Hírek

2016.07.21. 17:30

Cselek, vágások, hagyományok

Zalaegerszeg - A szablya egyélű, görbe kard, az egyik leghatékonyabb tradicionális vágófegyver, amelynek fontos szerepe van a magyar hadtörténetben és a vívósport kialakulásában egyaránt.

Horváth A. Attila

A katonai vívásból alakult ki a sportvívás, amelyben világraszóló sikereket értek el versenyzőink a múltban és így van ez a jelenben is. A hagyományos magyar katonai vívás jelentette tehát azt az alapot, amelynek köszönhetően a 20. század elejétől a világ élvonalában tartották számon a magyarokat. Minderről Gausz Tamás szablyavívó oktató nyilatkozott lapunknak, annak apropóján, hogy nemrég megyénkben is kiállításon mutatták be a honi vívás történetét, a négy éve életre hívott szablyavívó iskola pedig már országosan - így Zalában - és a határokon túl - például Lengyelországban, Litvániában, Angliában - is oktatja a hagyományos technikákra és szemléletmódra fogékony tanítványokat.

Máday Norbert, a szablyavívó iskola alapítója

- Az eredeti szándékunk az volt, hogy a fiataloknak lehetőséget biztosítsunk a sportolásra és egy különleges mozgásrendszer megismerésére, valamint őrizzük, átörökítsük a magyar szablyavívás hagyományait. Ugyanakkor a közép- és idősebb korosztályból is sokan csatlakoztak hozzánk, mivel látják, hogy kifejezetten hasznos mozgáskultúráról van szó, amely nem mellesleg önvédelemre is alkalmas. Olyan technikák, egyebek közt cseltámadások, szúrások, vágások, reflexgyakorlatok is a repertoárhoz tartoznak, amelyeket a sportvívásban már nem oktatnak - jelezte Gausz Tamás.

S hogy honnan az ismeretanyag? Mint elmondta, a szablyavívó iskola mentora Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok vívó, elsősorban ő biztosítja a szakmai hátteret. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak arra, hogy őrizzék, tanulmányozzák a magyar szablyavívás mestereinek örökségét a történelmi időktől napjainkig.

A zalai csapat bemutatója a tavaszi keszthelyi kiállításon. Középen, fekete felsőruhában Gausz Tamás látható Fotó: MSZI

- Szeretnénk megismertetni az emberekkel a szablyavívást, ezért országosan kiállításokat, bemutatókat szervezünk. Úgy gondolom, az utolsó pillanatban sikerült megmenteni ezt a tudást, amelyet néhányan őriznek még a mesterek közül - fogalmazott Gausz Tamás. A közelmúltban Keszthelyen mutatták be a vívástörténeti kiállítást, amelyhez Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója, Fekete György műgyűjtő, Kiss György vívómester, Békési István szablyavívó oktató és Gausz Tamás is biztosított anyagot. Emellett például a Hadtörténeti Múzeumban nyílt tárlat. A zalai anyag már most is jelentős, ugyanakkor - mint Gausz Tamás elmondta - megpróbálják még részletesebben kutatni a vívás helyi történetét, és az a tervük, hogy emléktáblákat állítanak a katonavívó mestereknek. Elvégre a mesterek őrizték meg a technikai repertoárt, így nekik köszönhető, hogy a szablyavívást ma is lehet tanítani, gyakorolni.

A Magyar Szablyavívó Iskola összefoglalója szerint a szablya az ázsiai lovas népekkel jelent meg Európában. A Kárpát-medencében már a honfoglalás korában használták, ám később a lovagi fegyverzet és hadviselés terjedésével háttérbe szorult. Csak a török háborúk során, majd a kuruc korban vált ismét a magyar hadak hatékony fegyverévé. Később a huszárok fegyvereként híresült el, és egészen az első világháborúig használatban volt.

Címkék#vívás

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!