Gutorfölde szőlőhegyei gyönyörű kilátást nyújtanak, de a falvakban is van mit megnézni

Gutorföldének azonban nem ez az egyetlen olyan rendezvénye, amit várnak, s készülnek is rá a helybéliek, hanem, szinte minden hónapra jut belőlük. Turisztikai sorozatunk következő állomásán, Gutorföldén ezekkel, s a falu látnivalóival, adottságaival ismerkedünk.

Az országos kéktúra útvonalán jutunk fel a község fölé magasodó Balog-hegyre. A szőlőskertek bejáratánál vaskapu fogad bennünk,  majd az út menetén mind a két oldalon villanypásztor húzódik. A vadak ellen próbálnak védekezni a gazdák, mert szarvasból, vaddisznóból igen sok él itt az erdőkkel ölelt tájon. A tetőre felérve megpillantjuk az óriás bükkfát, amit anno, még a zala megyei tanács nyilvánított védetté. És innét szét nézve alattunk hever a falu, s a határában létesített víztározó. Innét látni jól, hogy Gutorfölde két településből olvadt össze. Az egykori önálló Náprádfa, ma már a község egyik utcájaként szerepel a település térképén. A harmadik társult községrész, a ménese kapcsán országos ismeretségű Rádiháza épületei viszont csak jóval távolabb tűnnek fel a tájban.

Gutorfölde  Zala ősi településeinek egyike, 1270-ben említik először iratokban. Ez  érdekes történet, arról szól, hogy a falut birtokló Haholt-Bizád nemzetség örökös nélkül maradt, s I. Lajos király, Haholti János leányát, Annát fiúsította. Ő révén, az ország másik végéből lett ura a falunak, mégpedig a debreceni Himfi család. Náprádfa és Rádiháza is önálló múlttal rendelkeznek, az előbbiről 1430-ban találni írásos bejegyzést, míg Rádiházapuszta a Bartha családnak volt a birtoka, akik versenylótenyésztéssel is foglakoztak, s ők teremtették meg a ma is híres Kabala ménes alapjait. A falvak története hasonló volt a többi zalai településéhez, háborúk, betegségek pusztítottak itt is, Kanizsa eleste után török adófizetőkké is váltak. Sorsuk nehézségét jelzi az a történet, hogy az 1334-ben már megemlített, s később lerombolt templomukat csak 1720-ban építették újjá Szent István király tiszteletére, de toronyra nem futotta a hívek erejéből. Az egyik harangot egy faállványra tették, míg a másikat egy almafára akasztották fel. A tornyot csak 150 év elteltével sikerült hozzáépíteni a templom hajójához.

- Sokan megállnak és megnézik a templomunkat – mutatja be szeretettel gondozott birodalmát Pörzse Sándorné sekrestyés. – Megragadja a látogatók figyelmét a templomhoz vezető lépcső mentén lévő oszlopsor, amin a keresztút stációi vannak. Az oszlopok összecsukott kezekben végződnek, s ezek óvják a kis stációs képeket. De figyelemre méltóak a templom belsőben lévő stációk is, amelyeket fából faragott ki Németh László sárvári fafaragó - hívja fel a figyelmemet ezekre is Pörzse Sándorné. A polgármester mindezekhez azt teszi hozzá, hogy a templomot a falu a saját erejéből 1994-ben újította meg: – Még a torony süvegét is visszabontottuk a falakig, s újat ácsoltunk helyette – mondja Nyakas István, aki már a hatodik választási ciklusban irányítja Gutorföldét, huszonkét éve polgármestere a településnek. Büszkén mutatja meg a faluházat, ami párját ritkító épület a település központjában, szinte minden van benne, ami a kulturált időtöltéshez, a közösségi létezéshez nélkülözhetetlen.

