Hírek

2015.11.02. 17:48

A zalaiak őrállása is szolgálja a tudományt

Zalaegerszeg – Huszonkilenc éve annak, hogy a zalai tudományos élet szereplői előadássorozattal tisztelegnek Széchenyi István pártoló gesztusa előtt.

Arany Horváth Zsuzsa

A magyar tudomány napját (november 3.) ugyanis Széchenyi 1825-ös, e napon elmondott közismert felajánlásához kötik: a magyar tudós társaság felállítását egyévi jövedelmével segítette elő.

Mit lehet tudni az elhunytak őrállásáról? Honnan került elő XVI.századi egerszegi oklevél? Mit írt Hasszán aga Pölöske lerombolásáról? Honnan származik a Kr. előtti 13. században Várvölgyre került különös ágvágó? Hány hektó pálinka fogyott el a kaszaházi kortestáborban? Miért hamisított bankót Deák Ferenc rokona?

A zalai közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltár) munkatársai két napos tanácskozásának tegnapi előadásai adtak választ a fenti kérdésekre. A hagyomány szerint, ahogy Kaján Imre, a házigazda Göcseji Múzeum igazgatója is elmondta, ilyenkor számolnak be a nyilvánoság előtt a legújabb kutatásaik eredményeiről a történészek, néprajzosok, irodalomtudósok, régészek, muzeológusok.

Két nap alatt 24 előadás hangzik el a konferencián, ami mutatja, gazdag tudományos aktivitással rendelkezik Zala megye, jelezte bevezetőjében Kaján Imre, s ehhez gratulált köszöntőjével Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere is.

Az előadások sorát dr. Petánovics Katalin néprajztudós, keszthelyi nyugalmazott muzeológus nyitotta meg, aktuális témakörrel: az elmúláshoz köthető zalai paraszti szokások felidézésével. Megtudtuk, az őrt álló lélek a hiedelem szerint mindaddig őrzi a temetőt, amíg új halott nem követi őt. Kiderült az is, hogy a haragosok néha már csak a sírnál tudtak bocsánatot kérni, s az is, hogy még 1984-ben is temettek talpig fehér ruhában elhunyt asszonyt. Petánovics Katalin assisi Szt. Ferencet is idézte: „ a halál Isten végső ölelése”.

Dr. Bilkei Irén két, nemrégiben Veszprémben előkerült oklevelet mutatott be a XVI. századból, amelyek Egerszeg korabeli jogügyleteibe adnak bepillantást. A felfedezés azért is fontos, mivel korszak a törökdúlás miatt eléggé fehér folt a város történeti feldolgozásában. Apropó, törökök. Dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató is kuriózummal állt kollégái elé: eddig csak német nyelven elérhető korabeli leírást ismertetett, amely a török hadsereg 1664 nyarán zajlott, Zalát érintő Bécs felé vonulását idézi meg. Hasszán aga leírja, hogyan rombolták le Kapornakot, Egerszeget, Kemendet, Pölöskét, Egervárt, de kiderült az is, hogy akadtak magukat megadó magyarok, akiknek a katonai szakértelmét a törökök használták.

Dr. Müller Róbert értékes várvölgyi régészeti leletegyüttest mutatott be, benne azt az ágvágót, amely nyugat-európai importárú, s ennél keletebbre még nem találtak belőle.

Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója szórakoztató részletekkel dúsított históriát adott közre, amikor a reformkori választási korteshadjáratokról szólt, hiszen rávilágított, a zalai kisnemesek szavazataiban bízva gyakorta hetekig tartó, pártok és támogatóik által finanszírozott eszem-iszom alapozta meg a voksolásokat. Hasonlóan derűs perceket szerzett Bekő Tamás levéltáros előadása,  Deák Ferenc rokona, Deák György pikareszk alakját idézve meg. Aki zágrábi tanulmányait odahagyta, javait elkótyavetyélte, majd tálentumát és kézügyességét erkölcsi botlásra használva bankóhamisítással próbált megoldást találni. Sokáig jó eredménnyel adott túl a hamis papírbankón, mígnem éberségét vesztve visszament egy fogadóba, ahol felismerték. Hat évet ült, 1827-ben szabadult.

A tanácskozás ma kilenckor folytatódik, aki szereti a történelmet, hallgassa meg az előadásokat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!