Miért választják egyre többen a magánrendeléseket?

2017. augusztus 09., 16:37 szerző: Horváth B. Attila fotós: Szakony Attila
komment
NAGYKANIZSA Miközben az állami egészségügyi intézményekben egyre nehezebb bejutni egyes szakrendelésekre, aközben mind több beteg várja a gyorsabb gyógyulást a magánpraxisoktól.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

– Tavaly szeptember 7-én autóbalesetet szenvedtem – idézte fel kálváriája kezdetét olvasónk, Ambrózy Katalin. – Szegycsonttörés, agyrázkódás, nyakcsigolya-sérülés... Ez utóbbi miatt elküldtek a neurológiai szakrendelésre, melyre időpontot kellett kérni. Több hónapra rá kaptam volna, ezért úgy gondoltam, inkább elmegyek magánrendelésre. Csakhogy a balesetem miatt dolgozni nem tudtam, így az anyagi helyzetem nem tette lehetővé a magánrendelések kifizetését. A helyzet azóta sem lett jobb, a háziorvoshoz járok fájdalomcsillapítókért, mert ott legalább nincs várólista...

Bizonyára sokan kerültek hasonló szituációba, de vajon mi a hosszú várólisták oka? A vélemények megoszlanak.

– Pár éve indult el ez a folyamat, akkor nyíltak meg sorban a magán egészségügyi ellátásra épülő intézmények – bocsátotta előre dr. Cserháti István, a nagykanizsai Perfect Med Gyógycentrum igazgatója. - – Én semmiképpen sem az állami rendszerrel szemben határoznám meg a magánszektor működését, sőt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a privát egészségügy kiegészíti és tehermentesíti az államilag finanszírozott egészségügyet, főleg a járóbeteg-ellátásban és a diagnosztikában. Azt gondolom, a magánrendelések hiánypótló munkát végeznek és nélkülük a jelenleginél is nehezebb helyzetbe az egészségügy.

A szakember elmondta: a betegek általában azért keresik fel a magánrendeléseket, mert úgy érzik, hogy az állami szakrendeléseken túlságosan kevés idő jut a panaszok megbeszélésére, vagy mert bizonyos ellátásokra több hónapot kell várniuk, esetleg nem elégedettek az állami ellátással.

– Egy magánpraxis sokkal rövidebb idő alatt tudja biztosítani a betegvizsgálatot, illetve ellátást – jelentette ki dr. Cserháti István. – Ugyanis az állami egészségügyi rendszer alulfinanszírozási problémákkal küzd, a kórházak, szakrendelők meghatározott mennyiségű ellátást végezhetnek el adott időtartamon belül. Sajnos, egyre nagyobb a szakemberhiány, ami tovább ront a helyzeten, ezért fordulhat elő egyre többször, hogy a több hónapos várakozási idő mellett is csak „ötperces” ellátást kap a páciens. A több hónapos várakozás azonban sok ember számára nem csak elfogadhatatlan, hanem kockázatos is – jobb híján ezért kezdik el keresni a magánszektor szolgáltatásait.

Cserháti doktor (aki egyébként Letenyén háziorvosként is tevékenykedik, tehát abból a szemszögből is látja a rendszert) mindehhez hozzátette: nyilván, ha erős a daganatos megbetegedés gyanúja, akkor sürgősségi alapon két héten belül elvégzik az MR-vizsgálatot az egészségügyi szektorban is – a kérdés azonban az, hogy amikor nem első pillantásra nyilvánvaló a dolog, mennyi idő alatt jut el a páciens a betegsége felismeréséig?

Dr. Cserháti István ügyvezető és Németh Rita gazdasági vezető egyeztet a nagykanizsai Perfect Med Gyógycentrumban. Folyamatosan nő az ügyfelek száma

Megkerestük a témában dr. Halász Gabriellát, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház főigazgatóját is. Ő érdekes jelenségről számolt be, mint elmondta, a magánrendelések megjelenésével a kórház betegforgalma nem csökken, hanem inkább évről évre növekszik. Ugyanis 2013-ban 775 565 páciens fordult meg járóbeteg-szakrendeléseiken, s ez a szám azóta közel 20 000-rel növekedett.

– Az előjegyzési időket folyamatosan figyeljük, elemezzük, és igyekszünk megfelelő intézkedéseket hozni – folytatta a főigazgatónő. – A szakrendelések többségében 2-3 hét az előjegyzési idő, de néhány szakmában (szívultrahang, hasi-kismedencei ultrahang vizsgálat, mammográfia) ennél többet kell várni. Az általános előjegyzési idő a reumatológiára, szemészetre, bőrgyógyászatra, a kardiológiára, és a proktológiára is hosszabb. Fontos azonban tudni, hogy daganatgyanú esetén a diagnosztikai vizsgálatok (MR/CT) minden esetben 14 napon belül megtörténnek. Adataink szerint ezen esetekben a betegek valamennyi vizsgálat birtokában vannak már 30 napon belül és az onko-team elé kerülnek, ahol interdiszciplináris döntés születik a megfelelő kezelésről. A táppénzes állományban levő betegek esetében is biztosítjuk a jogszabály által előírt soron kívüliséget. Akut esetben – a sürgősségi betegellátó osztály igénybevételén kívül – a nem beutalóköteles ellátások vonatkozásában a beteg jelentkezése alapján, beutalóköteles ellátások esetében „sürgős” jelzéssel ellátott háziorvosi beutalóval aznap biztosítjuk az ellátást minden szakrendelésen. Az előjegyzést a napi kontingensnek csak egy részében alkalmazzuk. A szakrendeléseken az akut és a daganatgyanús esetek ellátására pedig időpontokat tartunk fenn.

