Goldfinger Blanka története - Serlegek, érmek tanúsítják kiváló képességeit

– Itt egy feladatlap oldd meg! Nem hosszú a mese és nagy betűkkel írtam. Gyorsan el tudod olvasni. A mese után kérdéseket találsz, amire válaszolni kell. Ezt a feladatot én írtam és szerkesztettem. Na, benne vagy? – kérdezi Blanka, aki most fejezte be a második osztályt az egerszegi Dózsa György Általános Iskolában.

Persze, hogy benne vagyok – gondoltam, s őszintén örülök, hogy eddig eljutottunk. Blanka ugyanis nehezen nyílt meg. Nem mondta, de eddig minden megnyilvánulásán érződött, hogy a háta közepére sem kívánja ezt a találkozást, beszélgetést. Minek faggatják, meg fényképezik őt egy szép vasárnap délután, amikor testvérével, Adéllal is játszhatna kedvére

Blanka azonban eddigi kis életében olyanokat produkált, amilyeneket a korosztályában csak kevesek. A nappaliban, a kis asztalon alig férnek el a példás rendben odakészített serlegek, érmek, nyereménykönyvek. Közülük a legértékesebb, a Bendegúz Gyermek- és Ifjúsági Akadémia idei Tudásbajnokság versenyének országos első helyezése irodalomból és anyanyelvből. A megmérettetésen 16 ezer gyermek indult, s korosztályában az aranyat hozta el Blanka Szegedről, Zalaegerszegre. A kislányról egyébként már írt a Zalai Hírlap is, hiszen 2013-ban, a József Attila városi könyvtár Olvasó Manó versenyén, a legtöbbet olvasó manó címet az akkor ötéves Blanka érdemelte ki, aki még csak a Kis utcai óvodába járt, mégis 46 könyvet olvasott már el abban az évben.

– A nővéremmel, Adéllal mindig iskolásat játszottunk, meg elkísértem őt a könyvtárba is – mondja, miközben egy percig sem áll meg valamelyik végtagja. – Különben is unatkozom – mondja, s nagyon boldog, hogy szaladhat a nővéréhez a másik szobába.

– Minden körülmények között kimondja amit gondol – így az édesapa, dr. Goldfinger Jenő orvos. – Így jártunk vele a zeneiskolában is, ahova az ő kérésére vittük el, de a felvételit javasolták az iskolájából is. Ott is úgy válaszolgatott, mintha egyáltalán nem érdekelné a felvételi. Olyannyira, hogy a tanár meg is kérdezte, a szüleid erőltetik, hogy ide is járj, vagy ez valóban téged is érdekel. No, ekkor nagyon határozottan válaszolt, hogy ezt bizony ő akarja, mégpedig a szolfézst szeretné tanulni. Azóta már játszogat a pianínón, sőt egy kis saját dallamot is összehozott.

Közben Blanka visszajön, s hozza a bizonyítványát. Nagyon egyhangú – színötös. És hoz egy füzetet is, amiben a versei vannak. Íme egy versszak a Tudásbajnokság című verséből:

„Köszönd meg a tanítódnak / a sok türelmes okítást / Hisz ő is szó nélkül vállalta el / a nagy munkát.”

Az édesanya, Bernadett megemlíti, hogy kedvenc tanárának, Bödörné Szalay Csillának szólnak e sorok, hiszen ő készítette fel Blankát a Tudásbajnokságra.

– Mikor írod a verseket, vagy a meséket? – kérdezem.

– Bármikor – ha talál egy papír fecnit mindig ír rá valamit bárhol is van, tudom meg.

– Úgy érthetem ezt, hogy belülről jönnek azok a mondatok, amiket le kell jegyezned?

– Ühüm – s egy képet, egy mesegrafikát tesz elém.

Kiderül, hogy ez a zalakarosi meseíró verseny ajándéka a harmadik helyezés mellé. A versenyen felnőttek is indultak. Blanka meséje annyira megtetszett a kép szerzőjének, hogy a kislánynak adta. A grafika egy vízparti várost ábrázol hatalmas sárkánnyal. Blanka a Szivárvány címet adta a meséjének. „ És ne higgyétek ám, hogy Velence az egyetlen vízi város, mert ez is az volt Még jó, hogy a házakat leerősítették a földre, mert azok is elúsztak volna. Csinos sárga emeletes házak is voltak az utcákon. De nem csak sárga. Volt ott narancssárga, zöld meg mindenféle színű. Az volt a neve, hogy VIZES ÁLOM. A fiú (Tibi nevű királyfi) bérelt egy csónakot és elkezdett csónakázni a Vizes álomban.” – olvasom a mese egy részletét.

– Említhetném a hittantábort is – mondja az édesanya. Ott is mesét kellett volna írni Blanka csoportjának, de eljátszották az időt. A helyzetet a lányom mentette meg, a táborzárás előtti félórás misén Blanka megírta a mesét. Három sűrűn teleírt írólapot tett ki a munkája. Kértem adják oda, mire a szervezők azt mondták, ez lett a legjobb, elviszik, mert megjelentetik az újságjukban. A fénymásolatát azért elhozhattam.

Íme a meséből két eredeti mondat:

„Olyan, de olyan ragyogó palota előtt találta magát, ha nem lett volna napszemüvege megvakul ”

„Petinek olyan sok esze volt, hogy a héthatáron túli királyoknak is majdnem eljutott fülébe ”

Lassan én is eljutottam a feladatlap megoldásához. A nekem kiosztott mesében a kiskakas beleejtette a tóba a kis csengőcskéjét. A vízi tündér próbára tette a kiskakast, ezüst és arany csengőt hozott fel a tóból, de a kiskakas azt mondta, neki nem kell, ami nem övé. És ennek a fontosságára vezettek rá a feladatlap kérdései is Blanka szerkesztésében. Szerinte elfogadhatót produkáltam, s elárulja a végén, tanítani szeretne, ha felnő.

Mindehhez tegyük hozzá Blanka számtanból is legalább ilyen sikeres. De hát azt kipróbálni már végképp nem vállalkoztam