Hírek

2017.02.15. 13:18

Falu a Pusztán

Zalaszentbalázs – „Merre mész?” kérdezi ismerősöm, amikor beülök az autóba.

Győrffy István

Zalaszentbalázsra válaszolom, mire ő: „Ott nagyon kell figyelni, kamerás mérőt szereltek fel a 74-es út fölé, már sokan beleszaladtak," figyelmeztet. Megkérdem, tud-e mást is a faluról, de azon túl, hogy jó hosszú a település, nem jut eszébe semmi. Mindezt elmesélem Hencsei Margit polgármesternek, aki turisztikai sorozatunk házigazdája, ő is a főút forgalmával kezdi:

- Óriásira nőtt a 74-es főút forgalma, főleg a kamionok sokasodtak meg. Emiatt gondolkoztunk egy veszélyt jelző, villogó fény felszerelésén és gyalogátkelőhely létesítésén az iskola és az óvoda környékén. A megépített fix sebességmérő a Kanizsa felől érkező forgalmat jelentősen csillapítja. S mivel turisztikai szempontból beszélgetünk a településről, megemlítem, a nagy forgalom miatt kerékpáros turizmusban kerékpárút kiépítése nélkül nem gondolkozhatunk. Zalaszentbalázsnak kedvező a földrajzi elhelyezkedése, vonzó a dimbes-dombos településszerkezete.

Törekvésünk, hogy megállítsuk a falunkon átutazókat, nyáron a tenger felé igyekvőket, ezt a célt szolgálják a falufejlesztési célkitűzéseink, ezért alakítjuk és szépítjük közterületeinket. A faluközpontban árnyas pihenőhelyen, gyerekekkel akár a játszótéren is pihenhetnek. A temetőhöz vezető út elágazásában parkosítottunk, s egy színes, vidám hangulatú kiülőt építettünk, ami szintén megállásra csábíthat. Az átmenő forgalomra alapozva szükségét érzem a helyi termelői piac kialakításának, amihez van egy kedvező elhelyezkedésű ingatlanunk  – avat be turisztikai elképzeléseikbe Hencsei Margit.

Zalaszentbalázs ötvenes évekbeli fejlesztése eredményezte a közvetlen, fő út menti, hosszan elnyúló faluszerkezetet.  Korábban a település nem itt volt, hanem a templom mögötti, Pusztának hívott térségben, a dombon. Sőt, akkor még a mostani falu a főúttal együtt mocsaras, lápos vidék volt. Zalaszentbalázs történelmét dr. Gőcze Rezső, aki évtizedekig volt a falu iskolájának igazgatója, a kezdetektől 1956-ig dolgozta fel hosszas kutatások, s a helyiek visszaemlékezései alapján. A 2000-ben megjelent kötet az ország, a szűkebb kanizsai térség, ezen belül a környék falvainak évezredes életben maradási küzdelmét tárja az olvasó elé.

- Gőcze igazgató urat mindenki nagyon tisztelte és szerette a faluban. A kötet bemutatóján zsúfolásig megtelt a terem, amikor megszólalt, olyan csend lett, mint egykor a tanóráin. Az emberek itták a szavait, s csodálkozva hallgatták, hogy miket tudott meg a falunkról – eleveníti fel az egykori eseményt a polgármesterasszony.

A Kanizsára visszavonuló törökök például az évszázados sanyargatás után 1664-ben „felperzselt földdé" tették a vidéket. Ekkor a környék falvait törölték az adózó, robotoló falvak sorából, mert megsemmisültek a települések. 1690-ben pedig maga a főkapitány rendelte el, hogy a Zalától délre eső falvakból mindenki költözzön el, mert mindent felgyújtanak a Kanizsai törökök kiéheztetéséhez. A népek a házaikat elhagyták ugyan, de a határba titokban, loppal visszajártak, holdvilágnál metszettek szőlőket, sőt szántottak, vetettek is, nem hagyták el a szülőföldjüket, csak a viharos idők átvészelésére rendezkedtek be.

A völgyben fekvő Zalaszentbalázs mögött húzódik az Egerszeg-Letenyei- dombság. Ez a hegyhát ősidők óta alkalmas volt a szőlőművelésre, olyannyira, hogy távolabbi, laposabb helyen lévő települések is itt vásároltak területeket maguknak. Ezért a megyében szinte elsőként, 1716 áprilisában szükségesnek tartották írásba foglalni a szőlősgazdák kötelességeit, és a szőlőhegyen való viselkedés módját. Esküdteket és hegymestereket választottak...

