Hírek

2016.06.16. 13:37

A májsebészet bővítését tervezik - dr. Csordás József a megyei kórház sebészetének munkájáról

Zalaegerszeg - A májsebészet fejlesztését, valamint az emlődaganat miatt operált pácienseknél a mell plasztikai korrekcióját is szeretné beemelni a műtéti repertoárba dr. Csordás József, a Zala Megyei Kórház sebészetének újonnan kinevezett osztályvezető főorvosa.

Magyar Hajnalka

Az 50 ágyas osztályon 11 orvos és 31 szakdolgozó fogadja a betegeket. A létszám éppen arra elegendő, hogy a mindennapi munkát elvégezhessék, úgyhogy megnyugtató volna a bővítés. Ez azonban nem egyszerű, hiszen - mint a sebésztársaság közelmúltban megtartott budapesti kongresszusán kiderült -, az általános sebészet 13. helyen felkerült az egészségügyi hiányszakmák listájára.

- Megdöbbentett ez a fejlemény, hiszen korábban bekerülni volt nehéz a sebészetekre - kommentálja az információt dr. Csordás József sebész, érsebész főorvos. - Ma azonban nem csak a megyei kórházakban, de még a klinikákon is üres állások várnak jelentkezőkre. Zalában sajnos még az országosnál is hosszabb a hiányszakmák lajstroma.

Bagladiné Simán Anita és Csizmadia Nóra ápoló Cserjési Kristófot látja el. Az osztályon 31 szakdolgozó és 11 orvos teljesít szolgálatot

Két nagy profilt visznek, ez az érsebészet és az általános sebészet. Az érsebészet az elzáródott, illetve tágult verőerek korrekcióját jelenti.

- Az érrendszer kóros esetben szűkül vagy tágul, s mindkettő baj - magyarázza a szakember. - Az elzáródás keringési zavart, s ebből fakadóan végtagvesztést, agyi katasztrófát okozhat. A tágulat következtében pedig megrepedhet az érfal, ami életveszélyes következményeket vonhat maga után. Az elzáródásos érbetegség nagyon gyakori. Ismert tény, hogy Magyarországon a szív és érrendszeri megbetegedés a vezető halálok. A hatalmas betegkör mintegy 30 százalékát tudjuk mi érsebészek kezelni, a többi pácienssel a belgyógyászati angiológia foglalkozik. A profilunkhoz tartozó területeken minden elérhető beavatkozást, műtéti technikát alkalmazunk az érbetegek ellátásában.

Laparoszkópos vastagbél-műtét a megyei kórházban. Az eljárás lényege, hogy nem kell a beteg hasfalán nagy metszést ejteni, csak apró bemeneti nyílásokat. Ezeken keresztül juttatják be a kamerát és a műtéthez szükséges speciális eszközöket, melyeket képünk előterében dr. Zorn Antal főorvos kezel

Az általános sebészeti ágon a máj és a hasnyálmirigy bizonyos betegségeinek kivételével valamennyi szervünk szike alá kerülhet az osztályon. Sőt...

- Célom, hogy a májsebészet jelentős területe is felkerüljön az osztály műtéti palettájára - szól terveiről. - Ennek egyik fő indoka, hogy a Magyarországon sajnálatosan gyakori vastagbéldaganatok sokszor és gyorsan adnak áttétet a májban. A vastagbéldaganat miatt műtétre kerülő betegek 20 százalékánál már májáttéttel szembesülnek az orvosok. Utóbbi tekintetében végleges gyógyulást csak a műtét hozhat, ami akár a primer daganat eltávolításával egy időben is történhet. Ha sikerülne meghonosítani a májsebészetet, lehetővé válna, hogy betegeinknek nem kellene újabb műtétek végett egy másik intézménybe menniük. Egyedi esetekben most is végzünk beavatkozásokat a májon, de érdemes volna ezt profillá fejleszteni.

Ennek érdekében már fel is vették a kapcsolatot több intézménnyel, ahol mód volna a műtéti technika elsajátítására.

- Kell a kitekintés, a tapasztalatgyűjtés - szögezi le. - Jómagam is dolgoztam két évig Németországban, amitől az egész világlátásom megváltozott. Megismertem egy más miliőt, egy paraszolvencia nélküli egészségügyet.

