Akár borjakat is kerget – Zalában is megjelent a pásztorgém

Gál Szabolcs madarász Zalavár határában találkozott pásztorgémekkel FOTÓ: Gál Szabolcs

A pásztorgémek az utóbbi időkben egyre több olyan magyarországi területen megfigyelhetőek, ahol eddig nem éltek. A Kis-Balatonnál június közepén látták először: a természetfilmes Mosonyi Szabolcs kapta lencsevégre Kápolnapusztánál.

– Ez a helyszín már sokat elmond a madárról, a viselkedéséről, az életmódjáról. Akik szeretik a természetfilmeket, azoknak ismerős lehet a pásztorgém. Általában afrikai képeken szokott szerepelni, illetve olyan jelenetekben, amikor nagyobb termetű állatokat követ: akár zsiráfokat, elefántokat – a hátukra száll és onnan csipegeti le az élősködőket. Itt Európában az ember által tartott patás állatok társaságát kedveli, az általuk felzavart ízeltlábúakat csipegeti fel. A Kis – Balaton térségében a kápolnapusztai rezervátumban élő bivalyokat követte a madár: volt, amelyiknek a hátára szállt, ez nem mindennapi látvány itt a térségben  – mutatta be a madarat érdeklődésünkre Fejes Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai referense.

A pásztorgém hasonló nagyságú, mint a kis kócsag, de tömzsibb, törtfehér színű tollazata van. Amikor felölti nászruháját, világosbarna és narancssárgába hajló színek is vegyülnek a fehér tollazatba. A színpompát ékesíti a kifejlett egyedek narancssárga színű csőre.

– Szereti a vízi rovarokat, mi a zalavári kilenc egyedet békászás közben láttuk. A Kápolnapusztán megjelent öt egyed pedig a bivalyok által felvert egyenesszárnyúakat szedegette és a bivalyok hátáról az élősködőket csipegette le – mesélt a pásztorgém táplálkozásáról Fejes Éva.

A szakembertől megtudtuk: már számítottak rá, hogy a térségben is feltűnik a madár, bár az alföldi, hortobágyi megjelenés mellett a Dunántúlon kevésbé van jelen e szárnyas.

– Hogy a jövőben várhatunk-e tőle fészkelést tőle, még nem tudni. Hosszabb folyamat szokott lenni, míg a madár felfedezi az adott élőhelyben rejlő lehetőségeket. Jelenleg a Dunántúlon nem költő faj a pásztorgém. A térség élővilágára nem jelent semmi negatívumot. Vonulási szokásai még nem teljesen ismertek. Hazánkban főként alkalmi, nyári vendégként ismert: főként június és augusztus között van jelen, de vannak adatok májusi és őszi észlelésről is. Ha már meghonosodott, költő fajunk lesz, akkor tud majd a szakma konkrétumot mondani a vonulási szokásairól – elemezte a jövőt az ökoturisztikai referens.

Június közepén Kápolnapusztánál figyelt meg öt pásztorgémet forgatás közben a természetfilmes páros, Bagladi Erika és Mosonyi Szabolcs FOTÓ: Mosonyi Szabolcs

A pásztorgém neve egyébként a viselkedéséből adódik: magabiztosan kíséri a nagy testű állatokat. Zalaváron például azt is látták a természetvédelmi szakemberek, hogy nem csak sétáltak e madarak tehenek között, hanem meg is kergették a borjakat.