Hírek

2017.02.12. 18:45

Gép helyett ló járhatná az erdőt - Az Európai Unió is támogatja a kevesebb járműhasználatot

Teskánd - Az egzotikus kisállatoktól a hobbiból tartott kutyakedvenceken át a haszonállatokig mindenhez értenie kell. Ha belegondolunk, elég sok fajhoz hívhatják, hozzá képest az emberorvosnak mintha könnyebb lenne a dolga. Nem beszélve arról, hogy mi jó esetben meg is mondjuk, hol, mi fáj, míg az állatok...

Arany Horváth Zsuzsa

Manapság már faluhelyen is több a házikedvenc, kevesebb a haszonállat. A hagyományos gazdálkodási rend rég felbomlott, a mai állatorvosnak nemcsak borjazó tehénhez, sántult lóhoz, de olykor még a zsiráfhoz, tevéhez, elefánthoz is értenie kell, holott gondolható, micsoda különbség van az anatómiai felépítésben.

- Ilyenkor elő a szakirodalommal? - kérdeztük.

- Persze, az ember utánanéz mindennek, de ha szükséges, akár külföldi specialistával is fel kell venni a kapcsolatot. Vagy a hazai állatkerti szakemberekkel is jó a kapcsolat.

Dr. Szilvássy Levente alighanem születésétől kezdve kényszerpályán mozgott. Édesapja és nagybátyja nyomdokaiba lépett, huszonhárom évesen már doktor volt az 1993-as diplomaszerzés után. Tanult Kölnben és Hannoverben is.

- Gyerekkoromban ott lábatlankodtam körülöttük, az állami gazdaságban fácántenyésztés is zajlott, sínautóval mentünk egyik településről a másikra. Az én három gyerekem ilyesmiről lemarad, pedig őket is érdekli a pálya - avat a családi részletekbe a teskándi, kiválóan műszerezett állatközpontban dolgozó doktor. A beszélgetés végén végigjárjuk a rendelőket, láthatjuk, itt a diagnosztikára nagy súlyt fektetnek. E sorok írójának képzeletét többek között az a csigarendszer ragadta meg, ami a műtétre szoruló, előzőleg a szomszéd helyiségben elaltatott beteg lovakat a műtőasztalra szállítja.

A ló egyébként az egyik legfontosabb és legkedvesebb állat a láthatóan szakmája iránt a szokásosnál is jobban elkötelezett doktor úr számára, saját jószágokkal is rendelkezik, s korábban a különböző világversenyekre készülő magyar fogatok hivatalos állatorvosa is volt. A Nemzetközi Lovasszövetség manapság is felkéri egy-egy verseny felügyeletére.

Dr. Szilvássy Levente lovakat olt a bagodi telephelyen Fotó: Pezzetta Umberto

- Tavaly Hollandiában jártam paralimpiai versenyen, ahol természetesen a lovas a mozgássérült, nem a ló. Idén ugyanezt Izsákon rendezik meg.

Ha történetesen német lótartó Magyarországon vásárol, tőle kérnek szakvéleményt. Ő maga is lovagolt, versenyzett ifjabb korában, ma már sokkal kevesebb ideje maradt, hogy maga tartsa edzésben a lovait. Ha reggel hatkor nem jut ki hozzájuk, elveszett a nap. Elfoglalt, hisz az édesapjának is besegít a Balaton déli partján működő rendelőben. Mondja, az utóbbi évtizedekben megroppant annak a térségnek a gazdasága, ez alaposan kihat az állattartásra. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok munkáját nem sok szervezet folytatja.

Itt Zalában jobb a helyzet, jelzi, a háztáji állattartás sem felejtődött el teljesen. Ráadásul elmondhatja, mint szakdiplomával rendelkező lóspecialistához, Szlovéniából és Horvátországból is hoznak hozzá gyógyításra szoruló állatokat.

- Miben betegszik meg a ló? - kérdez vissza. - A rossz miatti állapotába. A ló arra teremtetett, hogy napi 80 kilométert menjen, s ne legyen bezárva rossz levegőjű istállóba. A természetközeli tartást hálálja meg, mint minden állat. Szerintem például az erdőgazdaságok munkájához, az úgynevezett kiközelítéshez érdemes lenne jobban használni őket, ráadául kevesebb gépet kéne a földekre engedni. Környezetkímélő lenne. Elvileg az Európai Unió is támogatná, de kevesen tudnak róla. Csakhát a lóhoz érteni kell, úgy látom, az igényes tartó odafigyel.

Szilvássy Levente órákig tudna mesélni a sportlovakról is, mondja, az olimpiákon magyar tenyésztésű ló mindig szerepel, a londonin például elég sokan. Saját tenyésztésű lovai közül tavaly Írországban az ifjúsági Európa-bajnokságon versenyzett egy, akit egy keszthelyi ifjú hölgy lovagolt, örömükre jó középosztályban végzett.

A beszélgetés a hobbiállatok tartásának problémáira terelődik. A kutyatartók figyelmét érdemes felhívni, jól kell szeretni kedvencüket, figyelni a viselkedését. A mostanában elszaporodott rühösség tüneteit például nem mindenki ismeri fel. Főleg természetközeli környezetben élő négylábúakra veszélyes, a rókával érintkezve fertőződnek a kutyák. Az ásóatka megtelepszik a bőrén, beássa magát, magyarázza.

A doktornak összességében nincs olyan rossz véleménye a gazdákról, mint az állatvédőknek. Persze akadnak kirívóan lelketlen esetek, de a többség a tapasztalatai szerint felelősséggel tart állatot. Ők jelennek meg a rendelőben.

- Ma már a radiológia, a diagnosztikai műszerek fejlődése, az ultrahang készülékek az állatorvoslást is hatékonyan segítik, jó, ha élünk velük. Én igyekszem beszerezni mindezt - mondja Szilvássy Levente, s láthatjuk is körben a digitális röntgent, az EKG-t és társait. - A felvételt el lehet küldeni a világ bármely pontjára, ha konzultálási igény merül fel. Most épp Spanyolországba juttatok el egyet, onnan jön a vevő egy itteni ló vásárlásához.

Megmentette a kutya állkapcsát

A kutyát közvetlen közelről fejbe lőtték. Véletlen vagy más volt az ok, ma már nem lehet pontosan tudni. Mindenesetre az állkapcsa majdnem teljes egészében odalett, szétrobbant, a nyelvének a fele szétroncsolódott. Azonnal megoperálta, két és fél óráig tartott a műtét. A csontok elhaltak, speciális implantátumból készített állkapocsprotézist. A gyógyítás mellett persze szakmai kihívást is jelent egy-egy ilyen eset. Az életrevaló kutya fogínye végül megerősödött, a szervezete maga kipótolta a csonthiányt, újra tud enni, rágni.

Vadászaton vaddisznó által kibelezett, 35 fokosra hűlt kutyát is sikerült megmentenie.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!