Az Ördög kövektől a Kő-orráig

2017. február 12., 06:00 szerző: Győrffy István
Várvölgy – Nem a legjobb napot fogtuk ki várvölgyi látogatásunkhoz. Az ég kékjét nehéz szürke felhők zárták el, köd, s zúzmara fedte be a tájat. Nem fotózhattunk nagy távlatokat, viszont ebben a kemény, fagyos időben, olyan szépségeit fedezhettük fel a téli tájnak, amit kár lett volna kihagynunk! Ez a vidék télen is rabul ejti látogatóit!
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Várvölgynek ötvenkét kilométernyi a külterületi útja, aminek a gondozása igen nagy feladatot ró az önkormányzatra. Nagyságát jelzi, hogy a belterületi utak hossza ehhez képest hat kilométer, pedig nem kis falu a miénk. A külterületi utak zöme egyúttal turista útvonal is, a kirándulóknak bőven van mit megnézni a környéken. Olyan ormokra lehet eljutni, amelyekről mesés kilátás nyílik a környező vidékre – mondja Barcza Balázs polgármester, aki azt javasolja, hogy képviselő társával, Torma Róberttel először nézzük meg mit rejtenek számunkra a hegygerincek, azok a látnivalók, amelyek bekerültek Várvölgy értéktárába.

Huszonnyolc kőkereszt és szobor található az utak mentén a faluban és a határban

Barcza Balázs egy kiadványt mutat, melynek címe „Várvölgy és testvértelepülése, Gelence helyi értékeinek gyűjteménye”. Gelence az erdélyi,  Háromszék magyar faluja.

- Még 2015 januárjában hoztuk létre települési értéktárat, illetve a Települési Értéktár Bizottságot, amelynek feladata volt megszervezni a településen fellelhető értékek azonosítását, ezek adatainak megküldését a megyei értéktárba. Aztán, még ez év őszén a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság kiírt egy pályázatot, amelyre mi a „közös projektek megvalósítása határon túli magyarok lakta településekkel” részre pályáztunk, hiszen van külhoni testvértelepülésünk, az erdélyi Gelence.  A projekt 2016. márciusában a gyűjtőmunkával kezdődött. Mindkét településen a természeti- és az épített környezet, valamint a kulturális örökség kategóriákban gyűlt össze a legtöbb érték. Ennek gyűjteménye ez a tavaly megjelent kiadvány – mutatja a polgármester.

Csodálatos nyiladékon vezet az út a közeli kőbányához

Valóban, a falun is túlmutató értékekről van szó, hiszen Várvölgy a természeti látnivalói mellett gazdag történelemmel is büszkélkedhet. A falu a Keszthelyi-hegység keleti felén, a Zsidi-patak völgyében,  hegyekkel körülvett tájban terül el. Várvölgy neve, történetileg nézve azonban egészen új alkotás, 1942-ben a két ősi falu, Alsózsid és Felsőzsid egyesítéséből született, előbb ideiglenesen Bakonyzsid néven,  hogy aztán Várvölgyként véglegesedjen. Persze nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen a völgy menti hegyeken két vár is állt egykor. A falutól nyugatra Rezi várának romjait találjuk, északnyugatra pedig, a Tátika hegyen, Tátika várának  romjai állnak.  Zsid lakott helyet 1121-ben említik írásban, az ezerháromszázas években a Rezi vár tartozéka, majd határának egy része a győri káptalané, másik része a Gersei Pethő családé lett. Ők alapították Felsőzsőidet, a 18. században a Festeticsek vásárolták meg a zsidi birtokokat. A falvakat pusztították a magyar urak katonái, majd a töröknek hódoltak, érte pestisjárvány, volt, amikor elnéptelenedett, de újra erőre kapott. Az 1785-ös, II. József féle népszámlálás alkalmával már 447 lakost írtak össze.  A lélekszám 1930-ban volt a legmagasabb, Alsózsiden és Felsőzsiden összesen 2236-an laktak.  Ötven évvel később, 1990-ben már csak 1159 lakos élt a faluban, ma 1070-en lakják Várvölgyet.

A Szent Domonkos templom

De nézzük, mit rejt ma az értéktár? Először a völgyben, az erdőben, a  képes-fát keressük fel. Élt itt egy csertölgy famatuzsálem, aminek az odvában „Mária a kisdeddel” képet helyzetek el, ezt látogatta a  falu népe. A tölgyet 2013-ban kidöntötte egy vihar, ezért új emlékhelyet létesítettek a képnek a közelben az árnyas fák alatt. A hatalmas tölgy törzse ma is itt fekszik még. Többen felvetették, hogy vigyék be a faluba, s állítsák ki, amit tervbe is vettek, kérdés, kibírja-e még a fa a felemelést és a szállítást?

