Dr. Bálint Sándor az orvosi beavatkozástól mentes világrajövetelről

A ma még speciálisnak számító szülészet akkreditált képzőhelyként is szolgálna.

Ez utóbbi fontos lépés volna, hiszen amíg nem kerül be az akadémikus képzés rendszerébe a természetes szülés, addig nem is várható az elterjedése. A fentieket dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta mondta el a minap Zalaegerszegen, ahol a Születés hete rendezvénysorozat keretében tartott előadást.

De mit is értünk természetes szülésen? Tulajdonképpen azt, ahogy évezredeken át világra jöttek az emberek. Lényege, hogy felszínre kerülnek, előhívódnak az anya ősi, mélyen kódolt ösztönei, amelyek meghatározzák a folyamat ritmusát és lefolyását.

- Az asszonyok tudnak szülni, nem kell őket erre megtanítani. Abban viszont segíteni kell őket, hogy ezt el is higgyék Az ősi tudásra ugyanis árnyékot vetett a civilizáció - szögezi le dr. Bálint Sándor.

Az erdélyi származású szakember 43 évnyi szülészorvosi tapasztalattal állítja ezt. Nevéhez fűződik a Szent Imre kórház első alternatív szülőszobájának berendezése (1995), ahol nincsenek műszerek, gépek, csak egy franciaágy és fürdőszoba-sarok, otthonias miliővel.

- Dr. Bálint Sándor: – Felszínre úszik, s  kinyílik bennük az a kincses ládika, amit a személyes és a kollektív tudattalan mélyén őriznek, telve ősi ösztönökkel, erőkkel, képességekkel Fotó: Pezzetta Umberto

- Nem akarok én forradalmat, s eszemben sincs a túlterhelt, a munkájukban tisztességgel helytálló kollégáimat bírálni, hiszen én is egy vagyok közülük - folytatja. - De el kellene indulnunk azon az úton, amelyen a szülést nem vezetik, hanem kísérik, ahol a világrajövetel nem az orvosról szól, hanem az anyáról, s a gyerek nem a szülés tárgya, hanem aktív és csodálatos résztvevője.

Az alapvető gondot az okozza, fejti ki, hogy az orvosok az egyetemi képzés során azt tanulják meg, hogy a szülés veszélyes üzem, kész aknamező.

- Ha pedig valakit aknaszedésre képeznek ki, azt is fogja tenni. A veszély leküzdésére felkészített orvosok teszik a dolgukat, megfelelve a szakmai protokollnak. Holott az esetek döntő többségében szó sincs veszélyről, egy egészséges nő készül életet adni egészséges gyermekének. De sok más egyéb is abba az irányba hat, hogy a világrajövetel csodája a kórházakban egészségügyi beavatkozássá torzuljon. Például egy esetleges perben az orvostól azt soha nem kérdik meg, hogy miért végzett császármetszést. Azt viszont azonnal, hogy miért nem

A természetes szüléssel szembeni szakmai idegenkedést az is táplálhatja, hogy az orvosok döntő többsége soha nem látott még ilyet.

- Nehéz is elképzelniük, hogy nincs szükség beavatkozásra, gátmetszésre, műszerekre, infúziókra, egyáltalán orvosi aktivitásra...

Dr. Bálint Sándor Bécsben látott először természetes szülést a 90-es évek elején, majd Kölnben végzett tanulmányokat e témában.

- Megtapasztaltam, hogy kórházi környezetben is megteremthetők azok a körülmények, amelyek engedik, hogy az anya által kívánt tempóban és testhelyzetben jöjjön világra a gyerek. Nálunk egyelőre döntően háton fekvő pozitúrában zajlanak a szülések, holott ez a testhelyzet nem az anya és a gyerek számára kényelmes, hanem az orvosnak. Az anatómia és a mindennapi tapasztalatunk is arról üzen, hogy a hanyatt fekvés nem éppen ideális ahhoz, hogy valamit kipréseljünk a testünkből. Meg kellene adni az asszonyoknak a vajúdás szabadságát, hiszen a saját testükre reagálva ők érzik legjobban, hogy miként zajlik legkönnyebben, legkényelmesebben a folyamat. Rengeteg alternatíva létezik szárazon és vízben, a négykézlábon állástól a guggoláson át az állva ringatózásig. Ebben a különleges szituációban a fájdalom is más kontextusba kerül. Mivel a nő a saját testére koncentrál, megemelkedik az ingerküszöb, s a fájdalomérzet bőven az elviselhetőség határán belül marad.

A segítőket is beszippantja  az a módosult tudatállapot, az elengedés csodája, amit az anyák gyermekük megszületése közben megélnek Fotó: Schutterstock

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az alternatív szülést segítő orvos kiadná a kezéből a szakmai kontrollt - hangsúlyozza dr. Bálint Sándor. Ott van, figyel, támogat, pozitív szuggesztióval erősíti az anyát, s ha bármi elakadás támad a folyamatban, közbelép. Sőt, megeshet, hogy például több császármetszés után nem is javasolja a kórházi környezetet nélkülöző szülést.

- Fontos, hogy mindenki biztonságba érezhesse magát. Az anya és az orvos is. Ahhoz, hogy valaki természetes szülés támogatására vállalkozzon, szükség van gyakorlatra, tapasztalatra. Ezért fontos, hogy legyen egy hely, ahol ez biztonságosan elsajátítható. Azt előre megígérhetem a vállalkozó szellemű kollégáknak, hogy hatalmas élményben lesz részük. A segítőket is beszippantja ugyanis az a módosult tudatállapot, az elengedés csodája, amit az anyák gyermekük megszületése közben megélnek. Valahogy felszínre úszik, s kinyílik bennük az a kincses ládika, amit a személyes és a kollektív tudattalan mélyén őriznek, telve ősi ösztönökkel, erőkkel, képességekkel. Tisztában vagyok vele, hogy a gyengéd születés elterjedése csak lassú folyamat lehet. Egy 130-cal haladó autón nem lehet menet közben kereket cserélni... Az asszonyok sem egyformák, nem szabad ajtóstul rontani a házba. Csak éppen legyen adott a választás lehetősége. Nagy kár, hogy a szakmán belül nem tud kivirágozni értelmes, indulatoktól mentes párbeszéd ezekről a kérdésekről. Amint szóba kerül a természetes szülés, a vita könnyen szélsőségessé válik, az egyik tábor súlyos felelőtlenséggel vádolja a másikat, az meg vaskalapossággal az egyiket. Ebből kellene valahogyan kikeverednünk.

Felvetjük, mivel a szülészet az egyik leginkább „hálapénzes” szakma, talán az a motívum is közrejátszhat, hogy az orvosok „meg akarnak dolgozni” a pénzükért. Kevésnek tűnhet, ha csak ott állnak és szurkolnak...

- Nem gondolom, hogy a pszichés támogatás és a szakmai biztonság kevés volna. Ami pedig az utólag adott hálapénzt illeti, a jelen viszonyok között nehéz volna egyértelműen elítélni. Ahhoz, hogy kiiktatható legyen a rendszerből, az egész egészségügy struktúráját kellene megváltoztatni. S nem csak a hálapénz miatt, ezer okból még. A jelenlegi rendszerbe meglátásom szerint nem is szabadna pénzt ölni, mert nem hozza meg a remélt eredményt. A németek is hiába tettek Golf motort a Wartburg karosszériába, nem működött a mutatvány. Az egészségügynek is új fazont kellene szabni, az új karosszéria alapját pedig az állami és a magán ellátás szétválasztása adhatná.