Olyan beruházásokat, attrakciókat, programokat megvalósítani, amelyek az itt élők megélhetését,  komfortérzetét javítják, s általuk az idelátogatók is jól érzik magukat.  Ezért tervezzük egy önkormányzati tó építését, amihez a földterület tulajdonjogának megszerzése már folyamatban van. Szerencsés lenne a horgászat mellett a strandolás, fürdés lehetőségét is megteremteni  a gyönyörű környezetben, a novai hegy lábánál. Minden jó ötlet támogatást nyer nálunk és teszünk a megvalósításáért.