Békét teremt magyar és magyar között - A mártírokra emlékeztünk

– Tizenhárom ember, tizenháromféle személyiséggel, szinte ugyanennyi katonai elképzeléssel, eltérő politikai célokkal. Mégis képesek voltak egymás oldalán harcolni – fogalmazott a városháza dísztermében Papp Gábor, Hévíz polgármestere. Leszögezte: az aradi vértanúkat hazájuk iráni elkötelezettségük, szabadságvágyuk, egy nemzet függetlenségéért vívott küzdelmük tartotta össze.

Papp Gábor emlékeztetett: a napokban újabb cél fogalmazódott meg a magyar népben, szuverenitásunk megvédése.

- Az, hogy a kötelező betelepítési kvótára a népszavazás résztvevői 98 százalékban nemet mondtak, a kormányt arra kötelezi: módosítsa alkotmányunkat. Úgy gondolom, ahogyan 168 éve is egy nemzet akaratát tükrözte az első alkotmány, úgy most is így kell lennie. Az aradi vértanúkra emlékezve, példájukat szem előtt tartva kell haladnunk, őrizni szuverenitásunkat, nemzeti önállóságunkat - zárta szavait.

Az Illyés-iskola tanulóinak műsorát a 48-as emlékmű megkoszorúzása követte.

Nagykanizsán az Aradi udvarban kezdődtek az ünnepi rendezvények. Itt a Hevesi-iskola 7. osztálya és az intézmény énekkara adott műsort. Beszédet Dénes Sándor polgármester mondott.

- Hőseink megmutatták, a szabadság szeretete, a saját múltunkhoz és hagyományainkhoz való ragaszkodásunk, karakánságunk és igazságérzetünk hangsúlyosabb másokénál - mondta a polgármester. - Azáltal váltak a nemzetet szolgáló hőssé, igaz emberré az aradi tizenhármak és Batthyány Lajos miniszterelnök, hogy a mindennel szembeszálló, kemény dac, a szirtfok erősségű morál bennük munkálva halhatatlanná tette őket. Keménnyé és ellenállóvá vált általuk hazánk is, ahol a szuverenitásunkért kiállunk, ha kell, az egész világgal szemben, mert hiszünk igazunkban és szabadságunkban.

Lentiben az Október 6-i emlékparkban tartottak megemlékezést, és Horváth László polgármester beszélt.

- A magyar történelem tragikus napjai közt ez a legismertebb - mondta. - Arad szimbólum lett, a hősi küzdelem utáni megtorlás emléknapja a mártíroknak járó tisztelet kifejezése. A kivégzettek halála jelképe annak a küzdelemnek, melyet nemzetünk folytatott függetlenségéért, fejlődéséért. Emlékük bátorít, összefogásra ösztönöz.

Szavait az Arany-iskola diákjainak műsora követte, majd elhelyezték koszorúikat, mécseseiket az emlékműnél.

Zalaegerszegen csütörtökön este a szabadságharc mártírjaira Csány László szobránál emlékeztek. A Szemere kormány közlekedési és közmunkaügyi miniszterét 1849. október 10-én végezték ki.

A szónok, Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója így fogalmazott:

- Nem is tudok nagyobb nemzeti egységet mondani ennél, amit még a huszadik század rettenetes nemzetpusztításai, a világháborúk, Trianon, a kommunisták terrorja 1956 után sem tudtak felülírni. Az 1848-49-es hősök nemzeti konszenzussal a mi hőseink, legyenek ők akár szerbek, mint Damjanich János, szászok, mint Leiningen-Westerburg Károly, vagy magyarok, mint közülük a többség. Csány, Batthyány, az aradi tábornokok és a többiek egy polgári országért küzdöttek és ez a harc sikeres volt. De ne felejtsük el, hogy ők sosem juthattak volna odáig, hogy harcoljanak, ha a márciusi forradalmunkig rettenetes nyomorúságban élő magyar jobbágyság nem hisz politikai vezetőinek és nem áll be tömegesen a honvédseregbe. Ez az 1849-re visszafordíthatatlan polgári mozzanat az, ami nem fért bele az abszolutisztikus Habsburg hatalmi gondolkodásba és amiért szinte minden magyar családot meg kellett büntetni. Az 1849. októberi halottaink műve békét teremt magyar és magyar között, mindenkit magába mélyedő gondolkodásra késztet, legyünk tőlük mi magunk jobb, szabadabb emberek, mondta szónok.