A villámcsapásra nagyobb az esély, mint a lottóötösre, mégis imádjuk a játékot már 60 éve

Pedig az öttalálatos elméleti esélye körülbelül 1 a 43 millióhoz Magyarországon az ötös lottót 1957 elején vezették be, hogy a forradalom leverése után javítsák a közhangulatot. Az állam tehát a régi római receptet alkalmazta: cirkuszt és kenyeret a népnek! Most is bevált.

A „90-ből 5” forma először Genovában jelent meg a XVI. század végén. A várost irányító nagytanácsba évente öt új tagot választottak úgy, hogy a régi kilépők (eltávozók) helyébe 90 polgárt jelöltek, s közöttük sorshúzás döntött arról, hogy kik lesznek a tanács új tagjai. Később az állam felismerte, hogy a nagyközönség körében komoly érdeklődésre számot tartó sorsolásokban jelentős bevételi forrás lehetősége rejlik.

Először a szenátorválasztásra, majd a szenátorválasztástól függetlenül is elkezdtek ilyen sorsolásokat szervezni. Az első állami lottósorsolásra 1620-ban került sor Genovában. A kezdeti egyházi ellenállást követően 1732. február 14-én ünnepélyes keretek között tartották az első hivatalos, az egyház engedélyét (még ha áldását nem is) bíró lottósorsolást, s fennmaradtak a világtörténelem első ismert nyerőszámai is.

A lottót kezdetben az itáliai városállamok külön-külön, csak a saját területükön szervezték. Ám a mind népszerűbbé váló játék nem fért el a talján csizma határai között, hamarosan elterjedt Európában. Ebben hathatós szerepe volt a híres-hírhedt nőfaló Casanovának és barátjának, Calzabiginek, akik Genovából elindulva Párizs és Brüsszel szalonjainak látogatóival is megismertették a játékot. Két évszázad alatt Európa nagyobb részén már működtek lottóárusok, összesen 29 szervező kínálta a 90 számból álló számkészletből 5 szám kiválasztására épülő játékot.

A petriventei Pálmai Sándorné (jobbról) Vargovics Melinda segítségével küldte játékba szelvényeit

Magyarországon két nagyobb korszakhoz köthető a játék története.

Előbb az 1762. március 26-án kelt császári pátens engedélyezte a genovai rendszerű lottót Ausztriában és a tartományokban, valamint (Erdély, illetve a határőr vidékek kivételével) Magyarországon is. Az első sorsolásra már 1763-ban sor került. A játékszelvényeket országszerte felállított gyűjtödékben lehetett leadni. A „kis lutri” néven elhíresült magyar lottóban az osztrák rendszerrel egyező módon 90 számból 5 nyerőszámot sorsoltak ki. Ekkor még kéthetente rendeztek sorsolásokat. Végül a sajtóban mind gyakrabban napvilágot látott lutriellenes cikkek és a hasonló hangvételű parlamenti felszólalások oda vezettek, hogy 1897-ben a játékot megszüntették, helyette az úgynevezett osztálysorsjátékot vezették be.

1957. január 17-ei, 4/1957-es számú rendeletével bízta meg a pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárat a lottó újjászervezésével. 1957. február 13-án megkezdődött értékesítés. Ekkor már részletes játékszabály segítette a játékosokat a szelvény kitöltésében, a 90-es számkészletből az 5 szám hárompéldányos bejelölésében: „A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek.” Magyarországon korábban 130 éven keresztül a „lutri” számsorsjáték volt a legnépszerűbb szerencsejáték, amelyben rendszeresen (havi 1-2-3 alkalommal) 5 számot sorsoltak, húztak ki a 90-ből. Ez a korábbi játék azonban előre rögzített, fix nyereményszorzókkal működött, melyben nem volt lehetőség álomszerűen nagy nyeremények elérésére. Az új magyar Lottójáték azonban az akkor már majd' 10 éves Totóhoz hasonlóan nyereményalap-felosztásos játék volt. A játékban résztvevők számától függően akár milliós nyeremények is képződhettek.

