Hírek

2017.01.26. 09:23

Göcsej kapujában - Teskánd fejlődő gyűjtőfalu és kedvelt turisztikai útvonalak kiinduló pontja

Teskánd – Arra kérem Tóth István Jánosné polgármestert, úgy mutassa meg Teskándot, ahogy a faluban még soha sem járt vendégeinek szokta.

Győrffy István

És közben meséljen régi történésekről, s a falu jelenéről! A  községen átvezet a Pórszombat fele vivő, a szegeket érintő út, ami egyre keresettebb turisztikai irány. A falun át lehet eljutni Boncodföldén át például Kávásra is, ahol a megmentett borona pincék találhatók. Aztán itt kezdődik a Zalalövőre vivő kerékpárút is, amit a régi vasút töltésére építettek. De mi található Teskándon?

- Mi azt mondjuk, hogy Teskánd a Göcsej kapuja. Olyan falu, amely a hajdani egy utcás kistelepülésből, sok utcás, jól élhető községgé nőtt. Már a hetvenes évek végétől megállt az elköltözés Teskándról, majd elindult a városból való kiköltözés hozzánk, ami még ma is tart. Ami a turizmust illeti, amikor Egerszeg elkezdte a Gébárti-tó mentén a turisztikai fejlesztéseket, megépült az AquaCity csúszdapark, a termálfürdő, megfordult a fejemben, hogy ezek közelsége okán többen elkezdenek turisztikai szállásadással foglalkozni. Nem így történt. Teskánd megmaradt amolyan gyűjtő településnek.  Azok építkeztek nálunk, akik nem kívántak emeletes tömb, vagy társasházakban lakni – mondja sorozatunk házigazdája, Tóth István Jánosné (Németh Ágnes, aki lapunknak is volt újságírója), s így folytatja:

- Megpróbálkoztak itt is lakópark építésével, el is készült az Aquamarin lakópark, ami összesen hét lakóparkból álló terv első lépése volt, de nem tudták folytatni a beruházást, mert jött a válság is. Itt alakították ki a Szent István és a Deák Ferenc utcát, ahova elsőként viszem a vendégeinket. Erről a dombról teljességgel belátható Teskánd. Sajnos az utcák ingatlanai, - vagy nyolcvan telke van itt a felszámolás alatt lévő vállalkozásnak - új gazdára várnak. Az volna a jó, ha a majdani új tulajdonos értékesíteni tudná a telkeket.

Elmondja, Teskánd hajdanán a Szentmihályfai-patak mentén telepedett meg, ami most kettészeli a falut. A történelmi feljegyzésekben az olvasható, hogy a szomszédos Dobronheggyel együtt 1271-ben említik a települést: „V. István király felesége, Erzsébet királyné 1271-ben Itemér fia Imrének és örököseinek adta Teskánd és Dobron falut összes tartozékaikkal: a szőlőkkel, erdőkkel, gyümölcsösökkel, malmokkal, rétekkel, halastavakkal, vadászó helyekkel együtt, Imre kiváló hadi érdemeiért.” A polgármester a dombról általában a templomokhoz viszi a vendégeit. A megye legújabb templomainak egyike itt épült fel:

- A község,  a Teskánd Templomért Alapítvány létrehozásával 2007-ben vágott bele az új templom építésébe. Az egyházközség, a megyei püspökség, a helyi önkormányzat összefogásának, magán személyek jelentős munkájának, adományainak köszönhetően 2011-ben készült el, ­ s lett felszentelve a Szent Család templom. Ehhez előzőleg, a település egyik szép dombján a Vass-család ajánlotta fel a területét – említi a polgármester,  majd  tovább indulunk a történelmi templomhoz. Teskánd területén található ugyanis Dobronhegy ősi temploma, az Árpád-kori Szent Ilona kápolna, amely körül egykor Dobronhegy falu is feküdt.

- Hamarosan az egyházközséggel, s Dobronheggyel ezt a kápolnát is szeretnénk felújítani. Két éve az út mellé már kitettük a műemléket jelző táblát, hogy könnyebben megtalálják a mezőben ezt a gyönyörű épületet, amit az ország minden részéből keresnek az érdeklődők. Innét általában felmegyünk Dobronhegyre is, ahonnét páratlan kilátás nyílik a Szentmihályfi-patak völgyére.  Ez a táj összeköt bennünket a szomszédos településekkel. Ha szállás kell valakinek, a festői Dobronhegyet javasolom, ahol szállásadással is foglalkoznak.