- A szőlőhegy ma is fontos az itt lakók számára.  Ezért is sikeres már másfél évtizede a Szent Orbán szobornál tartott hegyi búcsúnk, amelyen nem csak a mi falunk, hanem a környező települések szőlősgazdái is itt vannak. A dombvonulat a bakancsos turisztikai térségünk is, évek óta szervezünk erre gyalogtúrákat. Örömünkre, Egerszegről és Kanizsáról is csatlakoznak hozzánk túrázást kedvelő emberek. A hegyháton át elérhető a börzöncei hegyi kápolna és a homokkomáromi kegytemplom is – mondja Hencsei Margit.

Már messziről látszik a Pusztai falurész szélén, az Inkey Boldizsár főúr segítségével épített barokk templom. Az 1781-ben elkészült templomot az elmúlt években újították fel. Fliszár Károly esperes szívélyesen invitál a belső terek megtekintésére.

-A szószéket korábban fa borította, mivel nagyon szúette volt, elvitték felújítani. Amikor leszedték a fát, kiderült, hogy a szószék gyönyörű márványból van, s a felújítást követően így is hagyták – emlékszik vissza a polgármester, aki maga is szentbalázsi születésű, s amit csak tud, megpróbál megmenteni a régmúlt értékeiből, tárgyaiból, mondavilágából.

- Most régi fotókat, dokumentumokat és iratokat gyűjtünk, s ezekből egy kiállítást szervezünk, melyet idősek napján tervezünk megnyitni. A nyugdíjasaink régi használati tárgyakat gyűjtenek, s reméljük, egyszer ki tudjuk állítani valahol. Zalaszentbalázsnak gazdag a történelme, szeretnénk ezt is bemutatni. Van történelmi múltú pincénk is, ami a Musset (egykor az Inkey) kastély eredeti állapotában megmaradt pincéje - mondja.

Amikor az Inkey birtokot a család nehéz gazdasági és belső örökösödési viszálya miatt 1846-ban árulták, azt, a belga király testvéröccse, Koburg Fülöp herceg vette meg, olvashatjuk Gőcze Rezső könyvében. A belgák mintagazdasággá változtatták a volt Inkey uradalmat, de a század végén, a válságos magyarországi gazdasági helyzet miatt 1892-ben túladtak az itteni birtokaikon, s Zalaszentbalázson csak a Herceg-erdő dűlőnév őrzi az emléküket. A kastély már Musset néven maradt meg az emlékezetben, ugyanis a szentbalázsi birtokot Musset János vette meg. Az ő földjeiből mértek ki házhelyeket, s miután 1945-ben a földreform nem engedélyezett az egykori uraknak száz holdnál többet megtartani, Musset kétszázat kért, amit elutasítottak, s elköltöztek Zalaszentbalázsról.

- A pincét turisztikai célra szeretnék hasznosítani, de a felújításához pályázati forrást kell találnunk – mutatja Hencsei Margit a művelődési ház alatt lévő hatalmas, téglaboltíves építményt. Elmondja, van még egy - a húszas években jegyző lakásnak épült- négyszobás kastélyszerű épület, ami felújítás után közösségi funkciók befogadására is alkalmas lenne.

A falu népművész kovácsa, Takács István is látogatókat vonz a faluba, lévén műhelye látogatható népművészeti műhelygaléria. A kovácsmester a Magyarországi Kovácsmíves Céh vezetőségi tagja is, most éppen egy babérággal díszített kertkapunk dolgozik.

- Voltak már kínai vevőim, sőt többen Luxemburgból is rendeltek munkákat. Szívesen látom a vendégeket. Járom a kiállításokat is, a kovácsolt tárgyakat megnézik – mondja.

A művészeteknél maradva, Zalaszentbalázson él Dienes Gyula művésztanár, aki most készíti a falu Szent Balázs szobrát, amit az önkormányzat hivatala előtti parkban állítanak fel. Ő évek óta szervez nyáron három-négy napos festőtáborokat, amelyek alkotásait helyben kiállítják, s ez a program is érdeklődőket vonz a településre.

-A népi hagyományokat ébren tartva két nagy rendezvényt is szervezünk falunkban. Február végén, húshagyó kedden lesz a maszkázás. Közel ötvenen öltözünk be évek óta „ maszkának " és járjuk végig a falut, a lakosok pedig házaik előtt fánkkal kínálnak bennünket. A másik rendezvényünk a szüreti felvonulás, ami szintén látványos forgatag. Ilyenkor valóban megáll a forgalom, s a falun átutazók is nézik a vidámságot – mondja Hencsei Margit.

Képek:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!