A házassági szerződéssel időt, pénzt és lelki sérülést is spórolhatunk

2017. február 16., 15:12 szerző: Pásztor András fotós: Szakony Attila
komment
Nagykanizsa – El tudja képzelni, hogy válóper során a gyerek játékairól vagy arról vitázzon, kit illetnek a befőttek? Mások sem hitték volna, de megtették. A házassági szerződéssel viszont elejét lehet venni annak, hogy lemenjünk kutyába.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Idehaza sokan még mindig úgy vélik, hogy a házastársi vagyonjogi szerződés a bizalom hiányát jelenti a házasfelek között, holott sok vita és pereskedés előzhető meg egy ilyen kontraktus elkészítésével. A házasság hetében ügyvédeket kérdeztünk a házassági szerződés létjogosultságáról.

– A magyar törvények szerint házasságkötéskor nem csak életközösség, hanem vagyonközösség is kialakul a felek között, tehát a házasság alatt szerzett vagyon közösnek minősül – kezdte dr. Baglady András ügyvéd, aki hozzátette: értelemszerűen a házasságkötést megelőzően szerzett vagyontárgyak – az ingatlan, a gépjármű – nem minősülnek közösnek. – Fő szabályként külön vagyont képez továbbá az a vagyontárgy is, amit a házasság tartama alatt örököl vagy szülőktől, rokonoktól ajándékba kap az egyik házastárs – folytatta dr. Baglady András. – Minden más viszont közös vagyonnak minősül, teljesen mindegy, hogy azt a férj vagy a feleség vásárolta, szerezte a közösen töltött évek alatt. És persze nem csak a felhalmozott vagyon, hanem a házasság ideje alatt felvett hitel és egyéb tartozás is fele-fele arányban oszlik meg a házastársak között.


Szerződés nélkül fele-fele arányban kell osztozni. A vagyonmegosztás során a legkeményebb módszerektől sem riadnak vissza a felek

A jogalkotó éppen a fentiek miatt ad lehetőséget, hogy az egyenlő arányú felosztástól – egy házassági vagyonjogi szerződés keretében – eltérjenek a felek. De kiknek érdemes egyáltalán ilyen szerződést kötni?

– Ilyenek lehetnek például azok, akik már legalább egyszer elváltak és újraházasodnak, vagy, amikor a házasulók, házastársak között jelentős a vagyoni különbség – vette át a szót dr. Málly Vera ügyvéd. – Emellett az élettársak között is igen indokolt lehet a vagyonjogi viszonyok egyértelmű jogi rendezése, ez esetben ugyanis a törvény szerint a felek a vagyonszerzés arányában osztozkodhatnak, ám azt olykor nehéz bizonyítani a bíróságon, hogy ki és mennyit tett a közösbe. Az ilyen típusú szerződés egyébként csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalták.

Szóval a házassági szerződés tiszta helyzetet teremt, megkímélve ezzel a késhegyig menő vitától, adott esetben a több évig tartó pereskedéstől a feleket.

– Érdemes tudni, hogy az úgynevezett vagyonmegosztási perek jelentős költséggel járnak – jegyezte meg dr. Baumgartner Imre ügyvéd. – Aki pert indít, annak a vagyon rá jutó részéből 6 százalék illetéket azonnal be kell fizetni az államkasszába, s akkor nem esett szó a különböző szakértőkről, akik az ingó- és ingatlan vagyont becsülik fel. Az ő megbízási díjukat szintén a „válótársak" viselik. Egy 10 milliós vagyon megosztásánál ezek a költségek könnyen elérhetik a 1.5-2 millió forintot is, érdemesebb tehát – házassági szerződési hiányában is – megegyezni a feleknek.

Egy estleges per esetén az időfaktorral is számolni kell, a fent megkérdezett ügyvédek tapasztalatai szerint több évig is elhúzódhat egy vagyonmegosztási eljárás.

A házassági vagyonjogi szerződés tiszta helyzetet teremt, így elkerülhető az évekig tartó pereskedés

– Praxisunk során számos olyan válópert láttunk testközelből, ahol annyira elmérgesedett a helyzet a házastársak között, hogy képtelen voltak kulturált keretek között búcsút inteni egymásnak – ismerte el dr. Málly Vera, aki elárulta: volt, hogy a spájzban lévő dunsztosüvegeken, sőt a gyerek Lego játékain és bilijén vitáztak a szülők.

S, hogy mindezek ellenére miért idegenkednek még 'oly sokan a házassági szerződéstől?

– Valószínűleg azért, mert sokan bizalmi kérdésként kezelik ezt a dolgot vagy, mert a szerelem lila ködétől nem tekintenek a jövőbe – válaszolt dr. Baumgartner Imre. – Pedig botorság struccként homokba dugni a fejünket vagy szemérmesnek mutatkozni e téren, hiszen az emberek zöme látott már rossz példákat a környezetében. Nyilván mindenki úgy járul az oltár elé, hogy komolyan is gondolja a holtomiglan-holtodiglan kezdetű fogadalmat, ugyanakkor tény az is, hogy Magyarországon minden második házasság bontóperrel ér véget.

Végezetül még egy érdekesség. A házassági vagyonjogi szerződést, mint jogi fogalmat csak 1986. óta ismeri a szakma. Ugyanakkor a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv családjogi fejezete már az első helyen taglalja az ilyen szerződések formai és tartalmi követelményeit. Ez az új szabályozás arról is említést tesz, hogy a házassági szerződést bizony érdemes közjegyzői nyilvántartásba vetetni.

Mint az a fentiekből is kiderült: a joghoz értő szakemberek abszolút szerződéspártiak, ám ahogy egyikük találóan megfogalmazta: ezt a papírt el kell tenni a fiók mélyére, s a későbbiekben mindent megtenni azért hogy soha ne kelljen egyszer előhúzni onnan.

Pásztor András

2017. február 16., 15:12 szerző: Pásztor András fotós: Szakony Attila

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...