Egyesek gáztartály robbanásra, mások közúti balesetre gyanakodtak, miközben egy kisebb földrengés rázta meg a falut

Emberemlékezet óta nem volt arra példa a négyszáz lelkes zalai faluban, ami a közelmúltban történt. Sandon – mindenféle előjel nélkül – egyszercsak megmozdult a föld. Mint azt később, a hivatalos szervek is megerősítették: a Richter-skála szerinti 2.8-as erősségű földrengés volt a községben.

Az eset óta ugyan eltelt néhány nap, ám a helybéliek között még mindig beszédtéma a rengés. Egyrészt, mert rendkívüli dolognak számít ez a szokatlan „földi jelenség” a falu életében, másrészt pedig sokan csak a későbbi híradásokból szereztek tudomást a szeizmikus mozgásról.

Hábli Nándor, Sand polgármestere a hivatalban látta el teendőit, amikor a földrengés bekövetkezett.

– Erős morajlás jött mélyről – emlékezett vissza a falu első embere. – Ezzel egyidőben, felülről, dörgést is hallottam. Először azt hittem, gáztartály robbant fel.

– Úgy megijedtem, hogy kifutottam az irodából – vetette közbe az önkormányzat ügyintézője, Farkasné Zakócs Amália.

– Jómagam is kimentem az udvarra. Azonban arra már meg is szűnt ez a furcsa zaj – vette át a szót ismét a polgármester, aki hozzátette: pár perccel később a katasztrófavédelemtől hívták telefonon, s tudatták vele: földrengés volt a faluban, sandi epicentrummal. – Majd arra kértek a hivatalos szervek, hogy tájékozódjak, történt-e komolyabb káreset.

– Az otthonomban voltam, amikor dörrenést hallottam – idézte fel Polai Ferenc, akinek a háza melletti kocsibeállóban okozott kisebb kárt a földrengés. – Kimentem az udvarra, s észleltem, hogy fatörmelék borítja a kocsibeállót. Ösztönösen felnéztem a tetőre, ekkor láttam, hogy kiljebb van az egyik szalufapár, abból morzsolódott le a fatörmelék.

Polai Ferenc azonnal hívta az ácsot, az elmozdult fagerendákat pedig stáflikkal biztosították. Az egyik szalufa végére egy jelző is került: így kísérik figyelemmel, mozog-e a gerenda. Mindez puszta óvintézkedés.

– Azóta nem tapasztaltam, semmi mozgást – tette hozzá a férfi, aki nevetve megjegyezte: a biztonság kedvéért autójával a garázs másik oldalán parkol, az ominózus épületrészt meghagyta a felesége kocsijának.

Pár házzal arrébb, Szira József is éppen pihent, amikor váratlanul dörrenést hallott.

– Azt hittem, autó rohant a kerítésbe – mondta a férfi . – Felkeltem, s kimentem, hogy meggyőződjek róla. Amikor láttam, ilyenről szó sincs, sejtettem már, hogy a föld rengett. Annak idején tapasztaltam már ilyet, amikor Horvátországban dolgoztam, a tengerparti részeken gyakorta előfordulnak kisebb rengések – így Szira József, aki amúgy nem tulajdonított nagy jelentőséget az ügynek.

Mint megtudtuk: Horvátországban bizony gyakoriak a kisebb rengések, az úgynevezett Adriai lemez ugyanis folyamatosan nyomja a Kárpát-medencét a földkéregben.

– Földrengések azért alakulnak ki, mert a Föld szilárd kérgében a techtonikai mozgások miatt feszültség keletkezik, ami a földkéreg töréséhez vezet – magyarázta Tóth László szeizmológus, aki elárulta: a múlt heti sandi renggés körülbelül 7 kilométerrel a felszín alatt ment végbe.

A magyarországi földrengésekről egyébként nem csak a közelmúlt évtizedeiből – mióta műszeres mérés létezik – vannak adatok, de a korabeli feljegyzésekben több száz esztendőre visszamenőleg regisztráltak mozgásokat.

– Komáromtól a Balaton vonaláig, a Jászság területén vagy éppen Zala és Somogy határán az átlagosnál gyakrabban reng a föld, de konkrétan Kanizsán és környékén is több múltbéli földrengésről tudunk – folytatta a szakember, aki elárulta: a dél-zalai városban 1571-ből is feljegyeztek egy komolyabb földmozgást, de 1810-ben, 1842-ben, 1876-ban is megmozdult az emberek lába alatt a talaj. – A kanizsai térségben az eddigi legkomolyabb földrengést, 1925. június 27-én mérték, akkor a 4.3-as erősségű volt a mozgás.

Sandot alig egy hete 2.8-as erősségű földrengés rázta meg. Mindez nem hagyott látványos nyomokat a település képén, nem úgy, mint egy hét évvel ezelőtti hatalmas vihar. A helybéliek többsége a híradásokból szerzett tudomást a szeizmikus mozgásról. (fent) Kisebb káreset viszont történt, Polai Ferenc (jobbról) éppen azt mutatja Hábli Nándor polgármesternek, kocsibeállójának egyik tartógerendája sérült meg

A Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat telepített műszerei egyébként szerte az országban fellelhetők, Zalában éppen Becsehelyen van rezgésérzékelő műszer.

– Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni a szeizmográf működését, akkor azt mondanám, hogy egy rugóra felfüggesztett mágnest kell elképzelni, ami egy tekercsben mozog – magyarázta Tóth László, aki hozzátette: akár az atomi méretű mozgásokat is kimutatja a finom műszer.

A fentiekből adódhat a kérdés, miként képes megkülönböztetni a műszer a valódi földrengést például egy közelben dolgozó földmunkagéptől? Mint kiderült: a szakemberek több műszer adatait is figyelik, így csak akkor beszélnek földrengésről, ha legalább három, de inkább négy szeizmográf is jelez.

– A földrengéseket sajnos nem lehet előre jelezni, csupán a korábbi rengési adatokból egyfajta valószínűséget tudunk számolni, ám, hogy konkrétan mikor, hol és milyen erejű lesz a mozgás, azt a világon senki sem tudja megmondani.

A meteorológia ebből a szempontból kiszámíthatóbb tudomány, jóllehet a viharok – még ha érkezésüket előre jelzik is – szintén képesek komoly károkat okozni. A sandi és környékbeli lakosok például a mai napig nem tudnak elfeledni, egy hét évvel ezelőtti, hatalmas vihart, amely – szó szerint – szinte letarolta a fél falut.