Dr. Handó Tünde: Átláthatóbb és hatékonyabb lett a bíróságok működése

Ezt a véleményt dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke fogalmazta meg, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy nemrég jutott túl kilenc évre szóló megbízatása félidején. A 2011. december 13-ai megválasztásakor átláthatóbb, hatékonyabb bírósági működést ígért. – Mindenki azt várja tőlünk, hogy időszerűbb, megalapozottabb legyen az ítélkezés – kezdte. – Sikerült előrelépni. Elég, ha csak a járásbírósági büntetőügyeket említem.

- Az első fokon tárgyalt ügyekben 39 százalékkal csökkent az egy éven túliak száma, míg a civilisztikai ügyszakban ez az érték 49 százalék - mondta.

Úgy látja, kiegyenlítődés történt az országban, most már mindenhol hasonló időn belül kerül sorra az első tárgyalás. Hozzátette, az országos adatok szerint a büntetőügyek 80 százalékát egy éven belül be is fejezik. Az is ritka, hogy törvényszéki első fokon egy éven túl húzódjanak a büntetőügyek, de elismerte, bizonyos megaügyek elkerülhetetlenül több időt vesznek igénybe.

Dr. Handó Tünde: - Ez a néhány eset azonban nem takarhatja el a bírósági szervezet elmúlt években elért eredményeit
Fotó: Katona Tibor

- Ennek ellenére sajnálatos, és érthető a felháborodás, ha tizenöt év után zárul le egy ügy jogerősen. Ez a néhány eset azonban nem takarhatja el a bírósági szervezet elmúlt években elért eredményeit - fogalmazta meg.

Az OBH elnöke a zalai bírák éves értekezletén vett részt. Előtte a sajtótájékoztatón a bírósági titkárok szerepéről is beszélt. A bírósági szervezet tizenegyezernél több dolgozójából 896 dolgozik ilyen beosztásban, közülük húszan Zalában. Úgy fogalmazott, ők a legképzettebb és zömmel a fiatal generációhoz tartozó munkatársaik. Háromszázat meghaladóan rendelkeznek szakjogászi végzettséggel, többségüknek van közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája. A bírósági titkárok közül sokan huzamos ideje dolgoznak ebben a beosztásban. Szép számmal van, aki hat évnél régebben is, 99 azok száma, akik tíz évnél régebb óta látják el feladatukat. Szerepük erősödik, hiszen egyre bővül azon nem peres eljárások köre, amelyben a bírósági titkárok önállóan járnak el. Ennek alátámasztására mondta el, hogy a zalai ügyek 54 százaléka volt nem peres 2013-ban, de tavaly ez az arány 73 százalékra nőtt. Ezek nem mindegyikében járhatnak el ugyan a bírósági titkárok, de mégis látszik, milyen nagy feladat hárul rájuk. Erősödő szerepük ellenére a számukra kínált életpálya nem biztosít vonzó előmenetelt, hiszen legfeljebb a kezdő járásbírósági bíró fizetését érhetik el, ezért nehezebb őket a pályán tartani, mondta dr. Handó Tünde.

Az elnök korábban arról is szólt, hogy szeretné megállítani a pálya elnőiesedését, ami annak is a jele, hogy csökkent a bírói hivatás anyagi megbecsültsége.

- Az elmúlt öt évben komoly kormányzati támogatást kaptunk, 25 százalékkal nőtt a költségvetésünk. Ebből az összegből jutott infrastrukturális fejlesztésekre, épületfelújításokra. Az illetmények rendezésére azonban sokkal kevesebbet tudunk fordítani, pedig az volna a cél, hogy a bírói hivatásnak a jogászszakma legjobbjait nyerjük meg és tartsuk is meg - jelentette ki.

Ennek érdekében költségvetésük tervezésekor mindig megteszik az erről szóló előterjesztéseket, nem is eredménytelenül. Tavaly és idén is nőtt öt százalékkal a bírói illetményalap. A következő évre pedig 15 százalékos emelésre tesz javaslatot.

- Úgy gondolom, a bíróságok által nyújtott egyéb lehetőségekkel, képzésekkel, megfelelő munkakörülményekkel együtt ez elégséges lesz arra, hogy meg tudjuk tartani az embereket és hozzánk tudunk vonzani fiatalokat, talán idősebbeket is - tette hozzá.

Tavaly nyáron nagy vihart kavart a közigazgatási bíráskodás tervezett átalakítása. Az akkori kormányzati elképzelés különálló szervezetbe vitte volna át a közigazgatási bíráskodást. A tervezet ebben a formában lekerült a napirendről, ám a közigazgatási perrendtartás módosítása komoly változásokkal jár. Az elfogadott törvény szerint - néhány ügyet nem számítva - a legtöbb közigazgatási pert nem a most megszokott bíróságokon fogják tárgyalni.

Ezzel kapcsolatban dr. Handó Tünde érdeklődésünkre így reagált: - A közigazgatási perrendtartást illetően többletfeladat is előttünk áll, mert szervezeti változásokkal jár a törvény. Eszerint az eddigiektől eltérően a nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságon tárgyalják ezeket az ügyeket. Kihívást jelent, hogy sokkal kevesebb közigazgatási ügyben járhatnak el majd a bírósági titkárok, és több ügyben lesz kötelező hármas bírói tanácsban tárgyalni. Arra is számítunk, hogy több ügytípus érkezik, ezért növelni kell a bírói létszámot két-háromszáz fővel - mondta.

Az elnök kitért arra is, hogy emiatt nem változik a bírói kinevezés rendszere. Mint emlékezetes, a korábbi elképzelés szerint ugyanis csak olyan személy lehetett volna közigazgatási bíróvá kinevezhető, aki öt év közigazgatási szakterületen szerzett gyakorlatot igazolt. Emellett az államigazgatásból érkező szakemberekkel kellett volna feltölteni a bírói állások felét.

- A pályázatok elbírálásánál a szakmai irányultság és tapasztalat persze jelentőséggel bír, ez most is így van - fogalmazott dr. Handó Tünde. - A közigazgatásban szerzett jártasság tehát ugyanúgy előny lesz, mint ahogy előny, ha valaki büntetőbíró posztra pályázik és ilyen jellegű ügyszakban szerzett korábban tapasztalatot - mondta.