Teskánd gyarapodása - míg 1970-ben csupán 115 lakóépülete volta falunak, ez a szám 2010-re meghaladta a 390-et - az intézmények fejlődését is magával hozta. Valódi ritkaság például a megyében az új tanuszodás óvoda, amelybe 2005-től költözhettek a gyerekek.

- A kétezres évek elején országosan is egyedülállóra próbáltunk pályázni, ez a tanuszodás óvoda volt, nyertünk. Hogy mekkora kincs lett a tanuszoda, nézzük meg – invitál Tóth István Jánosné.

Az uszodában, belépésünkkor két idős ember rója  a medencében a métereket.

- A nyitva tartás minden percét kihasználják az érdeklődők. A most úszó házaspár Egerszegről jár ki hozzánk, szeretik ezt a helyet, mint ahogy mások is, hiszen reggel és este  a felnőttek is úszhatnak. A lényeg azonban a gyermekeken van. Miután kötelező a harmadikos és az ötödikes gyerekeknek az úszás oktatás, több iskolából járnak hozzánk – mondja Cseke Tiborné uszodamenedzser. – Hamarosan a bocföldi diákok kezdenek, rajtuk kívül még 23 településről hordják ide a gyermekeket – teszi hozzá.

A sport a futball révén is jelen van a faluban, hiszen Teskánd csapata a megyei első osztályban  játszik, s vagy kétszáz gyerek sportol az egyesületnél.

- Itt is fejlesztünk, egy kisegítő épületet hozunk létre, amelyben szertárak lesznek, s szeretnénk büfét is nyitni benne. Nem csak a foci miatt, hanem azért is, mert innét indul a kerékpárút  Zalalövő felé – mutatja a polgármester a focipálya  melletti csatlakozási pontot.

A kerékpárút befejezetlenségén azonban elcsodálkozunk!  Az út ugyanis a focipálya Egerszeg felőli végénél kurtán-furcsán véget ér. Nem kapcsolódik a Teskándra vezető  úthoz, az építkezés a Szentmihályfai-patak partján megállt. Hiányzik az útig egy száz méternél is rövidebb szakasz, így az egerszegi biciklisek innét nem, csak a teskándi futballpálya mögötti csatlakozásnál tudnak felhajtani a bicikli útra.

-A lakosság aláírásokat gyűjtött az egerszegi közúti csatlakozás kiépítéséért, de az akkori városvezetés, még csak meg sem hallgatta a kérésünket. Azt mondták, hogy az egerszegi ember nem kerékpározik Lövő felé. Magam sokszor biciklizek a kerékpárúton, mert nagyon jó a pálya. Az ősszel kíváncsiságból megszámoltam hányan megyünk rajta, kilencvennél abbahagytam.  Ha azt akarjuk, hogy az Őrség felől kerékpáron elérhető legyen Egerszeg, akkor ezt a szakaszt, illetve a tovább vezetését a város felé is teljessé kell tenni – említi Tóth István Jánosné, s érveivel a terepet is látva nehéz lenne vitatkozni.

Visszatérünk a hivatalhoz, ahol két régi épület egybenyitásával, s átépítésével hozták létre a Kemenceházat, hivatalos nevén az integrált közösségi teret. Azért lett belőle Kemenceház, mert az épületben a régi kemencét is felújították.  A falon egy fura, képes térképen akad meg a szemem.

- A fiatalok lerajzolták, hogy mi hiányzik még a faluból. Megfestették a kerékpárút folytatását, az ATM automata, a kávézó, a tekepálya, a rali pálya, a konditerem hiányát. Ezek a turisztikához is kötődő igények. Alapvető dolgokat már nem hiányolnak, az összekötő folyosón a táblákon az eddigi nyertes pályázatink táblái láthatók. Szégyenkeznünk nem kell, 2002 óta több mint hatszázmillió forintot nyertünk a falu javára. Szeretnénk persze minden igényt megvalósítani, még inkább lakható teret adni az itt élőknek, az ide költözőknek. A régi iskola épületének hasznosításával turisztikai területen is léphetnénk, ebben egy turista szálló rész is kialakítható lenne. Igény volna rá, hiszen a múlt évben például egy kerékpáros társaságot a tornateremben szállásoltunk el – említi elköszönésünkkor Tóth István Jánosné.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!