A falu határában, az erdők mentén Gutorföldének  ifjúsági szállója is van, régi nevén a „Boli” erdészház. Az épületben 25 férőhely található és közel száz fős kempingezési lehetőség is van a kertjében. A turistaházat  egyéb célokra is hasznosítják: - Azon túl, hogy rendszeresen visszatérő vendégink vannak akár Budapestről, vagy Diósdról, s egyre több a napi betérő is, ha valakinek családos rendezvényre kell, vagy baráti táraságoknak van rá szüksége, igénybe veheti. Ez az épület az önkormányzaté, magyarán a falué, s azt szeretnénk, ha  mindenki magáénak érezni a létesítményeinket, s a rendezvényeinket is.

Ez utóbbiakat felsorolni sem könnyű, jelenleg folyik a népfőiskolai előadássorozat nagy látogatottságú témákkal, de van itt borverseny, süteményverseny, nőnap, férfinap, majális a tónál, összművészeti fesztivál a falu közepén található szabadtéri színpadnál, szüreti felvonulás, motoros felvonulás, lecsó főző verseny, káposztafesztivál és még sok minden, amire jönnek a vendégek.

- A legfőbb rendezvényünk természetesen a pünkösdi lovasverseny Rádiházán. Az a célunk, hogy a Kabala ménessel közösen fejlesszük a vendégfogadás színvonalát, mert ilyenkor most már több mint háromezer vendég látogat el a versenyre, s egyre több a külföldi érdeklődő is – mondja a polgármester, miközben a határban, a mezők szélén lévő lovas istállókhoz igyekszünk. Nem csak azért, hogy egészen közelről csodálhassuk meg a villanykerítés mögött lévő gyönyörű csikókat, hanem, hogy megnézzük a ménes alapító, nagyborosnyói  Bartha László sírkertjét, aki 1925-ben hunyt el. A főhajtás megjár a kezdeményezőnek, a Kabala ménes megalapozójának. (Kabala 1960-ban született fekete ügető mén volt, kimagasló eredményekkel. Feljegyezték: 58 alkalommal állt starthoz: 30-szor győzött, s további 20 alkalommal ért el helyezést.) A bimbódzó nárciszokkal teli sírkertből rálátni következő úti célunkra, a rádiházi Öreg-hegyre, s annak legmagasabb pontján emelt kápolnára, amit 1910-ben, az elhunyt uraság és helyiek közösen építettek Sarlós Boldogasszony tiszteletére.

Rádiháza központjában a lovas iskola feliratán kívül szinte valóságos táblahalmaz mutatja mely irányokban, milyen idegenforgalmi látványosságok találhatók. Vannak itt a közös oszlopon „Zala zöld szívében” túra útvonal táblák éppen úgy, mint „Dél-Dunántuli Kéktura”  táblák, ha jól számoltam, nyolc útirányt is hirdetnek erről a helyről. Az Öreg-hegyen nem csak a fenséges kilátás, a táj gyöngyszemének számító kápolna,  hanem egy öreg faprés, s több, évszázados pince is megállásra késztet.

- Egy pincét szeretnénk múzeumi célra megújítani. A faluban, szemben a faluházzal már van egy öreg házunk, amit hamarosan felújítunk, s helytörténeti kiállítást rendezünk be a szobáiban, az istálló és az ól részében pedig őshonos állatokat fogunk tartani. Az előtte lévő patakon, a házhoz átvezető hidat már megépítettük.  Ezzel párhuzamosan, a szabadtéri színpad mellé egy kemenceteret alakítunk ki, ahova két kemencét is építünk, hogy a nagy rendezvényeinken helyben tudjuk megsütni az ételeket – vázolja a közeljövő tennivalóit Nyakas István, aki megmutat Rádiháza határában, a vasút mentén egy emeletes, de még igen masszív épületet, amolyan vasúti indóház típusút.

- Tudtommal ez nem a vasúté volt, hanem a MAORT építtette irodaháznak az olajtermeléskor, ma pedig a Kabala ménes használja magtárnak. Nos, ezt is szeretnénk természetesen a ménessel együtt pályázati segítséggel felújítani. És még van egy nagy tervünk, szeretnénk bekapcsolódni a kerékpáros turizmusba is. Lenne lehetőségünk kerékpár állomást, s kerékpáros szállást is létesíteni Gutorföldén – vázolja terveiket Nyakas István.