A Vadászati Kultúra Ünnepe és a IV. Festetics Trófeaszemle Keszthelyen

-Az egyesület minden évben rendez egy nagy rendezvényt a Vadászati Kultúra Napja címmel. Idén nem egy napra, hanem kettő különálló rendezvényre bontottuk az ünnepet-tájékoztatott Oláh Csaba a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke. Június 6-i Vadászati Kultúra Napjáról két programot az Országos Szarvasbőgő Bajnokságot és a Vadászkürtös Fesztivál hozták át.

Oláh Csaba elmondta, hogy a helyi program részeként az egyesület képzőművészeti kiállítását is itt mutatták be, amelyben természettel kapcsolatos szobrok, üvegtárgyakat, ékszereket és festményeket láthatnak az érdeklődők három hónapon keresztül. A program keretében adták át a Vadászati kulturális Egyesület éves elismeréseit is. Idén a Gyémánt Hubertus kereszt kitüntetést, Dénes Ágnes, a Dénes Natúrműhely Kiadónak a tulajdonosa vehette át. Aranyfácán tolldíjat, ami egy irodalmi kitüntetés Prof. Dr Mess Béla vehette át. Az egyesület képzőművészeti díját az Arany Ecset tolldíjat Boros Andrea képzőművész kapta, míg az Arany Túzok életműdíjjal Varga Ernő nyugdíjas vadászati felügyelőt, kamarai titkárt ismerték el. Az egyesület elnökétől arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen szegmensét képviseli a honi gazdaságnak a vadászat:

-Gyakorlatilag a Magyar Vadásztársaságok abból élnek, hogy vadásznak és vadásztatnak. A gazdaságnak egy több milliárdos ágazatáról beszélünk, amihez a vadgazdálkodás is tartozik. Ne felejtsük el azokat az itt eltöltött vendégéjszakákat sem, amiért és a hozzá kapcsolódó infrastruktúráért fizetnek a külföldiek. Tehát a turizmus fejlődésébe is komoly szerepe van a vadászatnak.

A házigazda, Vadászati Múzeum igazgatója Tóth Csaba szerencsés egymásra találásnak nevezte a rendezvényt, mivel a múzeum a Festeticsek szellemiségében képvisel egy unikumot, a Vadászati Egyesület pedig a honi vadásztársadalom egyik legelfogadottabb szervezete. A terv tehát, hogy minőségi programot csatoljanak a trófeák bemutatásához mindenképpen jó döntés volt. Elsősorban gímszarvas trófeák kerültek kiállításra, mert a Dunántúl, Zala Megye első a világon a gímszarvas állományban. A látogatók a két nap során közel félszáz kiállított gímszarvas trófeát csodálhattak meg a múzeumkertben. Emellett őzbakok és idén első alkalommal ragadozókoponya bemutatóval is készültek a szervezők.

- A trófea egy győzelmi jelkép. Emlékezteti a vadászt a sikerére. Minden vadásznak a saját trófeája a legnagyobb érték. Ahogy Széchenyi Zsigmond is vallotta a legkisebb trófeában is elfér a legnagyobb érték – mondta a múzeum vezetője.

A rendezvényhez kegyes volt az időjárás, hiszen a helyi Vadászkürt Egyesület kürtszójától, a vadászkutya és solymász bemutatókon keresztül minden programelemet sikerült megvalósítaniuk.

Látványos eleme volt a rendezvénynek, a már említett Vadászkürt Fesztivál, ahol két csapat foglalta el a színpadot és bemutatva a hangszereiket, azok jellegzetességeit és kürtkoncertet tartottak. A másik érdekessége a programnak az Országos Szarvasbőgő bajnokság volt, amelyre kilencen jelentkeztek. Öttagú zsűri döntötte el három versenyszám után a versenyzők közül ki utánozta a legjobban a szarvasbika hangját. A versenyzőknek a fiatal kereső bikának a hangját, a harcra hívő bikának a hangját valamint a két harcoló bikának a hangját kellet utánozni. A győztes Molnár Renátó, a Magyra Szarvasbőgő válogatott tagja lett.

A szervezők a jövőben hasonlóképpen folytatnák a rendezvényt, olyan programokkal társítva a trófeák bemutatását, amivel a vadászatot, vagy a természet szeretetét lehet népszerűsíteni.