Belharcok folynak a vadászati jogok megszerzésért

El kell jutni odáig, hogy valaki részese, irányítója, vagy netán haszonélvezője legyen ennek a világnak. Ez mostanában dől el húsz év után újra, és ez a folyamat csöppet sem idilli. A háttérben nem egy helyen harc folyik érte. Újra alakulnak a vadászterületek, új szerződési időszak kezdődik. Az új vadászati törvény értelmében megtörténik a vadászterületek hatóság általi újbóli kijelölése. Május 15-ig tehettek módosító javaslatot a földtulajdonosok, ahol ez történt, ott még várni kell a végleges eredményre. Utána a törvény értelmében megindul a folyamat, amelyben a földtulajdonosok közösséget alakítva összehívják a tulajdonosi gyűléseket, és eldönthetik, kinek adják haszonbérbe a területükön a vadászat, a vadgazdálkodás jogát.

Zalai vadászjelenet Fotó: Archív, a szerző

Erről húsz évre szóló szerződések köttetnek, nem kicsi a tét.

Az egyik vadásztársaság, a zalabéri Zalamenti Vadászklub jelenlegi vezetői vállalták ez ügyben a nyilvánosságot – ami ebben a miliőben nem gyakori, hacsak nem kapitális vad elejtéséről szól a társaság elismertségét, vadászatszervezők előtti presztizsét növelő hír. Ezt a mostani motivációt inkább az aggodalom szülte.

– Ami most történik, az egy kemény harc – mondja Halász Béla, a Zalamenti Vadászklub elnöke.

A 48 tagot számláló vadásztársaság néhány tagja – jelenleg is a Zalamenti Vadászklub tagjai – egy új szerveződést indított, egyesületet alakított, és konkurensként fog fellépni az „anya társasággal” szemben a vadászati jog megszerzéséért. A szervezés már megkezdődött. A egy közszemlére kifüggesztett írásban nyilvános ajánlatot tettek a térség földtulajdonosainak arról, mit ígérnek, ha nem a régi társaság, hanem az alakuló új közösség kapja majd a vadászati jogot. És ebben nincs semmi szabálytalan.

– A kifüggesztett lapokon a jelenlegi bérleti díj négyszeresét ajánlják a vadászterület földtulajdonosainak. Jelenleg hektáronként 300 forint bérleti díjat fizet a Zalamenti Vadászklub, a riválisaink hektáronként 1200 forintot kínálnak. Szerintem ezt nagyon nehéz lesz kigazdálkodni – így az elnök, hozzátéve, ők 500-600 forintot tartanának reálisnak az éves haszonbérletért, azt még ki lehet gazdálkodni.

– Azért nehéz ez, mert az új vadászati törvény értelmében 2018. novemberétől előre le kell tenni az éves bérleti díjat egy elkülönített számlára. A közel 6 ezer hektár jelenlegi vadászterületünket és a négyszeres ajánlatot alapul véve ez több, mint 7 millió forint, plusz előre le kell tenni az előző év vadkárának megfelelő összeget is. Nálunk évente átlagosan 10 millió forint a vadkár. Zala megyében nagyon kevés vadásztársaság van, amely képes lenne megelőlegezni ekkora összeget. De még más költségekkel is kell számolni, például két hivatásos vadász éves bére 7-8 millió forint, őket foglalkoztatni kell – kapcsolódott a beszélgetésbe Badacsonyi Lajos, a klub ügyvezető elnöke.

Mindketten hozzátették, nem vitatják, sőt tudják, hogy a konkurens tagtársak képesek ezt az összeget letenni, mert ismert előttük, hogy jelentős tőke áll rendelkezésükre. Egyébként a jelenleg birtokon belül levő vadászklubnak is több külföldi tagja, vendége is van. Megkérdeztük, milyennek látják az esélyeiket? Nem titkolták, igazságosabbnak tartanák, ha valamilyen limit korlátozná a bérleti díj ígéreteket. Mert ha ezeket drasztikusan emelni kell, a vadásztársaságokban még meglevő magyar átlagemberek nem rúgnak labdába. Hogy a személyes kapcsolatok mennyiben számítanak befolyásolja-e a földtulajdonosokat szimpátia vagy ellenérzés, vagy csak a pénz dominál majd? Nem tudjuk. De azt igen, hogy a jelenlegi elnök Zalabérben nem népszerű. Korábbi földvásárlásai, gyarapodása nem használt neki. Ő is tudatában van, ennek ellenére bizakodó.

– A vadászterületünk 5934 hektár nettó terület, ennek az 51 százalékával kell szavazni annak, aki meg akarja szerezni a vadgazdálkodási jogot. Igyekeztünk felmérni az esélyeinket, úgy gondolom, a földbirtok tulajdoni arányok alapján itt most 50-50 százalékosak az esélyek – mondta Halász Béla.

Megkerestük telefonon az újonnan szerveződő közösség egyik képviselőjét, az említett ajánlat egyik aláíróját, hogy megkérdezzük őket is az esélyeikről és a céljaikról.

– A régi társaságból kivált olyan tagok léptek be hozzánk, akik ténylegesen gazdálkodnak a környéken, és nagyon jól tudják, hogy milyen szituáció van a vadkárok miatt – válaszolta a neve mellőzését kérő szakember.

Győrvári Attilától, a megyei vadászszövetség titkárától megtudtuk, a vadászati jog megszerzéséért máshol is elindult a harc.

Győrvári Attila szerint nem egyedi eset a volt vadásztársak összekülönbözése, a vadászati jogért sokfelé megindult a harc

– Pedig a vadásztársaságok nem nyereségesek. Akkorák a költségeik, hogy jó, ha a veszteséget el tudják kerülni. Nem egy társaságnál összevesztek már egymással, akik évtizedeken keresztül együtt vadásztak, és most érdekellentét keletkezett közöttük. Az egyik a terület egy részét el akarja venni a másiktól, másokat szeretne a vadásztársaságban látni, ővele nem akar vadászni, hanem a harmadikkal. Kaotikus állapot kezd kialakulni – mondta többek között a szakember.

Ha nem a pénz, akkor mi lehet az oka ennek a harcnak? Vadászszenvedély? Presztizs? Gazdag külföldiek barátsága? Mégiscsak a pénz?