Kedvelt kirándulóhely a Mulató domb. A környezetéből jócskán kiemelkedő domb, tetején egy öreg vadkörtefával legendák szülőhelye is. A legelterjedtebb monda szerint karácsony éjjelén a pásztorok tüzet gyújtottak itt, s karácsonyi éneket énekeltek. Van, aki azt mondja, betyárok is mulatoztak rajta, ami jócskán behallatszott a faluba. Ma itt állítják fel a falu májusfáját, amit aztán mulatság kertében táncolnak ki a domb tetején, de más kedvelt rendezvények színtere is ez a magaslat.

A falu északkelti részén magasodó Kisláz-hegy is kedvelt kirándulóhely. Itt találták meg a Dunántúl  legnagyobb későbronzkori erődítményét, amelyből gazdag régészeti leletek kerültek elő. 1879 óta több  bronz tárgyat és aranykincset találtak, itt került elő Magyarország legrégibb agyagszobrocskája, amit a régészek várvölgyi Apollónak neveztek el. Az egykori erődítmény közelében azonban véget ér az erdő, s egy hatalmas holdbéli táj, az uzsai kőbánya következik. Az óriás vájat szélei és hossza most ködbe vész.

-A műholdképen jól látszik, hogy nagyobb ez a bánya mint maga a falu. Az önkormányzatnak jól jön a bánya iparűzési adója, de amikor látja az ember ezt a tájsebet elszomorodik – mondja Barcza Balázs, Torma Róbert meg azt javasolja menjünk el az ellenkező irányba, nézzük meg a Kő-orrát, innét fenséges kilátás nyílik a Tapolcai-medencére.

A 18. században épült, Péter és Pál apostolokról elnevezett temetőkápolna csodálatos hársfáival és sírköveivel

A Kő-orra most csodálatos zúzmara csipkét öltött. A 406 méteres magaslatnál új turisztikai útvonal táblák jelzik merre visznek tovább a kéktúra-, s az egyéb bakancsos  útvonalak. A magaslat szélén álló fák alatt egy piros-fehér-zöldre festett padon lehet megpihenni és tiszta időben gyönyörködni a Somlóig, a Tanú-hegyekig, illetve Kab-hegyig  belátható medencében és a Balaton megcsillanó víztükrében.

A faluban két templom várja az érdeklődőket. A Szent Domonkos templomot még Károly Róbert idejében építették, majd 1899-ben romantikus, neogótikus stílusban átépítették. A templom tornyában kondul meg Magyarország második legöregebb harangja, amit 1524-ben öntöttek. A felsőzsidi falurészben, a 18. században a temetőben építettek kápolnát, ami a falu temploma volt. A mellette álló évszázados, a kiszáradással küzdő hársfákkal, s az ódon sírköveivel lélekemelő látványt nyújt bármely évszakban érkezünk is a közelébe.

- Egyetlen nap alatt nem lehet bejárni az értéktárunkban szereplő látnivalókat, s akkor még az egyéb emlékekről, mint a Sümegi Zarándoklatról, vagy a várvölgyi Laskafesztiválról, ami, csak a falunkra jellemező tésztaféleségről kapta a nevét, nem is beszéltem. Út menti kőkeresztekből és szobrokból is van például 28, vannak forrásaink, patakok, tavak, de érték számunkra a falura jellemző egykori kerítés és meszelt bástya építkezés is – mondja Barcza Balázs, s azzal folytatja, hogy egy panzió és több szobakiadó is várja a vendégeket. A balatoni üdülővendégekre számítanak, háttértelepülésként próbálnak vonzóak lenni számukra. Olyan helynek ajánlják magukat, ahova érdemes programokat szervezni.

-A jövőben az önkormányzat telkén sátorhelyet szeretnénk kialakítani, de többen próbálkozunk a turizmusra építeni, többek között én is, aki egy gazdatábor létesítésre pályázok. De a LEADER program kertében vagy húsz faluval összefogva helyi termékek, megrendelésre készített értékesítésével is próbálkozunk, egy sor, sokak látogatta, helyi szórakoztató rendezvény mellett – vázolja elképzeléseiket elköszönésünkkor Barcza Balázs.

KÉPEK:

Győrffy István

2017. február 12., 06:00 szerző: Győrffy István

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...