Értékőrzés: ízelítő múltból, tudásból és ízekből a Szántói Almanapon

Zalaszántón  régóta jellegzetes gyümölcs az alma,  így adódott az ötlet  az Almás gazdák és gyümölcsészek találkozója megrendezésére.

- A termelőszövetkezetek megalakulása előtti időszakban hagyományos volt, hogy kint a hegyben. ahol a lakosság nagy része lakott, elsősorban gyümölcsösök voltak, melyekben rengeteg fajta almát termesztettek. E gyümölcs számára a falu  területének adottságai kiválóak - mondta el lapunknak Dézsi Attila polgármester.

Dézsi Attila, Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke és Huszti Levente a kert most ültetett csemetéje mellett  (Fotó: Keszey Ágnes)

Az Almanap nyitányaként az iskola udvarán már jó ideje meglévő kert névadóját és avatóünnepségét tartották és egy kásás almát termő fát is ültettek.  A tervek szerint idővel egyre többféle gyümölcsfának otthont adó kerttel Nagy Sebestény előtt tisztelegnek.

-   A két világháború között az alma nemesítésével foglalkozott és kormánykitüntetést is kapott. A Hangya szövetkezet elnöke volt, így a falu életében komoly szerepet játszott - idézte fel a  névadó tevékenységét a polgármester.

A most megalapozott Tündérkertbe a falura és térségére egykor jellemző gyümölcsfák kerülnek majd be, hogy milyenek, az egy gyűjtőmunka során derül ki, melybe szeretnék bevonni a falu lakóit is.

- Génbanként is tekinthetünk a kertre.  Különböző  fajtákat szeretnénk megőrizni, bemutatni. Szeretnénk, hogy a falusiak tudjanak csemetét vinni, szemezni, oltani – szólt a távolabbi tervekről Huszti Levente önkormányzati képviselő, a Szántói Almanap szervezője.

- A megmaradás adta az ötletet e programra. Azok a fafajták, amik még megvannak, amelyeket a fagyöngy, a szárazság, vagy az extrém időjárás nem pusztított el,  a zalai falvak megmaradásáról is szólnak. Szimbolikusan is értelmezhető, hogy a gyümölcsfajtákról szóljunk - azokról, melyek régen voltak, melyeket az őseink termesztettek, fogyasztottak, melyek e térség gazdasági alapjait adta régen.

Az érdeklődőket Gyümölcsórára, azaz  szakmai előadásokra is várták, akik – többek között – megismerkedhettek a faoltás módszereivel és rejtelmeivel, a gyümölcsészet magyar néphagyományban betöltött szerepével, zalai almafajtákkal,  pálinkafőzés fortélyaival és táplálkozási tanácsokat is kaptak.  A Kassai Lajosról szóló Lovasíjász című filmet is megnézhették az érdeklődők: elsősorban  üzenete miatt került a gyümölcsésznap közönsége elé.

– Neki van egy híres mondata: „ne az ősöket kövessük, hanem azt kövessük, amit az őseink követtek”. Azt gondolom, ennél jobban nem lehet megfogalmazni a gyümölcsészet esszenciáját. Ha felfedezzük, hogy milyen fajtákkal éltek együtt őseink és felfedezzük,  hogy ezek ma mire jók, mi az, ami piacképes, mit   lehet eltenni, miből lehet kompótot készíteni, melyik jó lekvárnak-  ha ezt a tudást megszerezzük, akkor azt követjük, amit az őseink követtek-  vallja Huszti Levente.

S nem csak szó volt az almáról vasárnap:  e gyümölcsből készült pálinkát, bort, leveket ihattak. almás ételeket is kóstolhattak a résztvevők.