Botfa harminckét hősi halottjának emlékét nyolcvan évvel ezelőtt örökítették meg

Aminek az emléke zsigereinkben ma is él. Döbbenet, bénaság volt az emberekben. Csak Sopron és környéke, valamint Balassagyarmat szállt szembe az országukat törvénytelenül gyarapítani akarókkal. A kábulatból lassan történt az eszmélés, sokakban ma is tart.

Zala megye tanfelügyelősége 1936 végén adta ki rendeletét a „Hősök fái" ügyében. Kollarics Ferenc botfai iskolaigazgató már az iskolaszék december 30-án tartott ülésén fordult a testülethez, hogy a rendeletben javasolt emlékhelyet a temetőben alakítsák ki, egyéb erre alkalmas hely a községben máshol nem lévén. Az ülésen a bemutatott vázrajz alapján az iskolaszék a legmesszebb menő támogatásáról biztosította az előterjesztőt a falu 32 hősi halottjának az emlékét megörökítő elképzelés megvalósításában.

Az igazgató az 1937. április 25-ei ülésen már a „Hősök útjának felavatása" részleteivel ismertette meg az iskolaszéket. A június 6-ára tervezett avatással egyidőben került sor a temetői nagykereszt felszentelésére is, mely alkalomra az iskolaszék meghívta az ügy támogatóját, dr. Medve István kir. tanfelügyelőt. A május 23-án Csatárba írt levelében értesítette Kauzli Gyula esperesplébánost is, hogy "... a kijelölt időpontban végzünk a munkával és a keresztszentelésnek semmi akadálya nincs, a „Frontharcos Szövetséget", valamint Jakabffy Antal elnök urat is már meghívtuk a szentelésre. A világiak részéről Jakabffy Antal fog beszélni, mint akinek 17 hősi halottunk ezredtársa volt."

A helyreállított, konzervált Hősök keresztje az új korpusszal 2009. szeptember 12-én került vissza eredeti helyére Reprodukció: Katona Tibor

A tervezett napon - 80 éve lesz idén - méltó keretek között emlékezhetett a falu a hősi halottaira. A temetőben szépen díszlő négy hársfára való tekintettel a hősöket megörökítő kopjafák fölé is ennek ültetését javasolták. A 32 kopjafát a kereszt alakú út két oldalán állították fel, középpontban a közel 10 méteres nagykereszttel. Az elszámolásból megtudjuk, hogy 145 pengő 70 fillér pénzadomány gyűlt össze az emlékfák javára - ebből fedezték a zománctáblák árát (33,60 P) és az egyéb kiadásokat - , de ennél sokkal nagyobb összeget képviseltek a nem pénzbeli adományok. Mindenekelőtt a helyi földbirtokosé, aki a nagykereszthez való anyaggal, annak faragásával, 4 db emlékoszloppal, 33 db hársfával, 30 db rózsatővel járult hozzá a 15 pengő pénzadományán felül az emlékút kialakításához.

1938. szeptember 29-i ülésén újabb jelentős adományért mond jegyzőkönyvileg köszönetet az iskolaszék: Kocsondi János zalaegerszegi kertésznek a 33 db japánbirset, 66 db mályvát, 8 db tuját és 8 db begonimusz cserjét tartalmazó ajándékáért, amit a „Hősök útja" szebbé tételére használtak fel.

A botfai községi elemi népiskola történetét feldolgozó könyvemet nagyapja emlékének ajánlva küldtem meg a Szolnokon élő unokájának, ifjabb Kollarics Ferencnek. Megismerve nagyapja botfai évei alatti működését határozta el, hogy Zalába látogat édesapja ifjúságának színhelyére. Látogatása alkalmával elmentünk a temetőbe is. A Hősök útjából ekkor már csak két korhadt kopjafa csonkja és a nagykereszt emlékeztette arra, amit a nagyapja elgondolása szerint alakítottak ki. A felállításakor közel 10 méteres emlékkereszt „félreállítva", elhanyagoltan, siralmas állapotban, rozsdás korpusszal állt. A könyvből megismert történet és a látottak annyira megérintették vendégünket, hogy felajánlotta a kereszt teljes felújítása költségének fedezését. A helyreállítás megvalósításában a zalaegerszegi kegyeleti irodának a vezetője, Herczeg András is támogatta, segítségével történt a leemelés és a visszaállítás is.

A helyreállított, konzervált Hősök keresztje új korpusszal 2009. szeptember 12-én került vissza eredeti helyére ünnepélyes keretek között. A korhadás és az áthelyezések után kicsit megrövidülten a botfai temető magaslatán újra áll, figyelmeztet bennünket az első világháborúban elesett helytállókra. Szentelését a korábban Zalaegerszegen káplánként szolgált Rozsé atya, Kálinger Roland tábori lelkész végezte, emlékező beszédet és a felújításért köszönetet Gyutai Csaba polgármester mondott. Díszőrséget a zalaegerszegi huszár hagyományok őrzői álltak, közreműködött Bogdán Marianna szavalattal.

A kopjafák elkorhadtak. Akik még emlékezhetnének, már nem élnek. Megfakult az emlékezet is. A nagykereszt áthelyezésekor a helyére került műkő márványtáblájára már csak 26 név került a 32-ből.

E sorok végén hadd mondjak én is köszönetet ifjabb Kollarics Ferencnek azért, amit tett, hogy Botfán még sokáig tisztességgel emlékezhessenek a hősi halottaikra, és az emlékezetre méltó iskolaigazgatójukra.