Hírek

2015.05.03. 09:33

Göcseji Falumúzeum: a fejlesztés zöme 2018-ra és 2019-re megvalósulhat

Zalaegerszeg - Kocsma, iskola, működő vízimalom - néhány éven belül a felsorolt attrakciókkal is bővül a Göcseji Falumúzeum kínálata.

Magyar Hajnalka

A nagyszabású átalakítás fő célja, hogy Magyarország legkorábban, 1968-ban létrehozott skanzenje élőbbé váljon, s egész napos programot kínáljon az idelátogatóknak. Az átalakításhoz közel félmilliárd forintot ígért a város a hozzá rendelt uniós pályázati pénzekből, s a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is segítséget ajánlott. A köztestület zalaegerszegi születésű elnöke, Fekete György szintén szívén viseli a néprajzi park sorsát. A megújulás fő erővonalairól tájékozódtunk Kaján Imre múzeumigazgató és Varju András, a műtárgyvédelmi osztály vezetője segítségével.

Kaján Imre múzeumigazgató mutatja, milyen vastag iszapréteget kell eltávolítani a holtágból
Fotó: Katona Tibor

– A kezdetektől gond a falumúzeum nehézkes megközelítése, amit hamarosan orvosol az északi tehermentesítő út újabb, még idén megépülő szakasza – kezd a részletekbe Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója. – Az út a használaton kívüli vasúti töltés nyomvonalán halad, az Interspar mögött, a falumúzeum előtt, ragyogó lehetőségeket nyitva meg számunkra.

Annál is inkább, mivel a város egy nagyobb parkolót is kialakítani tervez, közel a skanzen mostani bejáratához.

– Első lépésként ezt a lehetőséget kell megragadnunk, s a múzeum bejáratát a parkolóhoz pozicionálni – folytatja Kaján Imre. Ennek érdekében új fogadóépület, 300 adagos étterem, továbbá a nagy sátrat kiváltó rendezvény-pajta épülne meg a parkoló tőszomszédságában. A tervezést irányító építész Dévényi Sándor, az MMA Kossuth-díjjal is kitüntetett alelnöke.

– Abból, hogy a bejáratot arrébb helyezzük, az következik, hogy az így megnyíló térben új attrakciókat kell elhelyeznünk, hogy ne szakadjon meg az élményfonal. Terveink szerint ide kerülne egy gabonatároló kástu és egy olajütő malom, ezek vezetnék be a látogatókat a múzeum jelenlegi területére.

Az épületeket persze meg kell tölteni turistacsalogató tartalommal. Ennek érdekében az olajütőt nem csak nézni, használni is lehetne, s további ígéretes terv a műemléki védettséget élvező Hencz-malom életre keltése. Hogy megmozdulhasson a nagy kerék, s valóban gabonát őröljön a szerkezet, előbb még vagy 80 centiméternyi iszapréteget kell kiszippantani a Zala holtágából, rendbetenni a duzzasztókat, s egyéb reparálás is szükségeltetik.

– Azt szeretnénk, hogy a látogatók hosszabban időzzenek nálunk, ezért tevékeny elfoglaltságot kell számukra biztosítanunk. Ha például a kástuban megvehetnek fél kiló rozsot, azt maguk megőrölhetik a vízimalomban, majd megtanítják őket tésztát gyúrni belőle, s még ki is süthetik azt, minden bizonnyal életre szóló élményben lesz részük. S amíg a kenyér kel, elvihetik a gyerekeket a népi játszótérre... – érzékelteti az új koncepció lényegét az igazgató.

Számos nekibuzdulásnak lehettünk már tanúi a falumúzeum csatornázása ügyében. Most talán ez is megvalósul, a korszerű elektromos hálózat folytatásával együtt, ami szintén a kor követelménye.

– Tény, a skanzen 19. századi utcaképet tükröz, s akkor a zalai falvakban még nem létezett közvilágítás – reagál az igazgató. – De a látogatóink 21. századiak...

A távolabbi tervek közt egy új utca megnyitása is szerepel – benne egyebek közt fröccsöt, falusi fagyit árusító kocsmával, iskolával, kódisállásos portával – a mostani Finnugor Néprajzi Park helyén. Ez utóbbi sanyarú romlásáról, aminek elsődleges oka, hogy nem a mi éghajlatunkra szánt anyagból épültek a házak, már beszámoltunk.

– Készültek felmérések, mennyibe kerülne az építmények leginkább pusztuló tetőszerkezeteinek megújítása – kapcsolódik Varju András, a múzeum műtárgyvédelmi osztályának vezetője. – Csak az anyagköltség becsült összege 8-10 millió forintra rúgna... Ezt nem tudjuk előteremteni, így szükséges volt újragondolni az egész koncepciót. Mentjük, ami menthető, a hanti, manysi, mordvin, udmurt stb. életmódot reprezentáló tárgyakat már becsomagoltuk, s tisztításra, fertőtlenítésre beszállítjuk a restaurátor bázisunkra. E munkálatokat követően látjuk majd tisztán, hogy mi menthető meg közülük. S hogy mi lesz a további sorsuk? Kiállításokon mutatjuk be őket a korszerűsített mari portán, ami szintén költözik, a jelenlegi foglalkoztatóház szomszédságában kelhet majd új életre. Ugyanazt a hibát már nem követjük el, mint tíz éve, a mari ház újraépítésénél hosszú távra tervezünk. Egyebek közt olyan szakmai fogások is meghosszabbíthatják az épület élettartamát, mint hogy nem „szőrös”, hanem gyalult deszkát használunk a fedéshez, hiszen előbbi csak nehezen, míg utóbbi a lehető leggyorsabban levezeti a vizet.

A fejlesztés egyik izgalmas elemeként a Zalaegerszegen izmosodó duális képzésbe is beszállna a falumúzeum. Mégpedig a régi zalai mesterségek gyakorlati oktatásával.

– A göcseji házak oromzatán, szemöldökfáján megjelenő fantasztikus faragás, az igényes bádogozás, kovácsolás vagy díszítő festés ma is életképes szakma, volna rá igény – indokol Kaján Imre. – Társulva az építőipari képzést folytató iskolákkal, mi kihelyezett műhelyt biztosítanánk a képzéshez.

Jelen év a tervezéssel telik, hiszen rendkívül szerteágazó a feladat. Az engedélyek megszerzése is rengeteg egyeztetést kíván majd, hiszen a malom műemlék, a holtágban néha fokozottan védendő vidrák is felbukkannak, a falumúzeum terjeszkedése pedig a Natúra 2000 oltalma alá eső területet is érinti. Ám ha minden a tervek szerint halad, a fejlesztés zöme – több lépcsőben – 2018-ra és 2019-re megvalósulhat.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!