Miért nem szabad trágyázni?

2013. december 23., 06:15 szerző: Varga Andor
komment
Bagod - Miért nem szabad trágyázni a Felső-Zala mentén, Natura 2000-es területen lévő kaszálókat? Ez a kérdés volt talán a leginkább hangsúlyos azon a lakossági fórumon, amit természetvédelmi szakemberek tartottak a múlt héten a faluban.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Natura 2000-es élőhelyvédelmi direktíva oltalma alá helyezett területekhez úgynevezett fenntartási tervek készülnek. Ennek kapcsán több örvendetes vonatkozást is említett az összejövetelen Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság zalai osztályvezetője. Mert egyrészt van elegendő, években mérhető idő a koncepció kimunkálására, másrészt az elképzeléseket nem is tudósok készítik el dolgozószobákban, hanem a helyben élő, az adott területeket használó emberek bevonásával alakítják őket.

Megyer Csaba és bagodi hallgatósága

– Az egyeztetéseknek nem ez az első lépcsője – bocsátotta előre Klein Ákos, a programban partnerként részt vevő Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársa. – Kezdésként megkerestünk önkormányzatokat, intézményeket az ügyben, majd személyes találkozók következtek a jelentősebb gazdálkodókkal. Itt a 15-20 hektárnál nagyobb területet művelőkre kell gondolni, az ennél kisebb földet használóknak pedig például itt van ez a mai alkalom.

A természetvédelmi szakemberek beszéltek eztán a Natura 2000 programról, annak hasznáról és értelméről, majd bemutatták az érdeklődőknek, hogy a Felső-Zala mentén, nagyjából 1100 hektáron, mi minden értéket védenének meg vele. Szó esett a bagodi összejövetelen arról is, hogy az említett, korábbi egyeztetéseken, illetve az első, iklódbördőcén lezajlott fórumon mely kérdések merültek fel „a másik oldal" részéről a leggyakrabban. Később, a lakossági észrevételeknél kiderült: a Zalacséb-Bagod tengely mentén élők is nagyjából hasonlóan gondolkoznak a témában.

Felmerült például, a trágyázás problémája.

– A mai világban, a jelenlegi bérek, üzemanyag- és alkatrészárak mellett hogyan legyen érdemes termelni egy kaszálón, ha a megfelelő hozam érdekében nem trágyázhatok? – kérdezte valaki.

Kiderült: a Balaton vízminőségének védelme érdekében alkotott szabály arra az ideális esetre született, hogy a rétet egyrészt kaszálják, másrészt pedig legeltetnek rajta, s utóbbi során az állatok természetes módon elvégzik a szükséges trágyázást, azt sem szerves, sem mű anyagokkal pótolni nem szükséges. De elhangzott az is: ettől az ideális esettől a Felső-Zala mentén is messze vagyunk manapság, legeltetés már rég nincs, mert – mint valaki közbeszúrta – „Marhák már csak mi vagyunk a környéken..."

Esett szó a vadgazdálkodással kapcsolatos problémákról is. A vadak kártételei súlyos gondot jelentenek a gazdálkodóknak, mert például a vaddisznók szinte felszántják a réteket. A felszólalók kárhoztatták a vadászlobbi túlzott befolyását a mai politikában, az emberek szerint mindenképp el kell érni, hogy a vadállomány csökkenjen.

A képen a Felső-Zala mente egyik fontos és ismert értéke, a kockás liliom

De a gazdák másutt is érzékelnek „egyenlők és egyenlőbbek" típusú bánásmódot: a jelenlévők egymás szavába vágva hoztak példákat arra, hogy a Felső-Zala mentén ki mindenki használ szántóként olyan folyóparti területeket, amilyenekre párszáz méterrel arrébb – kis túlzással – már belépni sem szabad. De művelési ágat váltani rajtuk rétről szántóra biztosan nem lehet. A természetvédelmi szakemberek itt ígértek ellenőrzést, de az is elhangzott: sok terület van, amelyekre 15 évnél is régebben adtak ki használati engedélyeket, amikor még nem volt Natura 2000, és így megvédeni sem tudták azokat a földeket.

Felmerültek erdő-, és vízgazdálkodással kapcsolatos észrevételek is. Utóbbi vonatkozásban elhangzott: a medrekben közmunkásokkal végeztetett fakivágások sokszor inkább ártanak, mintsem használnának. Megfogalmazódott tározók létesítésének igénye is, mert a térségben jelenleg tavasszal az ár gyors levonulásáért, nyár végén meg esőkért kell imádkozni.

A mintegy kétórás eszmecsere azzal zárult: a fenntartási tervek nyitottak, változtathatók, az észrevételeket minden csatornán várják.

Folytatás következik

A Natura 2000-es lakossági fórumok sorozata jövőre folytatódik megyénkben: a Principális-mente, a dél-zalai homokvidék, és a Kebele-patak környékének településeire, valamint a részben zalai érintettségű Marcal-medencében élők – illetve az ő problémáik, felvetéseik – majd ekkor kerülnek sorra.

Varga Andor

2013. december 23., 06:15 szerző: Varga Andor

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...