Dr. Halász Gabriella hozzátette: sajnálatos módon a magánellátás komoly humánerőforrás-elszívó hatással rendelkezik. Nehéz a versenyt felvenni e tekintetben olyan szolgáltatókkal, melyeknek nincs területi ellátási kötelezettségük és ebből fakadóan jóval kisebb a betegforgalmuk.

– A kórház céljai között 2015 óta kiemelten szerepel a járóbeteg-szakellátás előjegyzési rendszerének korszerűsítése, az előjegyzési idő csökkentése – folytatta. – Szeretnénk minél jobban kiterjeszteni az előjegyzési rendszert, hogy kiszámítható és átlátható legyen a munkatársaknak és a betegeknek egyaránt. Ezért lehetővé tettük már az elektronikus úton történő időpontkérést, a laborban a pontos, órára, percre történő előjegyzést. Belső átszervezések, munkaerő-átcsoportosítások is zajlanak. Folyamatban van a teleradiológia szélesebb igénybevétele és ezáltal radiológus orvosaink munkájának átszervezése a hosszú előjegyzésű munkahelyekre. Átgondoljuk a szakmai protokolljainkat, a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz felírási rendszert és a beutalási gyakorlatot is. Úgy gondoljuk, mindez csökkentheti a járóbeteg-szakellátásra nehezedő nyomást.

Dr. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szervezete elnöke úgy vélekedik: tovább már nem tartható a helyzet és a kormánynak mindenképpen több pénzt kell beletenni a rendszerbe.

– A kulcsszó a TVK, azaz a teljesítmény-volumen korlát – bocsátotta előre dr. Selmeczi Kamill. – Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosító költségvetéséből meghatározott, tehát korlátozott összegeket lehet csak felhasználni kórházi osztályos-, illetve járóbeteg-szakrendeléseken. Ezek, a kórházanként leosztott összegek a betegigényhez, betegforgalomhoz mérten alacsonyabb szinten vannak megállapítva, ebből fakadóan a szakrendelések napi rendelési idejéből nem az egész ellátási időt, hanem annak csak egy részét finanszírozza az állam. A maradék időben is fogadhatnak a rendelések betegeket, csak az ő ellátásukat az állam már nem fizeti ki. Vannak szakrendelések, illetve osztályok, amelyek viszont kötelesek a betegeket fogadni, hiszen az ellátást nem lehet megtagadni a betegtől, amennyiben valóban szüksége van rá. A kifizetetlen ellátásokkal azonban a kórházak adósságállománya nő. Ez nem érdekük az intézményeknek, ezért ebből a helyzetből törvényszerűen fakad a várólista, hiszen adott esetben a korábbi betegszámnak esetleg csak a felét képesek ellátni a szakrendelések. Sajnos, nem egy esetben annyira megnő a várakozási idő, míg a beteg bejut egy-egy szakrendelésre, hogy az a gyógyítás, a kivizsgálás és a betegbiztonság rovására megy. Azt gondolom, eljött az idő, amikor az egészségügybe az infrastruktúrába eddig elsősorban uniós forrásból beinvesztált 500 milliárd forinton túl az államnak most már a működtetésbe is jelentős forrásokat kell beletenni, legalább annyit, hogy minimálisan a bekerülési költség megtérüljön. Ebben az esetben a várólisták hossza csökkenhet, illetve meg is szűnhetnek.

Dr. Selmeczi Kamill hozzátette: az évek alatt kialakult „hiánygazdálkodás” hozta létre a magánellátásokat, amelyek azonban a komolyabb, specifikus betegvizsgálatokat nem képesek elvégezni – tehát végül a gyógyító folyamat ugyanúgy megreked valahol, mint az állami szférában…

Főleg az értelmiségiek és a jómódúak

Dr. Varnava Charalambos nagykanizsai főorvos statisztikai adatokkal is szolgált a témával kapcsolatban. Elmondta: az adatok szerint a 35 év alattiak 82 százaléka már vett igénybe magánorvosi szolgáltatást, illetve a 35-45 év közötti korosztály 80 százaléka fizetett már ultrahang-, MR-, vagy CT-vizsgálatért.

– Ezt azonban leginkább csak az értelmiségiek és a jómódúak engedhetik meg maguknak, vagy azok, akiket a szüleik segítenek. – jelentette ki a szakember. – Mégis, egyre többen fordulnak a fizetős szolgáltatókhoz, mert az állami egészségügyi intézményekben 1-2 hónapot is várni kell sajnos, mire a páciens bejut egy-egy rendelésre. A magánszektor ezért szárnyal, egy fővárosi magánklinikának például két évvel ezelőtt még 12 orvosa volt, ma már 24 van, a forgalmuk pedig 25 százalékkal növekedett. És nem kis pénzt kell fizetniük a pácienseknek… Mindez annak köszönhető, hogy rengeteg a beteg, másrészt az orvosszakma részéről is fokozódott a képalkotó diagnosztikai igény, az MR-, a CT-berendezés nagy segítséget jelent a diagnózis felállításában.

Horváth B. Attila

2017. augusztus 09., 16:37 szerző: Horváth B. Attila fotós: Szakony Attila

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...