Az országosan egységes vízdíj még várat magára - A víziközmű ágazat is nyögi a rezsicsökkentést és a közműadó terhét

Arnhoffer András, aki sokáig műszaki igazgatóként, az elmúlt egy évben pedig az igazgatótanács elnökeként dolgozott a Zalavíz Zrt.-nél, azt követően került az elnök-vezérigazgatói székbe, hogy az előző vezetőnek, Nagy Andrásnak májusban lejárt az ötéves megbízatása. Arnhoffer András a fő tulajdonos, a zalaegerszegi önkormányzat élén álló Balaicz Zoltán polgármester javaslatára kapott megbízást a cég vezetésére.

Arnhoffer András
Fotó: Katona Tibor

Célja, hogy az ágazatot érintő jelentős változások közepette is eredményesen működtesse a vállalatot. Lapunknak elmondta: jó irányban indult el a víziközmű törvény módosítása, amely csak köztulajdonú cégeknek tette lehetővé az üzemeltetést. Ma már a korábbi 400 helyett csak 39 vízművállalat működik az országban. A megmaradók hosszú távon gondolkodva, a közműrendszer rekonstrukcióját is komolyan véve dolgoztak és dolgoznak, hangsúlyozta.

- Az ágazatot azonban túlszabályozták. Létrehozták a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, amely akkor is kénytelen betartatni az előírásokat, ha azok nem éppen életszerűek - folytatta Arnhoffer András. - Meg kell mondanunk például egy évre előre, hogy milyen felújítások lesznek, beleértve a váratlan hibák kijavítását is... A hivatal működéséhez körülbelül évi 25 millió forinttal kell hozzájárulnunk, de a fő gond, hogy az egyik legfontosabb eredeti cél még nem valósult meg: nem született meg az országosan egységes vízdíj. Már 3 éve hatósági díjat kellett volna megállapítani miniszteri szinten, ami ezidáig nem történt meg. Nehézséget jelent az is, hogy előírták: a víziközmű rendszer felújítására és a beruházásokra minden önkormányzat csak a saját területéről származó, vízdíjba beépített forrásból költhet. Mi régebben létrehoztunk egy közös finanszírozási alapot, ami a kisebb településeknek biztonságot jelentett, váratlan problémák esetén is volt pénz a beavatkozásokra, de az energiahivatal az alap megszüntetésére kötelezett minket. Jogszabály-módosítást kezdeményeztünk, hogy a pénzügyi alap fennmaradhasson. Most akkor is el kell végeznünk a szükséges munkákat, ha nincs rá az adott önkormányzatnak pénze. A kintlévőségeink növekedésében ez is közrejátszik, már nemcsak a lakosság és a cégek, hanem az önkormányzatok köréből is vannak tartozók, a kintlévőség 300 millió forint körüli - nyilatkozta a vezérigazgató.

Vörös Tamás gépkezelő karbantartást végez a Zalavíz gépházában

A nehézségek ellenére tavaly pozitív eredménnyel zárt a cég (4,6 milliárd forintos árbevétel mellett 7,6 millió forint mérleg szerinti eredménnyel), s idén is minimális nyereséget vagy nulla körüli eredményt terveznek. Hatékonyságnöveléssel és az uniós pályázatok révén szeretnék ezt elérni. Létszámcsökkentés nem lesz, hiszen most is kevesen vannak. Sőt, kezd égetővé válni a szakemberhiány: nincs elég vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, sokan elmentek külföldre dolgozni. A hatékonyságon a működtető eszközök rovására tudnak javítani, ezt rövid távon tartják elképzelhetőnek, s várják az ágazatot kedvezően érintő kormányzati döntéseket.

S persze az uniós forrásokat, amelyekből elindulhatnak a fejlesztések.

- A KEHOP pályázatokra alapozunk, ezek komoly munkákat jelentenek a Zalavíz Zrt.-nek. A lenti, a gellénházai és a zalalövői szennyvízrendszer fejlesztéséről már megszületett a döntés, be van adva a pályázat a zalaszentgróti szennyvízrendszerre is, valamint a zalaegerszegi keleti vízbázisra - sorolta a cégvezető. - A vízbázis létesítményei ugyanis leamortizálódtak, 40 éves rendszerrel kell folyamatosan biztosítani a víztisztítást. Ez olyan, mintha egy 40 éves Trabanttal kellene napi 24 órában oda-vissza járni Budapestre úgy, hogy a benzinköltségnek csak a felét fizetik ki. Az uniós fejlesztések az árbevétel oldaláról némi finanszírozási könnyebbséget jelentenek majd, ebben bízunk.