2017.03.11. 18:42
Zalámbolók és zsiványok – tárlat a zalai betyárokról
Keszthely – A betyárok szabadságharcosok, szabadságkeresők, bűnözők? Kik voltak ők? – tette fel a kérdést Havasi Bálint, a Balatoni múzeum igazgatója a zalai betyárok életét bemutató kiállítás megnyitóján.
Romantikus képzelet lengi körül a betyárokat, de hogy valójában milyenek voltak, azt mutatja be a Thúry György Múzeum Betyárok és betyárélet Zalában című vándorkiállítása a Balatoni Múzeumban. A szombati megnyitón Ruzsics Ferenc polgármester köszöntője után Száraz Csilla, a nagykanizsai intézmény igazgatója elmondta: a megyei levéltár anyagait is felhasználva a két múzeum raktáraiban rejtőzködő tárgyi emléket tárják a közönség elé.
Havasi Bálint köszöntötte a közönséget
A 18-19. század jellegzetes csoportjai voltak a betyárok, s mindegyikük rengeteg álnevet viselt. A kiállításon kiderül: nagy részük rablással, útonállással, pásztorkodással szerezte meg amire szüksége volt, folyamatosan mozgásban, rejtőzködve élve. Ezért járkáló, csámborgó, zalámboló névvel is illették őket. A zsiványok és haramiák viszont mindenre elszánt kegyetlenkedők voltak, akár gyilkosságokat is elkövettek. Nem volt könnyű életük, de a folkór romantikusan őrizte meg emlékezetüket. A betyárdalokban elmosódtak a határok jók és rosszak között, kialakult a legendás ideál.
Száraz Csilla a két múzeum együttműködéséről szólt
– Miért lett a betyár ikonisztikus jelkép a magyar kultúrában, a dalokban, faragásokban? A feudalizmusban, abban a társadalomban, ahol minden kötött volt, a jobbágylegény nem udvarolhatott úgy egy nemesasszonynak. A kötöttségektől egy módon lehetett megszabadulni, ha kilép valaki ebből a társadalomból. A betyár kilépett a kötelékből és szabad lett – adott magyarázatot a romantikus képre megnyitóbeszédében Kardos Ferenc nagykanizsai néprajzkutató. Azt is elmondta: legalább hetven, Zalában járt betyárról tudnak a kutatók, de önálló betyárok nem éltek itt. E térség a Horvátország felé tartó kereskedelmi út része volt: a rabolt kincseket ott adták el. Útjuk során a Balaton és Kis – Balaton nádasai kiváló búvóhelyül szolgáltak.
– A betyárok Keszthelyt és Nagykanizsát nem nagyon rabolták, hanem itt élték ki életüknek azt a részét, ami a mulatást és az üzletkötést jelentette. Itt nagyon sok fogadó volt, ahol az orgazdák és a betyárok találkoztak- hangzott el.
A tárlat megnyitó ünnepségén - felidézve a múltat - eleven betyárok is jelen voltak: a Gyenesdiási Dalárda adott elő betyárdalokat.
A zalai betyárokkal május 13- ig ismerkedhet a közönség a Balatoni Múzeum kiállításán.
