Halomsírokat rejt az erdő - Bécs József a bunkerek után a régi temetkezési helyeket is megmentené

Márciusban kollégánk, Gyuricza Ferenc tollából egyszer már napirendre került a halomsírok sorsának ügye Szilvágy térségében. Most Bécs József, pákai helytörténész kereste meg lapunkat azzal, hogy a település és Pördefölde közötti erdőben egyetlen helyen 19 halomsír van, de ennél több helyszínről - és halomsírról - is tud. Úgy véli, valamit tenni kellene, mielőtt még teljesen elvesznek ezek a sírok és a bennük lévő maradványok - az összefogás egyszer már segített, amikor sikerült kitakarítani és felújítani Páka határában az ötvenes évekből itt maradt erődrendszert, a betonbunkereket, lőállásokat.

- Mindig is a történelem iránt érdeklődő ember voltam, ami talán annak is köszönhető, hogy Pákán olyan környezetben nőttem fel, mely meglehetősen közel volt az akkori jugoszláv határhoz, így gyermekként én még találkozhattam a katonákkal, akik építették az úgynevezett „magyar Maginot-vonalat” - bocsátotta előre Bécs József. - Lentitől Algyőig húzódott volna az a gigantikus védelmi rendszer, melynek építése az ötvenes években zajlott azzal a céllal, hogy visszaverje a kapitalista tőkések láncos kutyájává kikiáltott, Tito irányította Jugoszlávia felől érkező esetleges támadásokat. A katonák a Csömödér és Páka közötti réten táboroztak, és 1952-53-ban, a téli fagyban, hóban is építették a bunkereket. Persze, az objektumok közelébe még a gyerekeket se engedték, hermetikusan lezárták az építési területet. „Csak” a táborba volt bejárásunk, együtt horgásztunk velük, mi, gyerekek nézhettük a filmes mozijukat... Már felnőttként, több évtizeddel később egy véletlen folytán, beszélgetés közben előkerült a bunkerek ügye, s hamarosan el is döntöttük az akkori polgármesterrel, a szintén helytörténettel is foglalkozó Molnár Lászlóval a falunk határában található objektumok, lőrések, lövészárkok, bunkerek, páncélos-beállók feltárását és bemutathatóvá tételét. Sikerrel jártunk, a munkálatokban mellénk állt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum akkori főigazgatója, dr. Holló József, aki nagyon sok szakmai segítséget nyújtott. Forrást is találtunk a munkálatokhoz, ennek köszönhetően sikerült egy olyan projektet megvalósítanunk, mely mára nemzetközivé lett.

Bécs József az egyik halomsírt mutatja. A térség erdei még sok hasonlót rejtenek. Fotó: a szerző

Bécs József most új témát talált magának és a helyi közösségnek, már persze, ha az vevő rá. Ez a halomsírok ügye.

- Egy barátommal, Vajmi Ferenc ortaházi polgármesterrel egyszer nekivágtunk az erdőnek, hogy feltérképezzük a halomsírokat - idézte fel. - Ő is érdekelt egyébként a témában, csakúgy, mint Pördefölde polgármestere, hiszen némely területek az említett településekkel is határosak. Hozzáteszem, ezeket a sírokat természetesen, nem mi fedeztük fel, hiszen a muzeológusok, régészek a hetvenes években már elkezdték őket lajstromba venni, illetve néhányat meg is bontottak. Miután azok a kutatások lezárultak, tehát immár 40 éve, sok minden nem történt ezekkel a temetkezési helyekkel. Eltérő méretűek, vannak nagyobbak, vannak kisebbek, azt feltételezzük, attól függően, milyen rangú ember nyugszik alattuk. Nem szeretnénk, ha a meglévő sírokat benőné az erdő és az aljnövényzet, úgy véljük, mindenképpen meg kell menteni a sírok tartalmát az utókornak. Nyilván, tudjuk, hogy mindez pénzkérdés is, de abban bízunk, hogy a forrásokat akár uniós költségvetésből is elő lehet teremteni. Most pusztán az a célunk, hogy a kutatásra jogosult szakemberek figyelmét újra felkeltsük e halomsírok iránt.

Bécs József a Csömödérről érkezett Ruzsics Józsefnét, Ruzsics Tímeát és Kovács Lénát kalauzolta a pákai erődrendszerben

Horváth Józsefnétől, a 67 lelkes Pördefölde polgármesterétől megtudtuk: támogatnák Bécs József ötletét, tehát hogy a majdan feltárt halomsírokből előkerülő tárgyi emlékeket falujukban mutassák be. Mint elmondta, több önkormányzati épület áll kihasználatlanul és üresen, melyek alkalmasak bemutatóhely kialakítására. A polgármester úgy véli, hogy ha nyerne az a turisztikai pályázat, mely a falut is bekapcsolja a térség kerékpárút-hálózatába, igazi látványosság lehetne egy-egy ilyen kiállítás.

Dr. Vándor László régész, muzeológus kérdésünkre elmondta, hogy a zalai halomsírok létezéséről már évtizedek óta tudnak a szakemberek, egy részüket (például éppen Pördeföldén) az ötvenes, illetve a hetvenes években fel is tárták, illetve valamennyit feltérképezték, a számuk több százra tehető. A halomsírok döntően a római korból származnak, de van néhány őskori is; az őslakosok, a kelták leszármazottai temették beléjük az elhunytakat. E sírok védettek, tehát bolygatásuk bűncselekménynek minősül _ ezt azért tartotta fontosnak közölni dr. Vándor László, mert előfordult, hogy ismeretlenek haszonvágyból tönkretettek egy-egy sírt. Azonban teljesen értelmetlenül, ugyanis ezekbe az elhunytaknak csak a hamvaik kerültek és a velük együtt eltemetett tárgyak, edények is megégtek, széttörtek a hamvasztás során.