Dr. Csordás József: - Az érsebészet rekonstruktív szakma, nem csak arról szól, hogy levágjuk, kivesszük, hanem igyekszünk helyreállítani valamit, megőrizni a funkcióját Fotó: Pezzetta Umberto

Mint megtudjuk, 1994 és 96 között vállalt munkát Nürnbergben, érsebészeti osztályon. Akkor még nem voltunk EU-tagok, a munkaszerződés meghosszabbítására csak szigorú megkötések mellett lett volna módja, amit családdal - feleséggel és két gyerekkel - nem akart vállalni. Pedig kitűnő ajánlatot kapott. Később is lett volna lehetősége nyugaton dolgozni, de itthon maradt.

- Ott sincs kolbászból a kerítés, leginkább olyan embereket keresnek, akik hajlandók húzni az igát. A pénz fontos, ám közel sem minden - nyugtázza döntését.

De vissza az osztály életéhez. Évi 2500-3000 műtétet végeznek. Az osztály profiljához tartozik egyebek közt az epekő, a vastagbél- és gyomordaganatok eltávolítása, a fekélyek, sérvek, pajzsmirigybetegségek, vakbélgyulladás műtétei, továbbá az emlődaganatok sebészi kezelése. Utóbbi területen évente mintegy 150 műtétet végeznek.

Felvetjük, korábban a megyei kórházban is volt mód a mellműtét utáni plasztikai rekonstrukcióra...

- Terveim között szerepel, hogy ez újra így legyen - reagál dr. Csordás József. - Szeretnénk megteremteni a plasztikai rekonstrukció lehetőségét, s emellett alkalmazni azokat a modern onkoplasztikai elveket, amelyek a beteg számára is a legjobb esztétikai eredményt ígérik.

Manapság a sebészetben a laparoszkópos technika, vagyis a ” kulcslyuksebészet” térnyerése az irányadó tendencia. Zalaegerszegen sincs ez másképp, laparoszkópos epeműtétből évi 400-500 az átlag. Jóval kisebb számban végeznek e módszerrel lágyéksérv operációt, de e beavatkozások száma is emelkedő tendenciát mutat. A harmadik alkalmazási terület a vastagbélelváltozások műtéti kezelése. E területeken szintén növekszik a beavatkozások száma, ám nem minden esetben van lehetőség a laparoszkópos eljárásra.

Tudakoljuk, mennyire hanyagolják el betegségeiket az emberek? Mutatkozik-e valamiféle tendencia ebben?

- Igen. Az érbetegek jelentős része rossz állapotban kerül hozzánk. Durván 30 százalékuknál a keringési zavar miatt már szöveti elhalások mutatkoznak a végtagokon, ami sajnálatosan magas arány. Sokuk dohányzik, az alkoholt sem veti meg, egy részük a társadalom perifériájára szorult ember. A vastagbél-daganatos eseteink 20-30 százaléka is későn, áttétekkel, metasztázisokkal kerül hozzánk. Utóbbi statisztikán javíthat a jövőre induló országos szűrőprogram, ami lehetővé teszi a korai diagnózist.

Tudjunk meg valamit az új osztályvezető főorvos személyes sorsáról is.

Csordás József nyolcéves koráig Vöcköndön élt, 1968-ban költöztek Zalaegerszegre. Érdeklődéséből fakadóan biológia tagozaton végezte a gimnáziumot, így adta magát az orvosi pálya, bár családjában előtte senki nem űzte ezt a hivatást. Olyan szakterületet keresett, ami illik dinamikus, pörgős habitusához, ezért döntött a sebészet mellett. 1983-ban került a Zala Megyei Kórházba, ám mivel nem volt hely a sebészeten, másfél évig a traumatológián szerzett gyakorlatot. Amikor 1985. márciusában végre a sebészeti osztály kötelékébe került, Tarsoly főorvos első kérdése az volt, akar-e érsebész lenni.

- Mit válaszolhattam volna erre az első napon? - idézi fel derűsen. - De kicsit sem bántam meg. Az érsebészet rekonstruktív szakma, nem csak arról szól, hogy levágjuk, kivesszük, hanem igyekszünk helyreállítani valamit, megőrizni a funkcióját. Ebből fakadóan kicsit másként alakul a gondolkodásmódunk is. Ha valaki ezt a mentalitást átülteti az általános sebészetbe, nyert ügye van. Igaz, minket is ér támadás az amputációk miatt, de van, amikor már nincs más út, s ekkor is mentjük, ami menthető.

A munkából a tenisz, a síelés, a családjával és barátaival töltött szabadidő kapcsolja ki. Élvezi, hogy e tevékenységek révén más közegbe csöppen, átmenetileg egy kicsit kibújhat a fehér köpenyből.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!