Az első öttalálatost a budapesti özvegy Ring Sándorné érte el. A 66 éves asszony 23, 26, 33 és 37 éves gyermekei, illetve saját életkorát játszotta meg – ezt Fortuna 855 ezer forinttal honorálta. Ezzel az asszony a játék árának, 3 forint 30 fillérnek a kétszázhatvanezerszeresét kasszírozta. „Az első telitalálatos a 6. fogadási héten, az 1957. április 11-ei sorsoláson jött létre. Öt találatot 1 darab szelvényen értek el, a nyeremény 855.089 forint. A nyertes szelvény száma 1.758.466, beküldője övz. Ring Sándorné Budapest XI. ker.” Ez a hír jelent meg a sorsolást követően a sajtóban. A lottószelvény kitöltője ugyanis a szelvény hátoldalára ráírta a nevét és címét, és vállalva ezzel a nyilvánosságot. Az április közepén megjelent újságok közt némelyik az anyai szeretet jutalmaként számolt be a gyermekeinek életkorát is megjátszó anya szerencséjéről. A nyereménykifizetésig, április 23.-áig a 66 éves anya a havi 266 forintos özvegyi nyugdíjából és gyermekei támogatásából élt. Ring Sándorné még évtizedekig követte bevált módszerét, „járt utat járatlanért el ne hagyj”-alapon, de 91 éves korában mégis kénytelen volt tőle eltérni, hisz a 91-es számot már nem tudta beikszelni... Ring néni egyébként éppen 91 évet élt.

Azóta is mindenki nyerni szeretne, és ez nagyon is érthető törekvés. Mert hisz van-e jobb annál, mint amikor az ember pár száz forintért cserébe akár milliárdokhoz is juthat?!

– Nem vagyok rendszeres játékos, csak akkor veszek egy-egy szelvényt, amikor bejövök a városba – hallottuk a Szerencsejáték Zrt. egyik nagykanizsai lottózójában a petriventei Pálmai Sándornétól. – Az ötöslottón még nem nyertem, de a hatoson nemrég volt egy négyesem. Akkor is csak így beugrottam, mint most, villámgyorsan kitöltöttem egy szelvényt és rohantam is tovább. Nincsenek is állandó számaim, azokat ikszelem be, amelyikek éppen eszembe jutnak.

Szerecz György és Krisztina öthetes szelvényekkel játszik és félévente megváltoztatja a tippelt számsort. Eddig egy hármasuk volt
Fotó: Szakony Attila

Egy másik lottózóban találkoztunk a Szerecz-házaspárral, Szerecz Györggyel és Krisztinával.

– Mi öthetes szelvényekkel játszunk, mert így több, mint egy hónapig nincsen rá gond – árulta el Szerecz György. – Meg így biztosan játékban vagyunk minden héten, ciki lenne, ha egyszer elfelejtenénk feladni a szelvényt és pont akkor húznánk ki a számainkat Félévente megváltoztatjuk a számsort, amivel játszunk, azt reméljük, attól nőnek az esélyeink. Igaz, a tapasztalataink nem ezt mutatják. A legnagyobb találatunk egy hármas volt, semmi több. Az viszont szerintünk biztos, hogy a családi évszámokat nem szabad megtenni, azokkal mi még soha nem jártunk jól...

Tavaly kilenc telitalálatos szelvény lett

Az ötöslottó legnagyobb nyereményének rekordja 2003-ra nyúlik vissza, ekkor a szerencsés nyertes (38 hétig halmozódott) 5,092 milliárd forintnak örülhetett. 2016 a nyertesek éve volt. A főnyereményt kilencen is megütötték, azaz kilenc telitalálat született 356 millió és 1,5 milliárd forint közötti főnyereményekkel. Ez csábítóan hangzik, de az igazság az, hogy az öttalálatos elméleti esélye 1 : 43.949.268-hoz. Ez azt jelenti, hogy hamarabb halunk bele villámcsapásba, mint hogy telitalálatos legyen a szelvényünk, ugyanis ha viharban kimegyünk, 5859-szer nagyobb esélyünk van rá, hogy megtalál minket egy villám.