Fenntartható mobilitás - Fórum Zalaegerszeg közlekedésfejlesztési stratégiájáról

Az elképzelés szerint a vasúti és a távolsági autóbuszos közlekedés központja egy helyre, az olai vasúti megálló mellé kerülne. Ennek az előnye, hogy az utazó számára egyszerűbbé válik az átszállás.

Ha van rá egyáltalán igény. Ugyanis ezt is vitatták a fórumon megjelentek közül többen, akiknek érdekeltségeik, konkréten a boltjaik működnek a jelenlegi autóbusz-állomás közelében.

A megvalósulás még távolinak mondható, és a hétfői összejövetel célja nem is ennek megvitatása volt, hanem a fenntartható városi mobilitás tervének ismertetése. Pontosabban, összegezni azt a felmérést, amelyet a Városkutatás Kft. munkatársai a lakosság körben végeztek. Ezt követően pedig mód volt a további felvetésekre.

Az autóbusz-állomás most a város központjában található, elköltöztetik? (fotó: Katona Tibor)

A felmérésre kitérve Ekés András, a cég ügyvezetője utalt rá, ma az unió lakosságának 70 százaléka él városban. A közlekedés egyre nehézkesebb és mind több káros hatással, szennyezéssel jár. A munkahelyek, szolgáltatások elérhetőségét azonban biztosítani kell úgy, hogy a közlekedésbiztonság javuljon, a szállítás hatékonyabbá váljon és csökkenjen a környezetszennyezés, az energia felhasználása.

Tehát új szemléletre van szükség, ha a mobilitást fenn akarjuk tartani, szögezte le. Ehhez először felmérték a megyeszékhelyi szokásokat, ami azt mutatja, hogy a városi közlekedésben  45 százalékot képvisel a személyautó, 37 százalékot a gyaloglás, 10 százalékot a tömegközlekedés és 6 százalék használ kerékpárt. Az utóbbi adat egyébként országos összevetésben a legalacsonyabbak közé tartozik. A megkérdezettek harmada tartotta fontosnak a kerékpárutak kiépítését, 8 százaléka az elkerülő és belső tehermentesítő utak kialakítását.

A közösségi közlekedésről alkotott véleményekben visszaköszönt a vasút kritikája: rossz elérhetőséget biztosít a környező városokhoz és Budapesthez, dacára annak, hogy kiépült a megfelelő infrastruktúra, a vonalat villamosították. Ráadásul több járat Bobáig személyvonatként közlekedik, így szinte teljesen versenyképtelen a busszal szemben. Kritika érte a rédicsi vonal szolgáltatását is, ezzel kapcsolatban javasolták, hogy a még a városon belül is legyen plusz megállója. Mindezeknek is köszönhető, hogy kevesen választják utazásokhoz a vasutat. Valamivel kedvezőbbek a vélemények az autóbuszos közlekedésről, és mindenképpen jobbnak tartják a vasútnál. A helyi járati hálózat túlbonyolított, a menetrendi struktúrája nehezen áttekinthető, s ami mindkettőről elmondható, a minőséghez képest drágák a jegyek, bérletek, ráadásul minden szolgáltatásra külön kell megváltani, nincs „átjárhatóság”. A közúti közlekedés állapotát taglalva a legtöbb kritika a reggeli és délutáni torlódások miatt érkezett kiegészítve azzal, hogy az iskolák környékén kevés a parkolóhely. Emellett kifogásolták az utak állapotát, a csomópontok áteresztőképességét. Sokan hiányolták, hogy elmaradt a belváros tehermentesítése, a Kossuth utca lezárása, a Kosztolányi két irányúsítása. Szóba került még a Páterdomb elszigeteltsége és a Kertváros korlátozott közúti kapcsolata a belvárossal, illetve a szomszédos városrészekkel.

Minden a közlekedésről szólt hétfőn a zsinagógában rendezett lakossági fórumon. Képünkön Nagy Tibor, a polgármesteri hivatal stratégiai és pályázati csoportvezetője (balra), valamint Sipos Zsófia, a Városkutatás Kft. munkatársa (jobbra) az érdeklődők társaságban Fotó: Arany Gábor

Ekés András idézte Fred Kent mondását: Ha a városokat autók és forgalom számára tervezed, autókat és forgalmat kapsz. Ha emberek és terek számára tervezed, embereket és tereket. Ezzel is jelezve, hogy új szemlélettel képzelik el a fenntartható városi közlekedést. Ebben komoly szerep jutna a gyalogos és kerékpáros forgalomnak. Erről szólva többen kifogásolták, hogy nincs lefedve kerékpárutakkal a város, a meglévőkön pedig gyakori a konfliktus a gyalogosokkal. Többen hiányolták a gyalogosövezeteket, szóvá tették, hogy a közterületek akadálymentesítése nem teljes körű, kevés a gyalogosokat védő forgalomcsillapító megoldás, kevés a kijelölt átkelő.

A vélemények ismertetése után több szekcióban szólhattak hozzá a résztvevők. Megállapításaikban több visszaköszönt a felmérésben leírtakból, a leghangsúlyosabb kritika az olai csomópont tervét érte. Ezen kívül szóba került a Deák- iskola előtti gyalogátkelőhely szabályozásának igénye, a Mártírok út terhelésének csökkentése, a Páterdomb közvetlen összekötése a 74-es főúttal...

A felvetéseket figyelembe veszik a tervezéskor, amelynek részeként kedden a közlekedési cégekkel tartottak szakmai fórumot.