Erős vétójoggal bír - Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

A szombathelyi születésű dr. Kovács Árpád (68) - aki egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is - régóta magas posztokon vesz részt az államgazdálkodás különböző területein. A szegedi egyetemen is tanító professzor egerszegi előadásában a jelenlegi állapotokat vázolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a törékeny külső környezet ellenére a hazai növekedés megfelelőnek mondható, a nemzetközi politikai kockázatok mellett is menedzselhető sávban marad a globális és a magyar gazdaságfejlesztés.

- A Költségvetési Tanács ellenőrző vagy együttműködő szerepe dominál a kormánnyal való kapcsolatában?

- A KT nem ellenőrző szerv, hanem sajátos tanácsadó funkciójú grémium, amely feladatában a költségvetés egyetlen adatához, az államadósság arányához rendeződik. Azon őrködik, hogy ez a szám ne növekedjen - mondta dr. Kovács Árpád. - Ezt a közjogi szerepkört erős vétójoggal gyakorolhatja, magyarán nem lehet a parlamenti zárószavazást megtartani az egyetértésünk nélkül. Más országokban tanácsadó szinten is működik a tanács, a miénk jelenleg erősebb, mint bárkié a világon.

A Költségvetési Tanács nem ellenőrző szerv, hanem sajátos tanácsadó funkciójú grémium
Fotó: Pezzetta Umberto

A takarékos állami gazdálkodásról, a költségvetés felelősségéről szóló törvény 2008-ban rendelkezett a Költségvetési Tanács felállításáról, ami tagjai közt tudja a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék elnökét.

- A korrupcióellenes küzdelemben is van szerepe?

- Közvetlenül nem, de az egész feladatkör miatt érintettnek mondhatjuk a tanácsot. A korrupciós veszteség nyilvánvalóan kihat a költségvetésre, amennyiben megrövidíti azt. Ma Magyarország a Transparency International 186 országot számláló korrupciós világlistáján az 50. hely környékén van, ami közepesen fertőzött, közepesen korrupt országnak mutatja, de ez a mutató attól is nagyban függ, hogy adott évben hány országot vizsgálnak éppen.

- El kell tehát fogadnunk, hogy az erkölcsi épérzékünk berzenkedése ellenére korrupció mindenütt létezik?

- A legkevésbé korruptak ma az európai északi országok, ami a Max Weber-i etikával is összefügg többek közt. Ahogy haladunk dél felé, egyre kisebb társadalmi ellenérzés kíséri a korrupciót, ez már a 17. század óta megfigyelhető. A régi megyei irattárakban is rátalálhatunk arra, hogy a robotra kötelezett falvak bevételét miképp lopták el.

Az elnök hozzátette, a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy 100 korrupciós ügyletből körülbelül negyven sosem derül ki. Másik negyven ügy esetében általában van némi berzenkedés, aztán elül a dolog. Ami napvilágra kerül, azok közül egyébként számtalan mögött megromlott emberi magánkapcsolatok húzódnak meg.

- A társasági adóként befolyó források elköltésének egy részét titkosították. Ezzel Ön, mint a transzparens költségvetés őre, egyetért?

- A költségvetésnek nincs titkos része. A szóban forgó összeg pedig nagyjából 50 milliárd forint, ez a költségvetés elenyésző része, ami ma főleg a sporttámogatásra megy. A világon mindenütt így működik, egyáltalán nem magyar találmány, az a logikája, hogy egy-egy vállalat magánügyeként tekinthető az, hogy mire költi a bevétele adótartalmának egy részét. A sport embereket hoz össze, a hasznosulását így kell nézni.

A munkanélküliségi ráta és a munkaerőpiac igényeinek kérdésköre kapcsán dr. Kovács Árpád lapunknak elmondta, a közmunkások létszáma szerinte nagyságrendileg nem rendezi át a foglalkoztatási rátát. Évi 8-10 százalék vezethető vissza ma közülük a munkaerőpiacra, ezen javítani szükséges, de a közmunka alapvetően nem foglalkoztatási kérdés.

- Ma Magyarországon körülbelül 800 ezer ember él, akit nehéz visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra, de mégis erkölcsi kérdés, hogy dolgozzon.