A kéménytüzek megelőzhetők

2016. február 11., 14:34 forrás: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
hozzászólás
A fűtési idényben megemelkedik azon segélyhívások száma, amikor a kéményben lerakódott korom vagy kátrány begyulladása miatt kérnek tűzoltói segítséget. Zala megyében az idei évben már tizenegy alkalommal vonultak hivatásos tűzoltóink ilyen jellegű eseményhez, holott kis odafigyeléssel valamennyi eset megelőzhető lehetett volna.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Januártól ezidáig Miháldon, Alibánfán, Szécsiszigeten, Zalabaksán, Szentpéterúron, Bagladon, Zalaegerszegen, Alsópáhokon, Nagykanizsán, Türjén és Zalabéren volt szükség tűzoltók beavatkozására, kéményben lerakódott korom begyulladása miatt.

A kéményekben kialakuló tüzek alapvetően kétféle módon keletkeznek. Vagy a kémény belső felületén lerakódott korom, vagy súlyosabb esetben kátrány gyullad meg. Míg koromégésnél az égés viszonylag gyorsan végbemegy, addig kátrányégésnél ez jóval magasabb hőmérsékleten és hosszabb idő alatt lezajló folyamat. Mindkettő esetben számolni lehet azonban azzal, hogy az így kialakuló égés a kéményből az azzal határos épületszerkezetekre átterjedve komoly károkat okoz, vagy akár kiterjedt épülettüzet eredményez. Így egy későn észlelt kéménytűz akár a teljes épület leégéséhez is vezethet.

Kevesen ismerik e veszélyforrást és még inkább azt a tényt, hogy valamennyi kéménytűz megelőzhető. A prevenció kulcsa a koromlerakódás minimalizálása, illetve a kémény rendszeres – indokolt esetben a jogszabályban meghatározottnál is gyakoribb –felülvizsgáltatása és tisztíttatása.

A korom a tökéletlen égés mellékterméke, ami leginkább az égéshez szükséges levegő elégtelen utánpótlására vezethető vissza. Lényeges tehát, hogy a tüzelőanyag égetésének időtartama alatt mindvégig biztosított legyen a megfelelő oxigéntartalmú – azaz „friss” – levegő folyamatos utánpótlása. A korom fokozatos lerakódásával egyre szűkül a kémény belső áramlási keresztmetszete, ami még tovább rontja a megfelelő kéményhuzatot, így folyamatosan növekvő ütemű koromlerakódáshoz vezet. A koromlerakódás kátrányosodásához – azaz a még komolyabb tűzveszélyhez – vezet, ha nem kellően száraz tüzelőanyaggal fűtünk, vagy ha a nem megfelelően méretezett, illetve kialakított tüzelőberendezés, vagy kéményrendszer miatt a füstgáz hőmérséklete már a kéményben a víz kicsapódását eredményező szintre (50 – 70 °C) csökken.

De nem csak a kémények belsejében kialakuló égés, hanem a már kialakult kéménytűz épületszerkezetekre történő átterjedése is megelőzhető. Leginkább a régebbi építésű épületeknél fordul elő, hogy a kéménytestbe éghető épületszerkezet, például gerenda vagy szarufa került beépítésre. Problémát okozhat emellett a kéménytest repedése, a rosszul csatlakoztatott füstcső, de a tisztítónyílásból hiányzó illetve rosszul záródó kéményajtó is. A szakszerű felülvizsgálat az kéményseprőipari szakember feladata, de egyszerű szemrevételezéssel is észlelhetőek a fenti hibák vagy hiányosságok.

A kazánnal, főként vegyes tüzelésű kazánnal felszerelt ingatlanban a kémények ellenőrzése mellett érdemes átvizsgáltatni magát a berendezést is (vízkőlerakódás, biztonsági szelep működőképessége, csapok, szelepek állapota, vegyes tüzelés esetén huzatszabályzó állapota stb.). Mindezeken túl ügyelni kell a tüzelőanyag tárolására is. Biztosítsuk a megfelelő távolságot a tüzelő, fűtő berendezés és az éghető anyag között, továbbá a tüzelőanyag száraz állapotban tartását.

Baj esetén haladéktalanul kérjünk segítséget a 112-es hívószámon!

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások