Beláthatatlan következmények - Újabb vízerőműveket építene egy érdekcsoport a Murán

A Dráva Szövetség tiltakozik a terv ellen és erre hívja a zalai Mura-menti települések vezetőit, a politikai döntéshozókat, illetve a többi természetvédelmi szervezetet is.

– Információink szerint 6-7 erőmű épülne a Mura szlovéniai szakaszán, az első Hrastje-Mota mellett – bocsátotta előre Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke. – Ezek azonban nem átfolyásos rendszerűek lennének, hanem víztározósak, ez a legnagyobb probléma velük. A hegyekben leginkább átfolyásosokat alkalmaznak, ott a víz esése mozgatja az áramtermeléshez szükséges és elégséges mértékben a turbinákat. A Mura síkvidéki szakaszán azonban ez a technológia nem előnyös, mert nincs megfelelő esése a víznek. – Ebben a helyzetben előbb nagy víztározókban kell összegyűjteni a folyó vizét és úgy ráengedni, rázúdítani a turbinákra, hogy azok működni tudjanak – folytatta Toldi Miklós. – A módszer kevésbé környezetbarát, mint az előbbi, mert nagy, 8-9 méteres töltésrendszer építését feltételezi az érintett szakaszon, ami a táj jelentős átalakításával jár. Mivel a térség természetvédelmi terület, azt gondoljuk, ilyen radikális beavatkozás nem engedhető meg.

A Donja Dubrava-i vízerőmű árapasztó zsilipje a Dráván. A térségben és a folyón már érződnek a negatív hatások: a lezúduló víz kimélyítette a medret, ami az erőmű alatti szakaszon jelentős vízszint-csökkenést eredményezett

Toldi Miklós hozzátette: az érintett szakasz ráadásul része lenne az öt országot átölelő Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak. Az érintetlen természeti terület fantasztikus biológiai sokféleségnek az otthona. Stabil halállomány, fészkelő madarak sokasága, ártéri erdők és holtágak adják értékét.

– Az erőműveket általában úgynevezett csúcsrajáratásos üzemmódban működtetik, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb áramfogyasztással járó időszakban, azaz reggel és este indítják el őket – folytatta Toldi Miklós. – Ezekben a napszakokban hatalmas felduzzasztott víztömeget engednek rá az erőművekre és ezáltal a folyó erőművek alatti szakaszára ami átlagosan egy méteres vízszintemelkedést okozhat. Nincs az az élőlény, amelyik ehhez képes lenne alkalmazkodni. Aztán lezárják a zsilipet, hogy újra feltöltsék a tározót és a mederbe csak az úgynevezett biológiai minimumot engedik, ez azt a vízszintet jelenti, amiben még éppen képesek élni a halak – elvileg, mert a gyakorlat általában mást mutat. Továbbá a vízszint erőmű fölötti felduzzasztása a közvetlen környezetben jelentős mértékben megemeli a talajvizet, a duzzasztóban tárolt állóvíz pedig pocsolyásodik. Száz szónak is egy a vége: az a véleményünk, nem szabad hagyni, hogy ez a beruházás megvalósuljon.

Szakony Attila fotóriporterünk több képen is megörökítette már a Mura szépségét. Fontos, hogy megőrizzük ezt az idilli állapotot

Mi, a Dráva Szövetség, a WWF osztrák és magyar szervezeteivel, a szlovéniai Muraszombat vezetésével, az ottani civil közösségekkel közösen minden eszközzel tiltakozunk ellene, s erre hívjuk az érintett, Zala, Somogy és Baranya megyék közgyűléseit (levélben megkerestük ezeket a múlt év végén), illetve a Mura mente polgármestereit is. Baranya megye egyébként a Drávára korábban tervezett horvát erőművek kapcsán elfogadott egy a beruházást ellenző állásfoglalást, hasonlót remélünk most is a megyegyűlésektől. Biztos vagyok benne egyébként, hogy a Mura-menti polgármesterek még semmit nem tudnak erről az alattomos szándékról.

Nos, Toldi Miklós jól sejtette: megkeresésünkre Pavlicz Lajos murakeresztúri, Vuk István molnári és Tislér István tótszerdahelyi polgármester tőlünk értesült a vízi erőművek tervezett építéséről.

– Természetszerető emberként nem támogatom az erőműépítést – jelentette ki kérdésünkre Vuk István. – Érzésem szerint már most is gyakran kevesebb a víz a kelleténél a Mura medrében – mi lesz majd akkor, ha annyit engednek hozzánka szlovének, amennyit éppen kedvük tartja? Inkább meg kellene őrizni a Murát a maga érintetlenségében.

Toldi Miklós

Tislér István szintén úgy fogalmazott: ellenzi a beruházást a negatív természetvédelmi hatások miatt.

– Kevesebb lesz a vízhozam, ami lehet, hogy még a vízbázisunkat is veszélyezteti, s ez nem támogatható – jelentette ki.

Pavlicz Lajos azt mondta, elég csak elmenni a Drávára, a Donja Dubrava-i vízi erőműhöz és megnézni, hogy az mennyit változtatott – negatív irányba – a térség ökológiai képén.

Megkerestük az ügyben Gruber Tamást, a WWF Magyarország vizes élőhely-védelmi programvezetőjét is, aki elmondta: a hosszútávú tervekben 8 erőmű szerepel, s a szlovén beruházó most  csak az elsőt szeretné a konkrét tervezés fázisába eljuttatni.

– Természetesen, a WWF nem kíván semmilyen vízierőmű-fejlesztést látni a Murán, és örülünk neki, hogy Szlovéniában is vannak olyan szervezetek, amelyek hasonlóan gondolkodnak – árulta el. – Sőt, feltételezhető, hogy egyelőre még maga a szlovén kormány sem tudja pontosan, mit akar, mert az ősszel döntött arról, hogy pályázik a bioszféra cím elnyerésére – az a cél, hogy 5 országot érintő bioszféra rezervátum alakuljon ki a térségben, amelynek egy része lenne a Mura. Ez alapvetően ellentmond a beruházásnak. Reméljük, hogy Szlovénia kormánya is rájön erre.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy kíván-e lépni az ügyben valamit a Zala Megyei Közgyűlés. Ennek elnöke, dr. Pál Attila megkeresésünkre közölte: a közgyűlés által tavaly november 23-án elfogadott 2017 első félévi közgyűlési munkatervben nem szerepel a témával foglalkozó napirend.

A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztályától szerettük volna a tárca álláspontját megtudni. Mint válaszukban írták: a szlovén fél első alkalommal 2006 októberében, az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság XII. ülésszakán tájékoztatta hazánkat arról, hogy a Szlovén Köztársaság elfogadta a Mura folyó Sladki vrh és Veržej települések közti szakasz vizének elektromos energiatermeléshez való hasznosítására vonatkozó koncessziós rendeletet. A kiadott rendelet a Drávai Vízerőművek Maribor / Dravske elektrarne Maribor (DEM) számára lehetővé tette, hogy beruházóként elkezdje a kutatásokat és a megfelelő szakmai anyagok kidolgozását, amelyekkel megbizonyosodik a koncessziós szakaszon történő energiahasznosítás lehetőségéről. A bizottsági ülésen felhívták a szlovén fél figyelmét arra, hogy az Espoo-i kapcsolattartón keresztül szükség szerint tájékoztassa a magyar felet az esetleges környezeti hatásvizsgálati eljárásról.

Ennek ellenére hazánk a szlovéniai Hrastje-Mota vízerőmű-rendszerrel kapcsolatosan az Espoo-i kapcsolattartó hivatalos csatornán keresztül egyelőre nem kapott megkeresést. Holott Magyarország már 2013-ban is jelezte Szlovéniának, hogy részt kíván venni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény előírásai alapján a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban hatásviselő félként. A tárcánál hozzátették: elvileg amikor elkészül a környezeti hatástanulmány, akkor azt közzéteszik lakossági konzultációra, és az érintett országoknak elküldik véleményalkotásra. Ez a hatástanulmány és a megkeresés idén, az év elején várható. „Amennyiben hivatalos értesítést kapunk, megtesszük a szükséges lépéseket” – írták válaszukban.